2026. február
6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Tudomány - Műszaki fejlesztés

Speciális térfogat-változtató forgógép fejlesztése

Soltész Attila – Mester Gábor – Dr. Pataki Tamás István – Balogh Béla – Zsámboki Péter – Szabó Józse

A volumetrikus szivattyúk területén a hagyományos megoldások, mint a dugattyús, fogaskerék- vagy csavarszivattyúk gyakran kompromisszumokkal járnak, mint például az alternáló mozgásból adódó holtidők, korlátozott térfogat-kihasználás vagy magas kopás miatt. A fejlesztés célja egy speciális térfogat-változtató forgógép, fejlesztési nevén gömbszivattyú megvalósítása volt, amely a hagyományos volumetrikus szivattyúktól eltérő geometriai és működési elvre épül. Ezzel olyan műszaki tulajdonságokat tesz elérhetővé, amelyek a jelenleg alkalmazott megoldásokkal csak kompromisszumokkal, többlépcsősen vagy gazdaságtalan módon valósíthatók meg. Az 1. táblázat mutatja a főbb forgó mozgású, térfogatkiszorításos szivattyútípusok főbb műszaki jellemzőit, a kopásállóságot empirikus és irodalmi adatok alapján (beleértve a gömbszivattyú fejlesztési projektben mért értékét)
A gömbszivattyú munkavégző része egy gömb alakú állórészbe integrált, tisztán forgó mozgást végző belső szerkezet. A folyamatos forgó mozgással a működés holtidőmentes, a térfogat-kihasználás magas, és a gép a geometriai méretéhez viszonyítva jelentős mennyiségű folyadék továbbítására alkalmas. A fejlesztőmunka során célunk volt annak vizsgálata és igazolása, hogy a gömbi geometria és a többkamrás kialakítással az egymást átfedő munkafázisok kombinációja stabilan és reprodukálható módon megvalósítható-e szivattyúként, ipari környezetben is értelmezhető műszaki paraméterek mellett. A fejlesztés további célkitűzése volt egy olyan konstrukció létrehozása, amely méretezéssel skálázható, vagyis az alapelv változatlanul hagyása mellett eltérő munkatér-térfogatú, eltérő üzemi jellemzőkkel bíró gépek hozhatók létre. Kutatómunkánk célja nem egyetlen, konkrét felhasználási területre optimalizált termék létrehozása, hanem egy univerzális, széles körű alkalmazhatósággal (ipar, mezőgazdaság, katasztrófavédelem stb.) egy hatékonyan és megbízhatóan működő konstrukció kifejlesztése ...

