Lapunk 2020. novemberi számának tartalmából - megjelenés időpontja: 2020. november 17.
Tudomány - Műszaki fejlesztés

Földmunkákkal/talajbolygatással járó műszaki beruházások talajállapotra gyakorolt hatásának vizsgálata néhány magyarországi mintaterületen

Dr. Nagy Valéria

A termőföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló (műszaki, építési) beruházásokat és egyéb ipari tevékenységeket (pl. anyagdepó vagy szervizút létesítése, földkábelezés) követően a megváltozott talajállapot és/vagy káros tömörödés igen erős korlátozó tényező a mezőgazdálkodás folytatása szempontjából. A kiválasztott mintaterületek talajainak vizsgálata (terepi vizsgálat kiegészítve akkreditált laboratóriumi vizsgálatokkal) eredményeként megismerhetők az adott talaj fizikai tulajdonságai, a talajban lévő pórusok eloszlása, a talaj szintezettsége/rétegzettsége, valamint azok változásai a beruházások hatására. Az eredmények feltárták az extrém taposással járó építési és egyéb ipari beruházási tevékenységek talajra gyakorolt hatását. A vizsgált területeken a beruházások következtében a humusztartalom csökkent, továbbá a depónia alatt PD4, az útépítésnél PD5, míg a földkábelezésnél PD4 értékű tömörödés jelentkezett, mely szerkezetszéteséssel, lecsökkent gilisztaaktivitással és begyökerezettséggel párosult. Fontos azonban az időleges más célú hasznosítás előtti alapállapot felmérése, majd a tevékenység befejezését követően a változások detektálása, illetőleg a rekultiváció befejezése utáni ellenőrző talajvizsgálatok elvégzése is, mert ezek komplexen mutatnak rá a változásokra és a rekultiváció sikerességét is (ki)értékelhetővé teszik.
Kulcsszavak: emberi tevékenység, káros talajtömörödés, talajdiagnosztika, rekultiváció ...

... tovább »
Vállalkozók tanácsadója

Szőlőkombájnok

Dr. Hajdú József

A szőlőkombájnok mintegy 45 éve jelentek meg először a borszőlő-betakarítási technológiákban. A vontatott szőlőbetakarítók után gyorsan megjelentek az önjáró gépek is. A kézi szőlőbetakarítás rendkívül munkaigényes művelet (szedés, puttonyozás, sorközi gyűjtés stb.). A kézi szedők jó esetben naponta 1 tonna termést képesek betakarítani, intenzív fáradságos munkával. Az önjáró szőlőkombájnok 100-200 tonna termést is leszüretelnek naponta, összevont nappali és éjszakai műszakban. A szőlőbetakarítási világcsúcsot egy New Holland Braud 9090X szőlőkombájn tartja, amely 8 óra alatt 197,6 tonna szőlőt takarított be. Ez 24,7 t/h teljesítménynek felel meg és tonnánként 0,99 liter gázolajat használt fel a munka során. A csúcs felállítására 2018-ban került sor egy dél-ausztráliai nagy kiterjedésű shiraz szőlőültetvényben. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a vontatott szőlőkombájnokkal 30-40, az önjárókkal 50-60 kézi szüretelő munkája váltható ki átlagosan. A szőlőbetakarító kombájnok nem fáradnak, akár 24 órában is képesek dolgozni. A vezetők kényelmes pozícióban számos automatika segítségével irányítják a betakarítógépeket 8-12 km/h közötti munkasebességekkel. Ezeket a gépeket nagy teljesítményre és hosszú élettartamra méretezik, illetve karbantartási igényüket is minimalizálják a tervezők. Borszőlő betakarításánál is fontos az optimális betakarítási időszak alatti nagy teljesítményű, alacsony veszteségű minőségi boralapanyag betakarítása és annak gyors feldolgozása ...

... tovább »
Hírek, információk

Mi újság?

