Az új vízstratégia keretében a teljes vízkormányzás megoldása mellett a kormány arra törekszik, hogy a gazdáknak ingyen biztosítsák az öntözővizet - jelentette be a jászsági ivóvízminőség-javító program sajtótájékoztatóval egybekötött hétfői nyitórendezvényén Jakab István (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke Jászapátin.

A képviselő "évszázados jelentőségűnek" nevezte ezt a lépést, és emlékeztetett: a teljes vízkormányzás megvalósításához szükséges víztározók építése és az országszerte összesen 102 000 kilométer hosszúságú vízügyi létesítmények rendszerének rendbetétele már megkezdődött. Az idén indult uniós költségvetési ciklusban pedig a tervek szerint mintegy 1000 milliárd forintot költ az állam a víziközművek fejlesztésére annak érdekében, hogy ezek a rendszerek is professzionálisan, magas technológiai színvonalon működjenek - tette hozzá.

Összesen 170 milliárd forint egységes területalapú támogatás kifizetése kezdődött meg szerdán mintegy 180 ezer gazda számára, akik most a teljes támogatás 50 százalékát kapják meg - közölte Fazekas Sándor sajtótájékoztatón, szerdán Budapesten.
A vidékfejlesztési miniszter hozzátette: az egységes területalapú támogatás összege hektáronként mintegy 69 ezer forint, a múlt évi hektáronkénti 61 ezer forinttal szemben. Emlékeztetett: emellett a különleges tejtámogatás 6,7 milliárd forintját 2700 gazda részére fizetik ki, és a cukorrépa kiegészítő támogatás 2 milliárd forintját is átutalják néhány száz gazdának.

Aranyérmes magyar kémiai találmánnyal lehet tárolható a zöldenergia, egy másik találmány az ivóvíz tisztaságát méri rendkívül egyszerűen - számolt be magyar kutatók friss sikereiről a Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) képviselője az MTI-nek.
Vedres András, a Feltalálók Világszervezetének elnöke, a MAFE főtitkára elmondta: a szervezet októberben tartott nemzetközi találmányi bemutatóján a magyar feltalálók két arany-, egy ezüst- és négy bronzérmet nyertek.

Az idén az egységes területalapú támogatásra hektáronként legfeljebb 70 442,24 forint vehető igénybe - tartalmazza vidékfejlesztési miniszter rendelete, amely a Magyar Közlöny 170. számában jelent meg.

A jogszabály az egységes területalapú támogatás és a különleges tejtámogatás összegének megállapításáról, valamint a cukorrépa-termelők idei nemzeti kiegészítő támogatásáról szóló VM-rendelet módosítása.

Az élelmiszerlánc-biztonság egyik fontos eleme a növény- és talajvédelem, ezen belül is a növényvédőszer-engedélyezés - többek között ez is témája volt a közép- és kelet-európai országok növényvédőszer-engedélyezési hatóságai hétfőn Budapesten tartott konferenciájának - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium az MTI-vel.

A húsipari szakmai szervezetek szerint a sertés- és a baromfihús, valamint az ezekből készült hústermékek általános forgalmi adójának (áfa) 5 százalékra csökkentése nélkül a hús- és baromfiipar termelése nem növelhető, sőt talpon maradása is kétséges.
A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség), továbbá a Baromfi Terméktanács (BTT) az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében rámutat: Magyarországon az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás két évtized alatt a 40 kilogrammot is meghaladó szintről mára 25 kilogrammra csökkent.

Várhatóan még ez év végéig újabb élelmiszeripari, esetleg állattenyésztési technológiafejlesztésre kiírt pályázatok nyílhatnak meg a magyar gazdák számára - közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára szombaton az Erdőtelek határában fekvő Pintér-tanyán tartott vidékfejlesztési konferencián.
Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány a hamarosan lezáruló, 2007-2013. közötti uniós fejlesztési ciklus minden agrár- és vidékfejlesztésre fordítható forrását fel fogja használni.

Fazekas Sándor szerint a következő három-négy évben az Oroszországba irányuló magyar agrárexport 15-20 százalékkal nőhet, Magyarország elsősorban minőségi termékekkel, prémiumkategóriás árukkal szerezhet piacot. A vidékfejlesztési miniszter pénteken Budapesten a Liszt Ferenc repülőtéren számolt be újságíróknak a moszkvai Arany Ősz elnevezésű orosz élelmiszeripari kiállításról, ahol az idén Magyarország volt a díszvendég.
Elmondta: az orosz piacon jelentős a kereslet a magyar prémium agrártermékek és élelmiszerek iránt. Keresik az orosz vásárlók a prémiumkategóriás magyar borokat, konzerveket, igény van a magyar vetőmagokra, továbbá a szarvasmarha tenyészállatokra, és érdeklődnek állattartó telepek létesítése, valamint a magyar édesvízi akvakultúra eredményei, a kecsketartási tapasztalatok iránt is.

Mezőgazdaság részaránya: a foglalkoztatásban, a bruttó hazai termék (GDP) termelésében, a beruházásban

Bajba kerülhetnek a magyar gazdák, ha beigazolódnak a világpiaci várakozások, miszerint a búza, valamint kukorica ára tartósan a jelenlegi alacsony árszinten marad. Ezáltal, ugyanis, az átlagos egy hektárra jutó termelési költséget figyelembe véve, alig keletkezik hasznuk a termésen.
A búza betakarítása már befejeződött, a kukoricáé még folyamatban van. A megtermelt őszi búza mennyisége valamivel a sokéves átlag felett alakult, elérte az 5,1 millió tonnát – láthattuk a KSH legfrissebb jelentésében. A kukoricából, pedig, a sokéves átlagot, várhatóan 6,7 millió tonna terményt takaríthatnak be idén a gazdák – a NÉBIH becslése alapján.