... tovább »
Vállalkozók tanácsadója

Billenőszekrényes mezőgazdasági pótkocsik

Dr. Hajdú József

A gazdaságokba beérkező termelésben felhasznált inputanyagok, a termelési technológiákon belüli szállítási feladatok, illetve az értékesítéssel kapcsolatos kiszállítások zömét a hazai mezőgazdaságban traktorvontatású billenőszekrényes pótkocsikkal bonyolítják le. Az ömlesztve szállított és billentéssel üríthető termények és anyagok mennyisége a hazai mezőgazdaságban évente megközelíti a 30 millió tonnát, kétszeres anyagmozgatási többszöröst figyelembe véve eléri a 60 millió tonnát is. Ennek kétharmadát teszik ki az ömlesztve szállítható termények. A mezőgazdasági termeléstechnológiákon belül legtöbbször a szállítások kapcsolják össze az egyes technológiai műveleteket. A műtrágyát, vetőmagot ki kell szállítani a területre a kijuttatáshoz és a vetéshez. A betakarított terményeket be kell szállítani a feldolgozás és a tárolás helyére stb. A mezőgazdasági termelés történeti fejlődésében, az állati vonóerő időszakában állatokkal (ökrökkel, lovakkal) vontatott faszerkezetű kocsikkal végezték a szállításokat gazdaságon belül és gazdaságokon kívülre, sőt, még exportra is. A traktorok megjelenésével azok fokozatosan kiváltották az állati erővel végzett szállításokat. A modern korban a traktoros szállítás mellett jelentős szerepet kapott és kap ma is a tehergépkocsis szállítás, pl. az 1980-as években a magyar mezőgazdaságban az IFA-kal végzett szállítások. Ebben az időszakban mintegy 65.000 db traktor mellett még 32.000 db tehergépkocsi – zömében pótkocsis IFA – látta el a mezőgazdaságban jó színvonalon a szállítási feladatokat. A traktoros szállítások zömét az MTZ traktorokkal vontatott, a Hódgép által gyártott MBP 6 és 8-as, a szentendrei kocsi gyárban előállított EB 7-70 típusú egytengelyes, illetve NDK importból származó HW 60 és HW 80 típusú, valamint csehszlovák importból származó BBS pótkocsikkal végezték. 1990-től a nagyüzemek felbomlásával újból a traktoros szállítások játsszák a főszerepet a magyar mezőgazdaságban. Az IFA-k többsége a privatizálás során vállalkozókhoz került, és még napjainkban – 30 év után – is lehet velük találkozni olykor-olykor az utakon. Azóta a traktoros szállítások is jelentősen átalakultak. Megduplázódott a hazai traktorállomány, nőttek a traktorteljesítmények, nagyobb teherbírású pótkocsik álltak munkába, és színesebbé vált a traktorvontatású pótkocsik választéka. A traktorok éves kihasználásában jelentős szerepet kapott a szállítási feladatok ellátása. Kijelenthető, hogy a mezőgazdaságban a traktorvontatású pótkocsis szerelvényekkel végzett szállítások dominálnak. Minden traktorteljesítmény-kategóriához kapható a piacon megfelelő terhelhetőségű, illetve össztömegű pótkocsi. Mivel az ömlesztve szállítható és gravitációs ürítésű (billentéssel) termények jelentik a legtöbb szállítási feladatot, így a különböző konstrukciójú billenőfelépítményes pótkocsik a legelterjedtebb szállítóeszközök a mezőgazdasági vállalkozásoknál ...

... tovább »
Műszaki fejlesztés

Traktorok pótsúlyozása és gumiabroncsozása (2. rész) – Ideális súlyeloszlás

Bellai Tamás – KITE Zrt.

A cikk első részében definiáltuk az ideális össztömeget és a pótsúlyozás mértékét az egyes szántóföldi műveletekhez, melyek alapvető feltételei a hatékony erőgép-munkagép kapcsolat kialakításának és a gazdaságos üzemeltetésnek. A következő feladat az erőgépek ideális súlyeloszlásának meghatározása, mely szintén nagy jelentőséggel bír mind a vontatás hatékonysága, mind a talajkímélés szempontjából ...

... tovább »

Az „Év traktora 2026” csúcskategóriás győztese: Claas Axion 9.450

Dr. Hajdú József

A „Tractor of the Year 2026” (Toty) zsűrije a nagy teljesítményű traktorkategóriában az „Év Traktora” címmel ismerte el a Claas új traktorfejlesztését, az Axion 9.450-es traktort. A traktor teljesítményszintje az előző modellhez, a Claas Axion 960-ashoz képest csak minimálisan változott, a maximális teljesítménye 440 LE-ről 448 LE-re nőtt ...

... tovább »

Magyar innováció segíti az aszály elleni küzdelmet a mezőgazdaságban

MT

Az öntözés hatékonyságát jelentősen növelő innovatív eszközt mutatott be a nagyközönségnek az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága és szakmai partnere, a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ) a 32. Fegyver, horgászat, vadászat (FeHoVa) kiállításon február 5. és 8. között. Az öntözőcső-fektető gép segít hatékony választ adni a klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszály okozta kihívásokra az erdőgazdálkodásban és a mezőgazdaságban, miközben hozzájárul a vízkészletek fenntarthatóbb felhasználásához ...

... tovább »

A JCB a Fastrac 6300 modellel új kategóriában debütált

Dr. Hajdú József

A hidraulikus anyagmozgató gépek, a hidraulikus hajtások, dízelmotorok és gyorstraktorok (Fastrac-kok) gyártásában élenjáró angol gyártó új, a 4000-es és 8000-es szériájú Fastrac traktorok közé beilleszthető Fastrac 6300 traktorral mutatkozott be az „Agritechnica 2025” kiállításon a 300 LE-s kategóriában ...

