6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Vállalkozók tanácsadója
Újdonságok a szalmarázó ládás gabonakombájnoknál
Dr. Hajdú József
A szemes termények betakarítására elterjedt járva arató-cséplő gépeknek klasszikus konstrukciós megoldásait képviselik a szemek kiválasztását szalmarázó ládákkal végző gabonakombájnok. Ez a szemkiválasztási mód először a stabil cséplőgépeken jelent meg a 19. század közepén. A mintegy 90 évvel ezelőtt megjelent első járva aratva-cséplő gépeken is először ezt a konstrukciót alkalmazták sokáig. Csak később, mintegy 50 évvel ezelőtt jelentek meg az első axiálrotoros cséplő-magleválasztású, majd valamivel később a keresztdobos cséplőrendszerű és rotoros szemkiválasztású hibrid kombájnkonstrukciók. Ez utóbbiakat az hívta életre, hogy a szalmarázós arató-cséplő gépek teljesítményének további növelését éppen a szalmarázó ládák aktív felületének növelési lehetősége korlátozta, ugyanis a kombájnok geometriai kubatúrájába nem lehetett már 7,6 m2-nél nagyobb szalmarázó felületeket bepréselni úgy, hogy azok a méretük miatt közúton is közlekedni tudjanak. Különlegesnek számított a Deutz-Fahr múlt század 1980-as éveiben tett kísérlete egy 8 szalmarázós kombájn piacra hozatalával. A Topliner 8 XL kombájn 8 db 4,8 m hosszúságú szalmarázójának aktív felülete 7,48 m2, a rostafelület 7,85 m2, a magtartálya pedig 10500 literes volt. A piac végül is nem preferálta, és követőre sem talált a konstrukció. A gyártók maradtak a max. 6 szalmarázó ládás megoldásnál. Egy ideig a szalmarázós és rotoros kombájnok fejlesztése a magasabb kategóriákban fej-fej mellett haladt. A kisebb teljesítményű kategóriákban (350 LE-ig) a szalmarázós kombájnok egyedülállóan uralták és uralják ma is a piaci kínálatot ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Műszaki fejlesztés
Kombájnautomatizálási rendszerek összehasonlító vizsgálata (1. rész)
Tóth Réka – Hegedűs Zsolt
A mezőgazdaság az emberiség fennmaradásának és fejlődésének egyik alapvető pillére, ám az iparág az elmúlt évtizedekben egyre komolyabb kihívásokkal szembesült. Az éghajlatváltozás, a növekvő népesség, a csökkenő termőterületek, valamint a környezetszennyezés mind hozzájárultak ahhoz, hogy az agrárszektor hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldásokat keressen. A technológiai innovációk térnyerése ebben kulcsszerepet játszik, különösen a precíziós gazdálkodás és az „okos gazdálkodás” (smart farming) területén, amelyek az erőforrások optimális felhasználására és a folyamatok automatizálására helyezik a hangsúlyt. Jelen cikksorozat célja a modern technológiai megoldások hatásainak vizsgálata a mezőgazdaságban, különös tekintettel a CLAAS TELEMATICS farmmenedzsment szoftverre és a CEMOS AUTOMATIC kombájnautomatizálási rendszerre. A kutatás a technológia gyakorlati alkalmazhatóságát helyezi fókuszba, és a gyakorlatban elvégzett kísérletek révén nyújt betekintést a szoftverek által nyújtott előnyökbe, valamint a manuális működtetéssel szembeni hatékonyságjavulásba. Eredményeink arra hivatottak rávilágítani, hogy a modern technológiák miként járulhatnak hozzá a mezőgazdasági folyamatok fejlesztéséhez, valamint a termelékenység és fenntarthatóság egyidejű növeléséhez. Ez az elemzés egy három részes cikksorozatban kerül publikálásra ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Hígtrágyakezelés, -kijuttatás, technológia, műszaki eszközök
Dr. Kelemen Zsolt
Az alom- és víztakarékos állattartó telepeken a tartástechnológia velejárója, a különböző konzisztenciájú hígtrágyák hasznosításának legalkalmasabb módja a szántóföldi növénytermesztésbe való visszaforgatás. A mezőgazdasági gyakorlat mára már felismerte a hígtrágyák szervesanyag-tartalmának és NPK-hatóanyag–tartalmának – a növénytermesztés terméshozamainak fenntartása mellett – a termőtalaj szerkezetére, víz- és oxigénháztartásának optimalizálására gyakorolt hatását. A hígtrágya hasznosításának azonban lehetnek veszélyei is. Ezért a hígtrágyák kezelését, felhasználását számos jogszabályi előírás mellett lehet csak elvégezni. A jogszabályi előírások betartása mellett a megfelelő tárolási és kijuttatási technológiákhoz is komoly, magas színvonalú, korszerű műszaki eszközök alkalmazása szükséges ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Új V-Flex szecskázódobok is választhatók a Claas Jaguar szecskázókhoz
Dr. Hajdú József
