2021. április – teljes lapszám

Kirobbanó érdeklődés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem iránt

Minden második agrárterületen továbbtanulni vágyó fiatal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem agrárképzéseit jelölte meg első helyen a 2020/2021-es felvételi eljárásban, az Oktatási Hivatal által közzétett jelentkezések alapján. A kaposvári agrárképzések népszerűsége egészen rendkívüli: az Agrár- és Környezettudományi Karra 87,8%-kal többen jelentkeztek, mint tavaly ...

A talajok mechanikai ellenállásának és nedvességtartalmának vizsgálata

A népesség növekedésével egyre nagyobb szükség van a termőterületek hatékonyabb használatára és azok állagának megóvására. A használat hatékonyságának növeléséhez elengedhetetlen a megművelt területek minél alaposabb ismerete. Ezek az információk segítenek a gazdaságok előre tervezésében, a berendezések optimális üzemeltetésében és a használt anyagok (vetőmagok, növényvédőszerek, műtrágyák) csak szükséges mennyiségű kijuttatásában úgy, hogy a művelt területek adottságainak kihasználása közben a lehető legkisebb mértékben károsítsák azt. A számítástechnika fejlettsége lehetővé teszi a szerzett adatok gyors feldolgozását, ezzel segítve a gazdálkodók nagyobb hatékonyságra való törekvését. [1] A precíziós mezőgazdaságot folytató gazdaságok a talajaik és a termesztett növényeik számos tulajdonságát mérik, és ezen adatokat felhasználják a mindennapokban. Jelen kutatás a talaj nedvességtartalmának és mechanikai ellenállásának vizsgálatával foglalkozik, ugyanis ezen paraméterek jelentős hatással vannak a talaj megmunkálhatóságára ...

Magágykészítés gépei

A következő évi termés megalapozása a talaj-előkészítéssel kezdődik. Megfelelő időben, a talajállapotnak és a talajtípusnak megfelelően kellő mélységben elvégzett és a gyökérzóna mélységében jó szerkezetű, kellő víz- és levegőtérfogatot biztosító, tápanyagban gazdag termőrétegben a növények jól fejlődnek, képesek felvenni a vizet és a tápanyagokat, a gyökerek növekedésének nincsenek akadályai. A vetőmagok pontos vetéséhez, a csírázáshoz és az induló gyökérfejlődéshez rendkívül fontos a művelt talaj felső rétegében kialakított magágy minősége. Ennek a vetés mélységében kellően tömörnek, felette aprómorzsás szerkezetűnek, a felületének egyenletesnek és síknak kell lennie, hogy a vetőgépek egyenletes mélységben és távolságban tudják a vetőmagot a talajba kihelyezni, illetve betakarni. A biztonságos keléshez fontos a vetőmag és a talaj jó kontaktusának létrehozása, amelyet a magágykészítőknek és a vetőgépeknek kell megteremteni. A magágykészítés minőségét és az alkalmazható magágykészítő gép felépítését jelentősen meghatározza a magágykészítés előtti alapművelés módja és minősége is. A magágykészítő gépeken alkalmazott szerszámválasztékot nagymértékben befolyásolja, hogy forgatásos (szántott és elmunkált) alapművelés vagy forgatás nélküli, illetve mulcsműveléses alapművelések után kell dolgozniuk. A magágykészítő gépek a művelőszerszámaik kialakítása alapján lehetnek aktív (forgóboronák) vagy passzív művelőelemekből (boronák, kapák, hengerek stb., illetve ezek kombinációja) felépülő gépek. Cikkünkben a gyakorlatban legelterjedtebb kombinált (több passzív művelőelem kombinációjából felépülő, a köznyelvben kombinátoroknak is nevezett) magágykészítő gépeket mutatjuk be ...

Mi újság?

