Lapunk 2024. szeptemberi számának tartalmából - megjelenés időpontja: 2024. szeptember 19.
Vállalkozók tanácsadója

Forgóvillás rendkezelők és munkájuk

Dr. Hajdú József

A tartósított szálastakarmányok (széna, szenázs, takarmánypellet stb.) készítésénél fontos követelmény, hogy a természetes száradási (vagy fonnyadási) folyamat a leggyorsabban zajlódjon le, minél kevesebb időt töltsön a takarmány a területen. Ezzel értékes tápanyagokat (fehérje, keményítő, karotin stb.) lehet megmenteni a szálastakarmányokban és az állatok számára, magasabb tápértékű takarmányokat lehet készíteni, amelyekből kevesebbet fogyasztva is azok jobb hozamokra lesznek képesek. A renden száradás (fonnyasztás) ideje okszerűen alkalmazott rendkezelési műveletekkel jelentősen – akár időben felére is – lecsökkenthető. A rendkezelésekkel szemben másik fontos követelmény, hogy az utánuk következő munkaműveletek (bálázás, szecskázás stb.) számára kedvező tömegű és struktúrájú takarmányrendeket alakítsanak ki, növelve azok betakarítási teljesítményét, elősegítve a bálaképzés és a szecskázás minőségi munkavégzését. Ugyanakkor az is elvárás a rendkezelésekkel szemben, hogy azok a lehető legkisebb veszteségekkel (levélpergéssel) legyenek végezhetők, megőrizve a szálastakarmányok legértékesebb részeit. A rendkezelések szükséges és okszerű alkalmazását befolyásolja az időjárás is. Esős időben szűkített renden kell tartani a szálastakarmányokat, hogy a csapadék minél kevésbé tegyen abban kárt (kiázás, kilúgozódás), az eső elmúlásával pedig a lehető legrövidebb idő alatt a rendeket szét kell teríteni, hogy a száradásuk mihamarabb elkezdődhessen. Ugyanazt a megoldást célszerű alkalmazni nagyobb mértékű korai harmatképződések esetén. Ilyenkor az esti időszakban kell sort keríteni a rendek összerakására és reggel, a harmat felszáradása után azok szétterítésére ...

... tovább »
Műszaki fejlesztés

Étkezésipaprika-szelektálás és -tisztítás műveleteit gyorsító komplex prototípus üzemgép fejlesztése

Ábrahám-Fúrús András

A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességének növelése érdekében kiemelkedően fontos az innováció és a korszerű technológiai fejlesztések alkalmazása. A Furafol Hungary Kft. legújabb projektje ennek jegyében jött létre: a cég egy olyan komplex prototípus üzemgépet fejlesztett ki, amely az étkezési paprika szelektálását és tisztítását gyorsítja. Az új prototípus nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi igényeknek is megfelel, jelentős mértékben hozzájárulhat a termelési hatékonyság javításához. Cikkünkben bemutatjuk a projekt hátterét, a gép működését, valamint a működés során szerzett tapasztalatokat ...

... tovább »

Bemutatkozik a New Holland CR11 csúcskombájn

Dr. Hajdú József

Az elmúlt év őszén a hannoveri a Agritechnica 2023 kiállításon aranyéremmel díjazott, számos új (belső felépítés, hajtáslánc, motorelhelyezés stb.) konstrukciós megoldást felvonultató kombájnt sokáig titkolózás övezte, azóta azonban egyre többet lehet róla megtudni, ezeket szedtük most csokorba. Az idei gyakorlati teszteken részt vett New Holland CR11 kombájnokat a gyártó aranyszínűre (Ferrari gold) fényezve bocsátotta próbára, hangsúlyozva, hogy a világ legnagyobb mezőgazdasági gépkiállításán innovációs nagydíjban – aranyéremben – részesült. Az idei szezonban már 19 db csúcskombájn vett részt a teszteken 13,7 és 15,2 m munkaszélességű MacDon FlexDraper vágóasztalokkal, ebből 17-et Európában teszteltek. A kombájn szériagyártása 2025 elején indul. Újdonság az is, hogy a gyártó elkészítette a kisebbik testvérét, a 635 LE-s FPT Cursor 13-as motorral és 16 m3-es magtartállyal szerelt CR10-es modellt is. A CR11 csúcskombájn a legnagyobb konkurenseit, a Claas Lexion 8900 TT, a Fendt Ideal 10T és a John Deere X9.1100 kombájnokat kívánja megelőzni a 100 t/h alapidejű szembetakarítási teljesítményű versenyben ...

... tovább »

A fejés automatizálása, robotizálása

Dr. Tőth László

Az 1970-es évek első felében született meg az a gondolat, hogy a tehenek fejését, mint alapvető rutinműveletekből álló munkafolyamatot célszerű lenne automatizálni. E témakörben az első nemzetközi konferencián (FAL – Braunschweig, 1972) a kutatók több előadásban különféle lehetőségeket vázoltak fel. Ekkor fogalmazták meg a teljes automatizációhoz (robotizációhoz) vezető technikai szükségességeket [Rossing – (Hollandia, IMAG), Schön és Artmann (Németország, FAL stb.)]:
– A rendszer létrehozatalának meghatározó eleme az állatok egyedi azonosításának lehetősége, az RFID (Radio Frequency IDentification system) technika gyakorlati hozzáférhetősége. E tekintetben is a legintenzívebb fejlesztések az évtized második felében folytak (TEXAS INSTRUMENTS, NEDAP).
– A fejőgépgyártó cégeknél több változatban megoldott volt a fejés műveleti egységeinek automatizálása (a fejt tejmennyiség mérése, a tejfolyás intenzitásának detektálása, a fejőkészülék gépi levétele stb.), amelyeket rendszerbe kellett integrálni.
– Az állományok nyilvántartása PC-egységeken széles körben terjedni kezdett, és ennek révén a tehénállomány adatainak valós idejű nyilvántartása is lehetővé vált, de biztosítani kellett a rendszernek az in situ hozzáférését ...

