Újra kitört Magyarországon a veszélyes betegség

Két állatnál mutatták ki a kéknyelv-betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei szarvasmarha-állományban. Az állategészségügyi hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, így többek között megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat is. A korlátozás alá vont területeken (azaz a védő- és megfigyelési zónán belül), ahol nem kerül sor kötelező vakcinázásra, a gazdák önkéntes alapon kérhetik az állományok vakcinázását.

A NÉBIH állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma a 2015. szeptember 1-jén vett vérmintákból két szarvasmarhánál mutatta ki – a tavalyi Csongrád megyei megjelenéshez hasonlóan – a kéknyelv-betegség vírusának 4-es szerotípusát. Az új kitörés ellenére a 2014. évi eset kapcsán elrendelt és jelenleg is érvényben lévő megfigyelési és védőkörzetet (azaz a korlátozás alá vont területeket) nem kellet módosítani, azok továbbra is érvényesek. Az állategészségügyi hatóság a fogékony állatokat tartó telepek esetében a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat, 20 km-es körzetben pedig 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el. A korlátozás alá vont területekre vonatkozó ki- és beszállítási szabályok részletesen olvashatóak a hivatal weboldalán. Jelentős változást jelent a 2014-ben elrendelt intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatoknál nem kerül sor leölésre vagy vágásra. E helyett az állategészségügyi hatóság végrehajtja a kitörés körüli 20 km-es sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állat rovarirtó szerrel történő kezelését és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását. E területeken a betegség elterjedésének megakadályozását jelentősen segíti a törpeszúnyogok élőhelyeinek gyérítése is. Ez nem kizárólag vegyszeres úton történhet, hanem jelentős részét képezi a vízállásos területek, a trágya, trágyalé mechanikai úton, földréteggel történő fedése is. A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására. Ezeken a területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvosától. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegség szélesebb körű elterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől. A korlátozás alá vont területekkel kapcsolatos anyagok, a ki- és beszállításra vonatkozó információk, valamint további hasznos tudnivalók elérhetők a NÉBIH weboldalán.