- Számottevően növekedtek tavaly a traktoreladások Németországban

- Deutz-John Deere kooperáció a motorgyártásban

- Több traktort vásároltak az osztrák gazdák 2020-ban

- Kiválósági Formatervezési Díjat kapott a New Holland 1290 HD szögletes nagybálázó

- A vártnál kisebb volt a visszaesés az olasz mezőgéppiacon 2020-ban

- Előrehaladott tárgyalások Torinóban az Iveco járműgyártás és az FPT motorgyár kínai megvásárlásáról

- Új MTU gázmotorszéria

- Új erdészeti Forwarderek a Komatsutól

Gépek a világban

- Armatrac 1304 LuX CRD4 farmmindenes traktor
- Multiva Forte FX6000 pneumatikus gabonavető gép

- Pronar T 046 H szarvasmarha-szállító pótkocsi

- Pöttinger Aerosem 5002FDD + Lion 503C vetőaggregát

- Monarch G34 elektromos meghajtású autonóm traktor

- Pierre P135.80 Xtra-Compact ültetvénytraktor

- Claas Jaguar 970 szecskázó 40 m3-es, átrakóelevátoros tartállyal

- Apache HS1100 önjáró permetező

- InnoMADE helixkéses száraprító henger

A Väderstad legyártotta a 1000. Tempo L vetőgépet

A talajművelés és a vetés gépesítése terén egyik vezető vállalat, a Väderstad a napokban legyártotta 1000. Tempo L vetőgépét. A Tempo L bemutatását követően szinte azonnal egy új világrekordot állított fel 2017-ben, aminek elvitathatatlan szerepe volt az értékesítés gyors felfutásában ...

Gabonakombájnok a csúcson

A világon mintegy 4,2 milliárd tonna szemes termény (kenyér- és takarmánygabona, rizs, olajos magvak stb.) betakarítását végzik a gabonakombájnok. Ennek közel fele kalászos gabona és kukorica. A traktorok után a gabonakombájnok a mezőgazdasági vállalkozások zömében a második legfontosabb gép, hiszen a létfenntartáshoz szükséges alapanyagok és gazdálkodás eredményességét jelentősen befolyásoló termények betakarítása a feladatuk. Több mint 80 éve szolgálnak a világ mezőgazdaságában. Az első kombájn Amerikában született, de a legtöbb gyártó manapság Európában tevékenykedik, és itt állítják elő a legtöbb gabonaarató, -cséplő gépet is. Európán és az USA-n kívül Dél-Amerikában és Ázsiában készülnek még gabonakombájnok. A világon mintegy 12 kombájngyártó és 15 kombájnmárka uralja a piacot, a gyártók közül 7 európai, három pedig (John Dere, Case IH, AGCO) amerikai. Évente 20-24 ezer db kombájn készül és áll munkába a mezőgazdasági vállalkozásoknál. A piacvezető márkák a világon a John Deere, a Claas és a CNH Industrial (Case IH/New Holland). Nagy gyártónak számít az orosz Rostselmash is, amelynek Rosztovban üzemelő gyára évi 5000 db gabonakombájn előállítására képes, és a nagy teljesítményű kategóriában is gyárt arató-cséplő gépeket ...

Minőségi fejlesztések a gabonatechnikában

Magyarországon a szántóterület legnagyobb részén gabonatermelés folyik. A jó minőségű gabonafélék nemesítésében, a szaporítóanyag- és a vetőmag-előállításban a világ élvonalába tartozunk. Nem véletlen tehát, hogy a hazai mezőgazdasági gépgyárak fejlesztései is jelentős mértékben erre a területre irányulnak. A témakörhöz kapcsolódóan cikkünkben a megtermelt jó minőségű gabona értékmegőrzését és javítását szolgáló betakarítás utáni „post-harvest” műveletek hazai technikai megoldásaival foglalkozunk ...

