Földtörvény: Brüsszelnek se tetszik

Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a földtörvény tulajdonszerzési korlátozásai miatt. Brüsszel a magyar mellett a bolgár, a litván és a szlovák földtörvényt is kifogásolja. A testület tudatta, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött, megindítva ezzel a hivatalos eljárást, a tagállamoknak pedig két hónapjuk van, hogy válaszoljanak, megküldjék észrevételeiket. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője elmondta, hogy a tavaly május 1-jén hatályba lépett földtörvény egyes rendelkezései nem összeegyeztethetőek a letelepedési szabadsággal és a tőke szabad áramlásával.

Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a földtörvény tulajdonszerzési korlátozásai miatt.

Brüsszel a magyar mellett a bolgár, a litván és a szlovák földtörvényt is kifogásolja. A testület tudatta, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött, megindítva ezzel a hivatalos eljárást, a tagállamoknak pedig két hónapjuk van, hogy válaszoljanak, megküldjék észrevételeiket. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője elmondta, hogy a tavaly május 1-jén hatályba lépett földtörvény egyes rendelkezései nem összeegyeztethetőek a letelepedési szabadsággal és a tőke szabad áramlásával, ezért júniusban párbeszéd kezdődött a kormány képviselőivel, akiknek azonban nem sikerült teljes mértékben eloszlatniuk a brüsszeli aggályokat.
A bizottság által közzétett közlemény szerint az összes megnevezett ország földtörvénye több olyan előírást is tartalmaz, amelyek az uniós jog értelmében a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozásaként értelmezhetőek, ezt pedig csak indokolt esetben, diszkrimináció-mentesen és arányosan lehet megtenni. "Miközben minden tagállam megteheti, hogy felállítja saját szabályait a vidékfejlesztés előmozdítása, a földek művelésben tartása és a termőföldárakra nehezedő spekulatív nyomás kiküszöbölése érdekében, ezt az uniós jog keretein belül kell megtenniük" – áll a bizottság kommünikéjében. Egy neve mellőzését kérő uniós forrás rámutatott, a magyar jogszabály célja, hogy a spekuláció megakadályozása, a piaci nyomás kiküszöbölése, a kis és közepes gazdaságok megerősítése és a nagy gazdaságok arányának csökkentése érdekében főleg olyan gazdálkodók szerezhessenek termőföldet, akik képesek és készek megművelni azt.

A magyar jogszabályban az Európai Bizottság a gazdálkodó, mint fogalom törvényi meghatározását kifogásolja, azt az előírást, hogy a gazdálkodó maga kell gazdálkodjon a földön. Az adásvételi szerződések jóváhagyásával és bizonyos szakmai ismeretek meglétének követelményével szemben is fenntartásokat fogalmazott meg a testület. "A bizottság meglátása szerint ezek közül az előírások közül több nem tűnik arányosnak vagy megfelelőnek a legitim célok elérésére" – mutatott rá a név nélkül nyilatkozó tisztviselő. A bizottság megállapítása szerint a magyar, a bolgár, a litván és a szlovák jogszabály olyan korlátozásokat is tartalmaz, amelyek lehetőséget teremtenek a diszkriminációra más országokból származó befektetőkkel szemben. Ilyen például, hogy a kifogásolt jogszabályok esetenként az adott országban bejelentett lakcímet, korábban ott folytatott üzleti tevékenységet követelnek meg.