A kutatás-fejlesztés fontos a mezőgazdaság versenyképességének megőrzéséhez

A magyar mezőgazdaság versenyképességének, jövőjének biztosításához szükséges a kutatás-fejlesztés és az innováció – jelentette ki a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Doktoranduszok Országos Szövetsége által szervezett fórumon arról beszélt: ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaságban megkezdődött fejlődés, megújulási folyamat folytatódjon, tudományos kutatói munkára és fejlesztésekre van szükség.

Hozzátette: a magyar állam pedig a rendelkezésre álló eszközökkel ezt a tevékenységet segíti. Ehhez adottak a szervezeti lehetőségek is, mivel létezik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, amely egy egységes agrárkutató-intézetként jött létre néhány éve. Az intézet megfelelő hátteret kíván biztosítani az ágazati kutatómunkához. A miniszter jelezte: a nemzeti ügyek kormányának 2010-ben – amikor megkapta a választók bizalmát – a legfontosabb feladata a magyar mezőgazdaság talpra állítása volt. Ezt az agrártárca vezetője a borágazat példáján keresztül mutatta be, érzékeltetve annak fejlődését, míg az ágazat eljutott 2015-ben a 73 milliárd forintos kibocsátási értékig, amely az előző évhez viszonyítva 39 százalékkal több. Emellett az is jelzi az ágazat eredményességét, hogy a tartályos import borok mennyisége 60 százalékkal csökkent.

Az ágazat jó teljesítményében megjelenik a kutatás-fejlesztési munka kedvező hatása is – húzta alá Fazekas Sándor. Emlékeztetett arra, hogy olyan divatos magyar fajták vannak, mint az Irsai Olivér, vagy a Cserszegi fűszeres, és hogy ezek jelen vannak a magyar borvidékeken, az a magyar innovatív tudományos munka eredményességének is köszönhető. Minden gazdasági területen szükséges ugyanis az újító szellem, az innováció, és ennek alkalmazásában főként a fiatalok járnak az élen. Ezért a fiataloknak lesz munkájuk és sok feladatuk a magyar mezőgazdaságban.
Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a magyar mezőgazdaságnak ki kell aknáznia azokat a lehetőségeket, hogy a környezetileg kevésbé terhelt területen, lényegében genetikailag módosított szervezetek nélküli (GMO-mentes) termelést tud folytatni. Ahhoz pedig, hogy ezt a magyar mezőgazdaság produkálni tuja, megfelelő szaktudásra van szükség, ehhez pedig jól képzett magas szakmai szinten álló fiatal szakemberekre van szükség, akik a tudás előállításában és közvetítésében is szerepet tudnak vállalni.
Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke, egyetemi tanár emlékeztette hallgatóit: jelentős, mintegy 12 ezer milliárd forint forrás áramlik Magyarországra 2014-2020 között az unióból. Ebből mintegy 5700 milliárd forint, ami célzottan a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést szolgálja majd. Így a Magyarország számára 2020-ig rendelkezésre álló uniós forrásnak több mint 30 százalékát a mezőgazdaságban és a vidékfejlesztés területén lehet elkölteni. Összehasonlításként említette, hogy a magyar mezőgazdaság éves kibocsátása jelenleg 2600 milliárd forint körüli. Utalt arra: 2020-ig a mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára rendelkezésre álló forrásból mintegy 2400 milliárd forint közvetlenül az agrárium fejlesztését szolgálja. A fennmaradó, mintegy 1300-1350 milliárd forintot a Vidékfejlesztési Program finanszírozására használják fel – mondta az MVH elnöke.