Vredo VT 7028-3 önjáró hígtrágya-kijuttató óriás

A hígtrágyás állattartási technológiák nagymértékű elterjedése és a nitrátdirektívák szigorítása révén egyre fontosabbá vált a keletkezett hígtrágyák okszerű, környezetbarát felhasználása. A kijuttatásra éppen rendelkezésre álló területekre, rövid idő alatt, nagy teljesítménnyel kell a hígtrágyát elhelyezni és a hígtrágyatárolókat kiüríteni. Kiemelten fontos ez a biogázüzemek hígtrágyatárolói esetében. Ehhez egyre nagyobb teljesítményű kijuttatóaggregátok szükségesek. Különösen az erre szakosodott bérvállalkozók igénylik a nagyobb kapacitású kijuttatóeszközöket, főleg, ha a kijuttatás során nagyobb távolságokat kell azokkal bejárni. Így egy egységnyi kijuttatott hígtrágyára fajlagosan kevesebb lefutott kilométer jut. Az elmúlt időszakban a nagy önjáró hígtrágya-kijuttatók gyártói között kiéleződött a verseny, amely kiterjedt a tartálykapacitások, a talajkímélő járószerkezetek, valamint a sebességek növelésére ...

Vigyázat, nem mindig „jófej” a gömbfej

A traktorok vonószerkezetei jelentős fejlődésen mentek keresztül. Kezdetben csak a lengő vonórúdat és a hidraulikus függesztőszerkezettel kombinált vonólapot, valamint a csapos vonószerkezetet használták, amelyek ma is megtalálhatók a traktorokon. Később a felső bekötésű pótkocsik és munkagépek felkapcsolásához kerültek fel a traktorokra a fix rögzítésű, majd később változtatható magasságú csapszeges, illetve a fejlesztett változatú, automata csatlakoztatásra alkalmas elforduló csapszeges vonószerkezetek. Ez utóbbiakat a közúti tehergépjárműveken, illetve vontatást végző betakarítógépeken (szecskázó, kombájn stb.) is alkalmazzák. Az egytengelyes pótkocsik, illetve nagyobb vonórúdterhelésű munkagépek felkapcsolásához fejlesztették ki a hidraulikus függesztőszerkezettel működtethető, alsó bekötést lehetővé tevő „Hitch” típusú, újabban „Piton” rendszerűnek nevezett vonószerkezeteket. A legfiatalabb konstrukció a traktorokon az osztrák Scharmüller cég által 1993-ban kifejlesztett alsó bekötésű, gömbfejes vonószerkezet, amely számos előnye miatt gyorsan elterjedt a traktorokon. Ez a vonószerkezet azonban a vontatmány oldaláról is új konstrukciós megoldást igényelt ...

Műszaki eszközök mezőgazdasági és kerti melléktermékek feldolgozásához

A mezőgazdasági termelésben, a növénytermesztésben és a kertészeti ágazatban nagy volumenben keletkeznek értékes melléktermékek. Ezeknek a melléktermékeknek a hasznosítására – különösen a szalmafélék és egyéb szármaradványok hasznosítására, a termelési folyamatba való visszaforgatására – mindenkor megvolt, és ma is megvan az igény. Emellett elsősorban a növénytermesztés és az állattenyésztés szétválasztásával a szalmafélék és a kukoricaszár áruként jelenik meg a termelési folyamatban, és ugyancsak áruként kerül egyéb ipari és energetikai célú felhasználásra. A mezőgazdasági területekhez hasonlóan a kertekben, egyéb, pl. kommunális területeken keletkezett melléktermékek és zöldhulladékok is – megfelelő feldolgozás és kezelés után – eredményesen forgathatók vissza a kiskerti vagy házi kerti, illetve egyéb területek művelésébe. Az említett melléktermékek visszaforgatására, hasznosítására – mind a mezőgazdasági, mind a kerti vagy szórvány, akár kommunális területek esetében – több technológiai megoldás és műszaki eszköz áll rendelkezésre. Ezek áttekintésének aktualizálását az adja, hogy amellett, hogy a mezőgazdasági melléktermékek és erdészeti vágástéri melléktermékek nyílt téri égetése eddig is tilos volt Magyarországon, 2021. január 1-től – max. a vészhelyzet lejártától – a kerti és egyéb belterületen keletkező zöldhulladék, nyesedék nyílttéri égetésére nincs lehetőség, vagyis tilos ...