A Claas a 530 és 925 LE közötti motorteljesítményű önjáró Jaguar szecskázók csúcsmodelljei ez évtől kezdődően már háromféle szecskázódobbal rendelhetők. Korábban a Jaguar szecskázók csak V-Max 20/24/28/36 és 42 db V-alakban (ferdén) szerelt késekkel rendelkező szecskázódobbal készültek. Ezzel a dobbal a felszerelt kések számától függően 3,5 és 26,5 mm-es elméleti szecskahossz-tartományban lehetett a betakarított tömegtakarmányokat felaprítani. A kések a késtartó csillagokhoz két csavarral kerültek rögzítésre. A gyakorlatban a 24 késes változatot alkalmazzák leginkább, amellyel 4 és 22 mm közötti elméleti szecskahosszal dolgozva a szarvasmarhák számára megfelelő szecskaösszetételű (struktúrájú) silótakarmányok állíthatók elő. A V-Max 42 késes dobbal felszerelt szecskázókkal pedig a biogázsilókba szánt apróbb szecskázással (3,5 és 12,5 mm közötti elméleti szecskahosszal) végzik a silókukorica betakarítását, hogy a biogázt termelő baktériumok gyorsabban legyenek képesek lebontani a szerves összetevőket. A V-Max szecskázó dobok univerzálisan alkalmazhatók különböző (fűfélék és szálastakarmányok, zöld takarmánynak termesztett gabonafélék és pillangósok, silókukorica, silócirok vagy CCM – Corn-Cob-Mix) silónak szánt lédús takarmányok betakarítására ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Kiállítás, gépbemutató
AGROmashEXPO 2025 díjazottjai
MT
Lezárult a 2025. évi AGROmashEXPO Hazai és Nemzetközi Termékfejlesztési díj pályázatainak értékelése. A nehézkes indulás után szép számmal érkeztek be pályázatok, de mint mindig, ezúttal is voltak visszalépők a termék bizonytalan kiállíthatósága miatt. Értékes és izgalmas termékekkel indultak az ide nevezők, és örömmel számolhatunk be róla, hogy az összes induló közül 50% a Hazai Nagydíjért szállt versengésbe. Összeségében elmondható, hogy továbbra is a Gépesítés kategória volt a legnépszerűbb, igaz itt egész széles skálán mozogtak a pályaművek, mert volt traktor, vetőgép, műtrágyaszóró, permetezőn elhelyezett érzékelő, napraforgó-adapterhez szárkezelő, magtisztító, de még szárítóberendezés is. A zsűrinek ebből a színes kavalkádból kellett a legjobb megoldásokat kiválasztani a kétlépcsős értékelés során. Ezúttal is komoly szakmai viták előzték meg a végleges eredmény megszületését. Ezek alapján a következő döntések születtek: 2 pályázat nyert Nagydíjat, 5 Különdíjat kapott, és 7-en Prémium oklevélben részesültek ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Visszatekintés
A humor összehoz, ledönti a gátakat, jobb teljesítményre ösztönöz, fokozza a kreativitást és segíti a közös munkát
MT
Lapunk 100. évfordulója alkalmából áttekintettük a korábbi, főleg az ezredforduló előtti lapszámainkat, és gyakran találkoztunk vicces, humoros grafikákkal különféle gépekről, munkaműveletekről. Elhatároztuk, hogy megkíséreljük egy ilyen rovat újbóli elindítását (egyelőre nem minden lapszámban, figyelve olvasóink visszajelzéseire). Az apropóját az is adja, hogy Dr. Zsidai László, a szerkesztőségnek helyet adó MATE Műszaki Intézet egyetemi tanára, kiváló grafikus vállalkozott a rajzok elkészítésére. Elsőként a HSCS G-35 izzófejes traktorra emlékezünk, tekintve, hogy emblematikus gépe volt a hazai mezőgazdaság szélesebb körű gépesítésének. Egyszerű kivitele révén hamar elsajátítható volt a kezelése, és a rendszeres karbantartásra is meglehetősen igénytelen volt. A második világháború után a magyar mezőgazdaságban gyakorlatilag ez a traktor váltotta fel az állati erőt a szántási munkáknál. Az akkori gépállomásokon a traktoros munkák elvégzéséhez fiatalokat toboroztak, és nagy számban jelentkeztek hölgyek is. A traktoros lányok képzése a II. világháború után indult, de nehéz munka volt, nem volt ideális a nők számára a jelentős rázkódás miatt, és a traktorok indítása sem éppen „leánymunka” volt, mégis mindig vidáman integettek a fényképezőgép objektívje felé.
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Simító-, sáncoló- és talajegyengető gépek hazai története (1. rész)
Dr. HENTZ Károly
A hazai talajművelő gépek történetét feldolgozó sorozatunk jelen fejezetében ritka, de figyelemre érdemes, esetenként méltatlanul mellőzött, a szakirodalomban sokszor kihagyott gépek történetét, hazai gyártását dolgozzuk fel. Jelen cikkben a simító-, a sáncoló- és a talajegyengető munkagépek fejlődését mutatjuk be ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
1925. januári lapszámból
MT
Cikkek
- Motorok nehéz inditása nagy hidegben.
- A mezőgazdasági gépek közmunkaváltsága.
- A mai traktorok menetsebessége és transzmisszió-szerkezete.
- A Hofherr-Schrantz-gyár nyersolajtraktora.
Irodalom
- Golyóscsapágyak gondozása.
- Motorosekék kapaszkodóinak összehasonlitása.
- A korom eltávolitása a motorhengerből – üzemközben.
Hirek
- Cimképünk
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
|