... tovább »

Autonóm mobilrobotok a precíziós mezőgazdaságban: navigáció, szenzorfúzió és adatmenedzsment a terepi alkalmazásokhoz

Boros Norbert – Ambrus Bálint – Nyéki Anikó

A precíziós mezőgazdasági technológia egyik gyorsan fejlődő területe az autonóm mobilrobotok alkalmazása, amelyek képesek monitorozási és beavatkozási feladatok (pl. állományfelmérés, célzott permetezés, fenotipizálás) végrehajtására [2, 4]. A terepi autonómia legkritikusabb eleme a navigáció: a robotnak megbízhatóan kell lokalizálnia magát, útvonalat kell terveznie, majd a kinematikai korlátok betartásával stabilan végre kell hajtania a pályakövetést [3]. A mezőgazdasági környezet sajátosságai miatt (járható-nem járható terület bizonytalansága, változó növényzet, egyenetlen talaj, dinamikus akadályok) a szenzorfúzió nem kiegészítő funkció, hanem alapkövetelmény, mivel több érzékelő (IMU, LiDAR, GNSS/RTK, kamera stb.) integrált kezelésével növelhető a pontosság és az üzembiztonság [5, 6] ...

... tovább »

Márkatestvérek között marad – New Holland T 7XD traktorszéria

HaJós

A Fiat Csoporthoz tartozó CNH Industrial kötelékébe három – Case IH, New Holland és Steyr – traktormárka tartozik. Nem először fordul elő, hogy a testvérmárkák ugyanabban a teljesítménylépcsőben és konstrukcióban nagyon hasonlónak mondható, szinte egyező – csak a külsejükben különböző – tí­pu­sokkal jelennek meg a piacon, legtöbbször valamilyen időközökben egymást követve. Most azonban egy időben az „Agritechnica 2025”-re időzítve dobta a piacra a CNHi a Case IH új Optum CVX traktorszériáját sö­tét­bordó színekben, új dizájnnal. Ugyancsak a CNHi kiállítási standon jelent meg a Steyr 6000 Cervus CVT traktorszériája piros-fehér színeken pompázva, tetszetős dizájnnal, és szintén az „Agritechnica 2025”-ön debütált a New Holland T 7XD sorozatú modellcsaládja is gyönyörű kék színben ...

... tovább »

A nagyra nőtt topmodell – Lindner Lintrac 160 L Drive

Dr. Hajdú József

Ausztria Tirol tartományában, Kundl székhellyel működő, családi tulajdonban lévő Traktorenwerk Lindner GmbH 247 dolgozót foglalkoztatva évente mintegy 1200 db traktort és hegyvidéki transzportert állít elő 93 millió euró értéket teremtve. A családi vállalkozást jelenleg három testvér, Stefan, Christoph és David Lindner irányítja. Az előállított traktorok és transzporterek 55%-át exportálják, zömében az Alpok környéki hegyvidéken gazdálkodó családi gazdaságok képezik a vevőkörüket. A Lindner család tulajdonában lévő traktorgyár 1948 óta, azaz 78 éve gyárt traktorokat. A jelenleg gyártásban lévő Lintrac traktorszériájuk 12 modellt (a Lintrac 65 LS-től a Lintrac 160-ig) tartalmaz, amelyeknek maximális motorteljesítménye 76 és 175 LE között változik. A traktorokon kívül még további 5 modellváltozatban (Unitrac 72-től az Unitrac 122-ig) 76 és 136 LE közötti max. motorteljesítménnyel készülnek Kundl-ban Unitrac összkerékhajtású transzporterek is, amelyeknek az alvázára különböző mezőgazdasági és kommunális felépítmények szerelhetők fel ...

