Túl sok vizet nyel az agrárium

Magyarországon főként az egyenlőtlen csapadékeloszlás okoz problémát. A vízkészletek felosztása és hatékony felhasználása nemzetközi szinten kiemelt jelentőségű a növekvő népességszám és a mezőgazdaság által használt kiugróan nagy mennyiség miatt. Úgy kell az öntözéses gazdálkodást fejleszteni, hogy az a vízkészletek szempontjából fenntartható legyen.

Világszerte fenyegető méreteket ölt az ivóvízkészletek apadása – derül ki az ENSZ legutóbbi jelentéséből. A becslések szerint 2030-ra a természetes vízképződés és a szükséges ivóvíz közötti eltérés akár a 40 százalékot is elérheti, míg 2050-re a jelenlegi 7,3 milliárdról 9,1 milliárdra emelkedő népességszám akár 55 százalékkal is megnövelheti a lakosság vízigényét. Mindez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló vízkészletek felhasználása, kezelése és felosztása kiemelt jelentőségű, amiben igen nagy szerepe van a mezőgazdaságnak.

A hazai mezőgazdaság számára nem a víz hiánya, inkább a szélsőséges eloszlású csapadék jelenti a problémát. A globális felmelegedés hatásaként az elmúlt 50 évben jelentősen megnőtt a hőmérsékletingadozás mértéke, ami megnöveli a csapadékszegény időszakok számát és hosszát. Az 5 millió hektárt meghaladó mezőgazdasági területből azonban csupán 70-80 ezer hektár az öntözött terület nagysága. Pedig a szakszerű öntözéssel elérhető hozamnövekedés még a nagyobb költségráfordítás mellett is hatékonyabbá teszi a növénytermesztést, így tehát gazdasági szempontból is kihasználatlan lehetőség rejlik Magyarország számára az öntözéses mezőgazdaság fejlesztésében. Ezt figyelembe véve kell a hazai öntözést és vízgazdálkodást úgy megoldani, fejleszteni, hogy közben a vízkészletek felhasználása gazdaságosan, fenntartható módon történjen.
„Az elmúlt évek időjárása jól mutatja, mekkora gondot okoz az egyenlőtlen eloszlású csapadék a mezőgazdasági termelés számára. Legutóbb a belvíz jelentett gondot az agráriumban, míg korábban a rendkívül csapadékszegény időjárás okozott jelentős károkat. Különösen időszerű tehát az öntözés és vízgazdálkodás jelenlegi helyzetének és jövőbeni irányvonalainak meghatározása, aktualitását pedig az is jól mutatja, hogy az egyetemisták és PhD hallgatók számára idén először kiírt K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat témájaként is megjelent” – hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.