Könnyebben juthat támogatáshoz

A jogszerű földhasználatot újraszabályozták, hogy a gazdák még egyszerűbben juthassanak hozzá a támogatásokhoz.
Az Országgyűlés 2015. június 23-i ülésén elfogadta a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítását.

A jogszerű földhasználatot az MVH saját eljárásában és alapesetben vélelmezi. Igazolására kétség esetén (pl. blokkon belüli túligénylés) és az MVH ellenőrzési eljárásában kerülhet sor a törvény szabályozása szerint. A módosítással a jogszerű földhasználati kategóriák igazodnak az időközben megjelent földforgalmi törvény által használt kategóriákhoz, valamint az eljárásrend életszerűbbé válik. Többek között, lehetővé teszi a jogszerű földhasználat igazolását a haszonbérleti szerződés mellett felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, alhaszonbérleti földhasználati szerződés, az 1 hektár alatti a település belterületén elhelyezkedő földek használatára kötött szerződés, továbbá (osztatlan közös tulajdon esetén) a használati rendről szóló megállapodás alapján is. Az 1 ha alatti belterületi földeknél, ha nincs ellenérdekű fél, akkor a földet ténylegesen használó bejelentőt kell jogszerű földhasználónak tekinteni.

Szintén a 2015. június 23-i ülésén döntött a parlament a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról, amelynek révén folytatódik a borászati adminisztrációs kötelezettségek 2010-ben megkezdett egyszerűsítése.

A módosítás lehetővé teszi a nem művelt borszőlő ültetvények hatékony és gyors kezelése érdekében, növény-egészségügyi veszélyeztetés esetén, lehetővé teszi a kényszerkivágást különös figyelemmel az aranyszínű sárgaság szőlőbetegség veszélyes terjedésére. További változás, hogy a 2015. december 31-ig kiadott telepítési jogot a jog birtokosa 2020. december 31-ig telepítési engedélyre válthassa át. Ezzel összefüggésben módosításra került a Hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény is, mely elsősorban a telepítési jogok új rendszerével kapcsolatos végrehajtási szabályokat tartalmazza. Az új szabályozás célja, hogy Magyarország a lehető leghosszabb időt biztosítsa a termelők számára az új rendszerre történő átállásra.

Az Országgyűlés a 2015. június 23-i ülésén döntött továbbá a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és szakmaközi szervezetekről szóló törvényjavaslatról is.

A törvényjavaslat elfogadásával a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII törvény egy megújult, az EU-s szabályozáshoz igazított, ugyanakkor a nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevő, modern, áttekinthető és a mezőgazdasági piacok szabályozásának eddigi tapasztalataira is építő törvénnyé vált, amely tovább viszi a korábbi szabályozás jól működő elemeit, egyben biztosítja az uniós termékpiaci szabályozás hazai végrehajtásának kereteit.