Jelentősen változik a KSH mezőgazdasági statisztikája

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a vonatkozó rendelkezések értelmében 2020. szeptember és november között „Agrárcenzus, 2020” elnevezéssel, a most meghatározott küszöbérték feletti gazdaságokban, 2020. júniusi időpontnak megfelelő részletes összeírást végzett. Ennek módszere két területen lényegesen eltért a korábbi hasonló adatfelvételektől, melyet a KSH főleg a mezőgazdaság fejlődésével és az EU többi országaiban is alkalmazott megoldásokkal indokol. E két változás eredményeként a gazdaságküszöbök emelkedtek és az egyes csoportok módosultak, valamint megszűnt a mezőgazdasági termelők 1972 óta változatlan gazdasági szervezetekre és egyéni gazdaságokra történő merev felosztása. Célszerű tehát megismerni e változások eredményeit és azt, hogy ezek segítik-e mezőgazdaságunk jobb megismerését, valamint a gazdálkodás hatékonyságának növekedését. Ez azért fontos, mert országunk és mezőgazdaságunk helyzete az EU legjobbaktól „kissé” lemaradt, így hatékonyságunk növelése elengedhetetlen. (Az összeírás célját és módját lásd a KSH honlapján az „Agrárcenzus, 2020” fejezetben, a változtatásokat és ezek okait pedig a „Gazdaságküszöb módosítása 2020-tól” című részben. A KSH az „Agrárcenzus, 2020” előzetes adatait 2021 tavaszán, a végleges és részletes adatokat pedig 2021 végén tervezi megjelentetni. Az utolsó mezőgazdasági felmérésről, az „Agrárium, 2016” eredményeiről lásd a Mezőgazdasági Technika 2017. 1. szám 39-43. és a 2018. 1. szám 39-43. oldalak előzetes és végleges ismertetőit!) ...

A kispesti Hofherr gyár gazdasági gépészetének kialakulása és gépfejlesztés-története 1842-1944 – Gőzgépek, gépegységek

Az ember mindennapi megélhetéséért vívott küzdelmében már ősidők óta a földművelés, a betakarítás és a kalászos kenyérgabonák magjának kinyerése jelentette a legkeményebb kihívást. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a vég nélküli mezőgazdasági munkákban a teljesítőképesség felső határát az ember és igavonó állatainak munkabírása szabja meg. A gépesített munkavégzés sokáig elérhetetlen vágya azonban „egycsapásra” valóra vált, amikor a korabeli Angliában, 1812-ben az első, lovas fogaton hordozható gőzgépet megalkották. A fejlesztések ezután nagy léptekkel haladtak és Robert Stephenson 1826-ban elkészítette tökéletesített vasúti gőzmozdonyát, amelyet 1838-ban az első talajon vontatható gőzlokomobil követett. A füstszekrénybe helyezett gőzhenger-megoldású, 5 LE-s gépet a Clayton Shuttleworth lincolni gyára készítette. A magyar gazdák gépesítési kedvét a hazánkba 1852-ben Angliából beérkezett első gőzcséplőkészlet hozta meg. Habár 1859-1880-ig több magyar cég is próbálko­zott lemásolt gőzgépek gyártásával, de az angol gépek piacvezető szerepe erősnek bizonyult. Szintén angol mintára az első 8 LE-s gőzlokomobilok és gőzcséplőkészletek a bécsi Hofherr és Schrantz gyárból kerültek ki 1891-ben ...

100 éve rendezték a XXX. Tenyészállatvásárt és Gépkiállítást

A honi mezőgazdasági gépesítés históriájában jelentős szerepet játszottak a gép- és eszközbemutatók, valamint gépversenyek, melyeket jobbára gazdasági egyesületek szerveztek. A mezőgazdasági gépek és eszközök jelentőségét gróf Széchenyi István (1791-1860), a Magyar Gazdasági Egyesület alapítója és honszerető barátai idejekorán felismerték, és kellő módon méltányolták. Ez az egyesület alapszabályában is kellő hangsúlyt kapott a „mezei munkákat megkönnyítő gépeket és eszközöket a gazdaközönséggel megismertetni és alkalmazásukat előmozdítani” elv megvalósításában ...