... tovább »
Technológia

Termikus szárítás lehetősége a tengeri iparágaknál keletkező szennyvíz és biohulladékok ártalmatlanítására

Kári-Horváth Attila – Lantos Zsolt – Sztancsek Ákos – Kristóf Gábor

A nagy hajótársaságok leginkább arra törekednek, hogy jó színben tüntessék fel magukat, bár a tettek mezején is lenne hova fejlődniük: a Föld Barátai szervezet 18 óceánjáró vállalatot osztályoz évente a szennyvízkezelés, a légszennyezés csökkentése, a vízminőségnek való megfelelés és az átláthatóság szempontjából. A szervezet hangsúlyozza, hogy 2008 óta összesen 33,5%-kal csökkentették a flotta szén-dioxid–kibocsátását, emellett a szennyvíz nyomon követésével, víztakarékos technológiák telepítésével és a személyzet tagjainak képzésével évente három százalékkal kívánják csökkenteni a fedélzeti vízigényt.
A hajók fedélzetén keletkező hulladékmennyiség is sokszorosára nő, melynek környezetbarát kezelését az egyre szigorodó előírásoknak megfelelően meg kell oldani. Ezek a tényezők indokolják, hogy az iparágban tevékenykedő vállalatok folyamatosan dolgozzanak az új technológiák és megoldások kifejlesztésén. Nemcsak az új építésű hajók miatt, hanem a régiek korszerűsítésének okán is. Ezen cikk célja, hogy a vonatkozó irodalom áttekintése után leírja a hulladék, főként a tengeri hajózásban keletkező kommunális hulladék (szennyvíz) kezelésének szárítási lépését (termikus szárítás). Segítséget nyújtson a hulladékgazdálkodás hulladékszárítási lépésében egy erre a célra megfelelő berendezés tervezéséhez ...

... tovább »

Szemeskukorica-betakarítás műszaki eszközei, logisztika

Dr. Kelemen Zsolt

A kukoricát sokféle felhasználási céllal termesztik a világban és hazánkban is. Hazánkban a sikernövényként termesztett silókukorica mellett a hibridkukorica-vetőmag termesztése is jelentős területen folyik. A legnagyobb volumenben azonban a szemes kukoricát – vagy nevezhet­jük árukukoricának is – termesztjük. A sze­mes vagy árukukorica betakarítása hazánkban csőtörő adapterekkel felszerelt arató-cséplő gépekkel történik.
A szemes vagy árukukorica morzsolva betakarítására megfelelő csőtörő adapterrel felszerelt, a hazai gyakorlatban a kalászosok és egyéb kombájnozható növények aratására használatos, különböző konstrukciójú (szalmarázó ládás, forgó és kombinált szalmaleválasztású és axiáldobos) arató-cséplő gépek – megfelelő beállítás és beszabályozás után – egyaránt használhatók ...

... tovább »
Ökonómia

A biogáztermelés Magyarországon – A hazai energiafüggőség enyhítésének egyik valós alternatívája a biogáz?

Dr. Vágány Judit Bernadett – Csiba Péter – Dr. habil. Szigeti Cecília

A közelmúltban az energiaellátást központilag irányított, kimeríthetetlen, olcsó áram-, gáz-, víz- és hőforrásnak tekintettük. Napjainkban, a gazdasági válságok, a növekvő számú háborús konfliktusok, a sebezhető globális ellátási láncok, az éghajlatváltozás korában ez már nem ilyen magától értetődő. Az elmúlt időszak változásainak utóhatásaként már decentralizált energiatermelésről, energiaközösségekről, mikrohálózatokról, keresletmenedzsmentről beszélünk.
Az energiaipar még mindig az egyik legnagyobb kibocsátó a világ folyamatosan növekvő energiaéhségének kielégítéséért folytatott véget nem érő versenyben. Ebben az összefüggésben mindent megtesz azért, hogy felelősségteljesen viselkedjen, és minden lehetséges – nem fosszilis és csökkentett kibocsátású – megújuló primer energiaforrást kihasználjon annak érdekében, hogy csökkentse – vagy legalább szinten tartsa – az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A tanulmányban célunk egy még nem teljes mértékben kiaknázott energiaforrás, a biogáz lehetséges pozitív hatásainak bemutatása. Egy rövid magyarországi helyzetelemzést követően áttekintjük a gazdasági, társadalmi, szabályozási környezetben rejlő lehetőségeket, és a dominánsabb biogázhasználat megvalósíthatóságának előfeltételeit.
A szakirodalomkutatás mellett 12 interjút készítettünk olyan vállalati vezetőkkel és felsővezetőkkel, akik döntéshozóként, valamint piaci szereplőként is fontos szerepet játszanak az energia- és pénzügyi szektor területén. A kvalitatív kutatás eredményeit három fő téma mentén mutatjuk be az „Eredmények” fejezetben.
A kutatásaink alapján elmondható, hogy a biogáz, biometán (szintén nem elektromos megújuló energia) előállítása támogató szabályozási környezetben jelentősen növekszik, nemcsak mint energiaszolgáltató, hanem mint hulladékgazdálkodási elem is, és jó pénzügyi, környezeti és társadalmi eredményeket hozhat a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások számára ...

... tovább »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2024. augusztus
2024. július
2024. június
2024. május
2024. április
2024. március
2024. február