Dr. Hajdú József

- SunMan SMF flexibilis, üvegmentes, haj­lékony napelemtábla
- Ez év végével vezércsere lesz az AGCO-nál
- Csökkent a biogázüzemek száma Németországban
- Új „G”-jelű traktorszéria a Valtra-tól
- DLG által minősített Rowa 350 mobil to­jóház
- Két új modellel bővült lefelé a Kramer kompakt homlokrakodó-flottája
- Energreen ILF Athena útszélek, rézsűk, töltések és csatornapartok csúcs­tel­je­sítményű karbantartója
- A Lintrac 90 traktor volt a bestseller az idei gazdasági évben a Lindnernél

... tovább »

Gépek a világban

Dr. Hajdú József

- Új Landini Rex 3 F ültetvénytraktor-széria
- Kubota M 5091 N félgumihevederes járószerkezetű ültetvénytraktor

- Toro e-Dingo TM 500 ráállós irányítású hidraulikus minimarkoló

- Kuhn Optimer L 12000 12 méteres kompakt tárcsás borona

- „Emuli” elektromos transzportőr

- Hordozható kukoricacsőnedvesség-mérő

- Ramsomer „Raymo” távirányítású, elektromos meghajtású mulcsozórobot

- Horsch Taro HD és SL fronttartályos sűrű soros gabonavető gépek

- John Deere 5075 M kompakt traktor

... tovább »

Az agrárhivatás vonzóbbá tétele nemzeti érdek

MT

Nem képzelt, hanem valódi problémával állunk szemben, amikor a fiatal gazdák jövőképét vizsgáljuk. A magyar agrártársadalom nyilvánvaló felelőssége az új szakemberek kinevelése és integrálása a hazai és a külföldi minőségi élelmiszertermelés számára. Ezt az összetett, immáron sikeres generációváltásként is emlegetett folyamatot már nem is óvodás, kisiskolás korban kell elkezdeni, hanem leendő és aktív szülők szemléletformálásánál, állapítja meg Privóczki Zoltán István, a Szent István Egyetem Kaposvári Campusán, a napokban megvédett doktori értekezésében ...

... tovább »
Műszaki fejlesztés

Kamerával szerelt drónok alkalmazhatósága a mezőgazdaságban (3. rész) – Tápanyagreakciók és táblán belüli heterogenitás vizsgálata

Dr. Ragán Péter – Bácskai István – Dr. Széles Adrienn – Dr. Harsányi Endre – Dr. Rátonyi Tamás

A növényeknek a fejlődéshez és növekedéshez megfelelő hőmérsékletre, napfényre, szén-dioxidra, vízre és tápanyagokra van szüksége. A vizet és a tápanyagokat a feltételesen megújítható természeti erőforrásból, a talajból veszi fel a növény. A talaj fizikai, kémiai és bi­ológiai tényezői térben és időben rendkívül változékonyak. Egy 10 hektáros mezőgazdasági tábla is csak ritka esetben rendelkezik minden pontján hasonló termőképességgel. A tenyészidőszakon belül a tápanyag- és/vagy a vízellátottsági problémák befolyásolják a termesztett növény méretét, a belső sejtszerkezetét és a klorofilltartalmát. Ezen növényjellemzők vizsgálatára az optikai elven mérő szenzorok adatai felhasználhatók. Az egészséges növény lombozata a legtöbb fényt az infra, kevesebb fényt pedig a zöld tartományban veri vissza, a vörös és kék visszaverődése kicsi. Stresszt elszenvedő növénynek az infratartományban csökken a visszaverődése ...

... tovább »

NIR technológia a mezőgazdaságban

Dr. Hajdú József

Az infravörös közeli NIR technológia egy olyan spektroszkópiai technikára épül, amely a természetben előforduló elektromágneses spektrumot használja fel a mezőgazdasági termékek és melléktermékek beltartalmi összetevőinek gyors meghatározásához. Az elektromágneses hullámhosszak tartománya néhány nanométertől 25.000 nanométerig terjed és több régióra (UV, látható, NIR, MIR, FIR) oszlik. Az egyes régiók különböző mo­le­kuláris átmenetet képviselnek. A rönt­gensugarak csak néhány nanométeresek és nagyon károsak, mivel megszakítják a kémiai kötéseket és ionizálják a molekulákat. Ezzel szemben az infravörös közeli (800-2500 nm) hullámhossz egyáltalán nem káros a molekulákra. A molekulák a rájuk irányított infravörös közeli fény egy részét elnyelik, más részét visszasugározzák a minta jellegének megfelelően. A NIR régió hullámhossz-tartománya 800 és 2500 nm (nanométer) közötti. Ezen belül választható még az a szűkebb hullámhossz, amellyel az egyes mezőgazdasági termények, takarmányok, melléktermékek (pl. folyékony szervestrágyák) bel­tar­talmi összetevői a lehető legpontosabban és leggyorsabban határozhatók meg ...

