Direkt vető gépek
Dr. Hajdú József
A direkt vetést elterjedten csapadékszegény, száraz vidékeken, az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Dél-Afrikában alkalmazzák különböző vetésforgókban, megőrizve a talajban tárolt nedvességet és a megkötött CO2 mennyiségét. Hasonló okokból és a rövidebb vegetáció miatt is lehet vele találkozni Oroszország és Kazahsztán gabonatermő vidékein is. Ezzel megnövelik a biodiverzitást a területen, csökkentve a szél- és vízerózió káros hatásait. Növényborítottság nélkül ezeken a területeken a talaj felszíni hőmérséklete eléri a 70 °C-ot is, míg a szecskázott szalmával borított talajok felszínén csak 30 °C a hőmérséklet. Más okokból terjedt el a direkt vetés Dél-Amerikában, ahol évente két (sőt, három) betakarítással és a nagy mennyiségű csapadékkal, ennek megfelelően magas eróziós kockázatokkal lehet számolni, és jelentős a totális gyomirtószer-használat is a régióban. Európában a direkt vetés aránya még alacsony, a legmagasabb Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban, de figyelembe véve a klímaváltozás következtében bekövetkező aszályos időszakok gyakoriságának növekedését, a direkt vetés növekedni fog a közeljövőben Európa középső részén is. Ugyanakkor a zöldítési programok, a köztes növények termesztése, a mulcshagyó művelések, új vetésforgók alkalmazása új teret nyit a direkt vető gépek alkalmazásának. Direkt vetésben nemcsak a kalászos gabonák, hanem a repce, a szója, a kukorica, a lóbab és a takarmányborsó is. Köztes növényként vethető pillangósok mellett olajlen, csillagfürt, facélia, rozs, hajdina is számításba vehető. Vannak pozitív hazai eredmények is. Martonvásáron az idén „Väderstad Proceed” vetőgéppel direktben szemenként vetett búza terméshozama táblánként 7,2 és 7,8 t/h hozamot produkált ...
... tovább »