Rugalmasabb munkaidőt az agráriumba!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) rugalmas munkaidőkeret alkalmazását javasolja a mezőgazdasági foglalkoztatásban, mert ez a rendszer sokkal jobban igazodik az agrárium speciális munkáltatói igényeihez. Az intézkedés egyik legnagyobb előnye – az állandó dolgozók rugalmasabb foglalkoztatása mellett –, hogy a most még csak szezonális munkaerő jelentős része állandó alkalmazottként tudna dolgozni. A kamara ezért a munka törvénykönyvének módosítását indítványozta a Nemzetgazdasági Minisztériumnál.

Munkaidőkeret bevezetésével tennék hatékonyabbá a mezőgazdasági foglalkoztatást. A rugalmasabb beosztás nemcsak a gazdák életét könnyítheti meg, az állandó dolgozók számát is emelheti.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) rugalmas munkaidőkeret alkalmazását javasolja a mezőgazdasági foglalkoztatásban, mert ez a rendszer sokkal jobban igazodik az agrárium speciális munkáltatói igényeihez. Az intézkedés egyik legnagyobb előnye – az állandó dolgozók rugalmasabb foglalkoztatása mellett –, hogy a most még csak szezonális munkaerő jelentős része állandó alkalmazottként tudna dolgozni. A kamara ezért a munka törvénykönyvének módosítását indítványozta a Nemzetgazdasági Minisztériumnál.
A tárcával történt egyeztetés azonban rámutatott arra, hogy a gazdák törvénymódosítás nélkül is élhetnek a rugalmas foglalkoztatás eszközével. A munkaidőkeret alkalmazásának lényege, hogy a munkáltató – a mezőgazdasági tevékenység periodikus változásaira reagálva – eltérően oszthatja be a munkavállaló munkaidejét. Így bizonyos időszakokban hosszabb napi munkaidőt és kevesebb pihenőnapot tervezhet, a passzívabb időszakban pedig – amikor például esik az eső vagy nincs annyi munka – több szabadidőt hagyhat a dolgozóknak.
Hathavi munkaidőkeret alkalmazása esetén például a napi munkaidőt a hathavi időkeret átlagában kell ledolgozni, fél év után pedig akár többször is újraindíthatják az időkeretet, így folyamatos lehet a foglalkoztatás.A rendszer a munkáltató szempontjából további előnyöket is jelenthet. Egyrészt növekszik az erő- és munkagépek kihasználtsága, ami költségmegtakarítással jár és a téli rövidített munkanapok miatt üzemelési költségek takaríthatók meg.
További nagy előnye, hogy az idénymunkával szemben a gazda hosszabb távra tud tervezni a dolgozóival, ha tavasszal felveszi őket, tudni fogja, hogy a betakarításnál is számíthat a munkaerőre, ráadásul, így a betanításra is kevesebb időt kell fordítani. A kamara szerint a változtatások bevezetése főként a két leginkább munkaerő-igényes ágazatban – a kertészetben és az állattenyésztésben – lenne indokolt, emellett a feldolgozóiparban is alkalmazni lehetne a rugalmas munkaidő-beosztást. Annak érdekében, hogy minél többen tudjanak élni a lehetőséggel, a kamara munkaszerződés-mintát készít tagjainak a hat hónapos folyamatos munkaidőkeret alkalmazásához.
A statisztikai adatok szerint a mezőgazdaságban az elmúlt évben 190 ezer ember dolgozott, ami öt év alatt 15 ezer fős növekedést mutat. Ugyanakkor továbbra is nagy gondot jelent, hogy vidéken nem találnak megfelelő munkaerőt a gazdaságok. Ezért is jelentene nagy segítséget a gazdáknak, ha az új rendszer segítségével az egyszer leszerződtetett idénymunkást hosszabb távon meg tudnák tartani.