... tovább »

KRONE – a zöldbe öltözött innovációs erő (3. rész)

Pálinkás Gábor

A zöldtakarmány-betakarító gépek specialistájának számító Maschinenfabrik Bernard KRONE GmbH & Co. KG szeptember 1-jén tartott online sajtótájékoztatóján be­mutatott fejlesztések közül a szeptemberi számunkban megjelent kaszakombinációk és új Vendro rendterítők, valamint októberi számunkban bemutatott VariPack körbálázók és az EasyWrap körbála-csomagoló után most a BiG X járva szecskázók és a BiG Pack szögletes nagybálázók újdonságaival ismertetjük meg olvasóinkat ...

... tovább »
Gépkereskedelem

Väderstad hírek

Väderstad Kft.

- A Väderstad megnyitotta csúcstechnológiás laborját

- Bemutatkozik az új Spirit 400C/S vetőgép

... tovább »

Tisztítás felsőfokon – Annovi Reverberi magasnyomású mosók

KITE Zrt.

A mezőgazdasági munkák során természetes jelenség, hogy az erőgépek és munkagépek – az időjárási körülményektől függően – többé vagy kevésbé beszennyeződnek. Ezen makacs szennyeződések eltávolítására több módszer is létezik, de a leghatékonyabb megoldás a magasnyo­mású mosóberendezés segítségével való tisztítás. A mód­szer megtalálása még nem garantálja a legmagasabb színvonalú tisztítást, ennek eléréséhez fontos, hogy megfelelően válasszuk ki a mosó típusát és teljesítményét – figyelembe véve az üzemeltetési körülményeket ...

... tovább »

ProfisPro – új intelligens mérlegrendszer

MT

A nagyobb pontosság iránti egyre növekvő igényre válaszul az Amazone 2001 óta épít integrált mérlegrendszerrel ellátott függesztett műtrágyaszórókat. A Profis mérlegrendszer használatával pontosan felismerhetők az előírt és a ténylegesen kiszórt mennyiség közötti eltérések. Az aktuális terméksorozat mérlegcellái másodpercenként 200-szor mérik a tömeg változását, és 25 kg-onként automatikusan utánállítják a tolózár pozícióját. A mérlegrendszer legnagyobb előnye az, hogy a mérés a valódi értékek alapján történik, így a kiszórási mennyiség bármikor, még szél-, határ-, árok- és ékszórásnál is optimalizálható ...

... tovább »
Ökonómia

Hogyan lehetne javítani a mezőgazdaság hatékonyságát?