... tovább »

A legnagyobb egyrotoros kombájn a piacon

Dr. Hajdú József

Az AF (Axial Flow) egyrotoros kombájnkonstrukciót az IH, majd a Case IH közel 50 éve, 1977 óta tartja gyártásban, és mivel ez a konstrukció a márka védjegyének is számít, ezen idő alatt szinte tökélyre fejlesztette. A bevált geometriájú rotorjának paraméterein (átmérő és hossz) egy jó ideje nem változtatott, csupán a rotor- és a kosárszegmenseken hajtott végre módosításokat, optimalizálva a cséplés és a magkiválasztás hatékonyságát ...

... tovább »
Technológia

Kiközelítő eszközök az erdészeti fakitermelésben

Dr. Kelemen Zsolt

Magyarországon az erdőgazdálkodási tevékenység jelentős területen, ~2,1 millió hektáron történik, közvetlenül a szántóterület után, a gyepterületet meghaladóan ~22%, további cél erdősítéssel a 25% elérése. Az erdészeti területek állami, közösségi-társulási és magántulajdonban vannak. A különböző tulajdonban lévő erdők különböző arányban védelem alá és korlátozás alá nem tartozó területek. A területi arányok alakulását az 1. táblázat szemlélteti. A táblázatban szereplő területeken a fakitermelésre különböző lehetőséget biztosít a vonatkozó törvény. Ezek hagyományos vágás, átmeneti, örökerdő, vagyis szálvágásos és fakitermelést szolgáló erdők. Az erdészeti tevékenység során – az igények kielégítésére – a megtermelt fa mennyisége különböző célra kerül felhasználásra. Ennek volumenét a 2. táblázat szemlélteti. A táblázatban szereplő famennyiség megjelenési formája: rönkfa, ágfa és vágási nyesedék. A megtermelt rönk- és ágfát is a vágástérről a feltárókra kell leszállítani, ez a munkaművelet a közelítés vagy kiközelítés. A mezőgazdasági és erdészeti melléktermékeket – EU-s és hazai jogszabályok égetésre vonatkozó tilalma miatt – a vágástéren nem lehet elégetni, vagyis össze kell gyűjteni, és szintén ki kell közelíteni a feltárókra ...

... tovább »
Visszatekintés

Egyszerű gépek mezőgazdasági célú használatának technikatörténete (2. rész)

Dr. HENTZ Károly

Vízi energia hasznosítása
(a fejezet folytatása a cikk 1. részéből)
A magyarországi domborzati és vízfolyási viszonyok lehetőséget biztosítottak a vízi energia felhasználására. A vízimalmok kicsi vízfolyásokon, patakokon is telepíthetők voltak. Gyakran vízi műtárgy építését igényelték, duzzasztani kellett a vizet egy keresztgáttal. A vízimalmok megbízhatóan működtek, és nem csupán őrlésre használták ezen egyszerű gépeket. Korabeli leírásokból ismerünk vízikerekeket, amelyeket mezőgazdaságban és élelmiszer-feldolgozásban használtak. Építettek többek közt almasajtó malmot gyümölcslé kisajtolására, csertölő malmot, amelyet csersavtartalmú növények kérgéből csersav kinyerésére használtak, továbbá csonttörő malmokat csontliszt készítésére. Daráló malmokat durva őrlésre, olajütő malmokat len, kender, repce, napraforgó olajtartalmának kinyerésére alkalmazták, de készült szecska- és répaszeletelő malom is az állatok számára takarmány előkészítésére. A vízienergia hasznosítására épített vízikerekekkel fűrészmalmok, érc-zúzó malmok, kallómalmok – lazították a kendert – működtettek, de kovácsfújtatók és vízemelő szivattyúk is épültek, így a korabeli ipari munkafolyamatokban is eredményesen használták ...

... tovább »

1926. februári lapszámból

MT

Cikkek

- A kisgazdaságok gépmunkája.

- A keszthelyi m. kir. gazdasági akadémia uj tehénistállója.

Irodalom

- Kapálógépekkel végzett ujabb németországi kisérletek eredménye.

- A tárcsáseke.

Hírek

- Szántógépvezetői tanfolyamok.

- Az első magyar rádió-kiállitás.

... tovább »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2026. március
2026. február
2026. január
2025. december
2025. november
2025. október
2025. szeptember