Dr. Gockler Lajos

A közelmúltban, különösen az „új kormány” megalakulása óta egyre többen hangsúlyozzák, hogy „javítani kell hazánk hatékonyságát” (illetve versenyképességét, eredményességét, gazdaságossággát, jövedelmezőségét, termelékenységét stb.). A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyminisztérium (PM) és más szervezetek több tervezetet, stratégiát stb. készítettek, de annak ellenére, hogy a fontosabb gazdasági mutatóink a nyugati országokénál jobb „fejlődést” mutatnak, érde­mi előrelépés csak elvétve tapasztalható. Varga Mihály pénzügyminiszter 2018. 05.24-én „elismeréssel” szólt arról, hogy az IMD 2018. évi versenyképességi rangsorában Magyarország öt helyet javítva a 47. helyre lépett előre (és ez a hely 2019-ben sem változott), de a WEF felmérése szerint pontszámunk 2019-ben kissé romlott, bár helyezésünk az EU-28 között változatlanul a 24. lett. Nagy István agrárminiszter is többször felhívta a figyelmet a mezőgazdasági versenyképesség javításának szükségességére. Pl. 2018.05.14-én hangsúlyozta, hogy „Magyarországnak szüksége van az olyan cégekre, amelyek szaktudást és tapasztalatot hoznak, ezzel hozzájárulnak a magyar mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez”. 2018.05.31-én kiemelte, hogy „a magyar mezőgazdaság versenyhátrányának leküz­dése stratégiai kérdés”, a hazai területhasznosítás és termelési színvonal terén „a következő 10-15 év alatt el kell érni az Európai Unió fejlett országaiét”. 2019.10.08-án megjegyezte, hogy hazánk versenytársai is fejlődnek, ezért „megkerülhetetlen feladat a termelési hatékonyság növelése”. 2019.11.19-én pedig kiemelte, hogy az élelmiszerekkel szemben egyre növekvő fogyasztói elvárások, az éghajlatváltozás, a szigorodó környezetvédelem, valamint a munkaerőhiány ellenére „a hatékonyság és a versenyképesség növelése a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egyik legfontosabb kérdése”, és ezek a vélemények az AM részéről sok más alkalommal is elhangzottak. Az utóbbi hónapokban a földhasználat terén három lényeges dön­tés jelent meg, nevezetesen az állami földek eladásáról, a termelőszövetkezeti föld­használati jog rendezéséről, (2020. évi XL. törvény) és a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról (2020. évi LXXI. törvény) történt intézkedés. Ezek eredménye ma még nem látható, de fontos lenne, hogy a mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében minden mezőgazdasággal foglalkozó szakember az új törvényeket úgy alkalmazza, hogy az növelje a mezőgazdaság eredményességét. A kérdés tehát az, hogy a jelenlegi körülmények között egyáltalán növelhető-e, és ha igen, akkor milyen módon javítható a mezőgazdaság hatékonysága? ...

... tovább »
Visszatekintés

A Kispesten gyártott D4K-jelű mezőgazdasági traktorcsalád fejlesztésének története a DUTRA, RÁBA-VCSG időszakokban 1971-1974 (6. rész)

Dr. Stieber József

Az 1970-es évek időszakát már lényegesen meghatározta a magyar mezőgazdaság „DIMÉNY”-féle agrárfejlesztési modelljének bevezetése, amely a hazai agrárgépesítés vonalának jelentős korszerűsítésére is kényszerítő hatással volt. (Dr. Dimény Imre ökonómiai szakember, 1967-1975-ig Fock Jenő kormányában mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt.) A szóban forgó új fejlődési irány a sajátos magyar vonalat követve forradalmasította a nagyüzemi mezőgazdasági termelést és a hozzá kapcsolódó mezőgazdasági erő- és munkagépgyártást. Létrejöttek a „Termelési Rendszerek”. A Bábolnai Állami Gazdaság területén megalakult Magyarország vezető mezőgazdasági nagyüzeme, az IKR (Ipari Kukoricatermelési Rendszer). A győri Magyar Vagon és Gépgyár RÁBA néven a magyar ipar és gépgyártás irányító „fellegvára” lett ...

... tovább »

In memoriam Gubicz András (1820-1869) – 200 éve született a legendás honi ekegyáros

Réz Gyula

Gubicz András – a honi ekegyártás nagy elődje, egyik úttörője – 200 esztendővel ezelőtt, 1820. október 20-án a Szolnok vármegyei Tarna parti faluban, Jászjákóhalmán született. A szegény föld­műves családból származó Gubicz Andrást az elemi iskolai, valamint a kovácsmesterség alapismereteinek elsajátítása szülőfalujához kötötte. Ezután elszegődött kovácsinasnak, majd a tanoncévek után Jászjákóhalmán nyitott műhelyt, közben elvégzett Pesten egy gyógykovács tanfolyamot, hogy ezzel is szélesebb körben tudja földijei parasztságát szolgálni.
Gubicz Andrást már kora ifjúságától fogva a paraszti gazdaság, a földművelés legfontosabb munkaeszközei, elsősorban az eke és szántás gépei, eszközei érdekelték. Ilyen irányú érdeklődésének kielégítésére azonban falujában nem nyílott lehetőség, ezért feleségével, élete párjával Pestre költözött, ahol nagyhírű kovács és lakatos mesterek üzemeiben bontakoztatta rátermettségét ...

... tovább »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2020. október
2020. szeptember
2020. augusztus
2020. július
2020. június
2020. május
2020. április