Magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket

Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről.

A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.

A C3S Kft. nanoműholdja a kaliforniai Vandenberg űrbázisról indult útjára az idén augusztus közepén a SpaceX Falcon 9 rakétáján.

A küldetés a COMBIT Számítástechnikai Zrt. által vezetett konzorcium tagjaival, az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósult meg.

A klímaalkalmazkodást támogató, európai uniós WREN-projekt célja, hogy a folyamatosan frissülő adatok ismeretében, az egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos időszakokban előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről, és a monitoringnak köszönhetően, mérsékelhetővé tegye hazánkban a károkat. Ennek érdekében a műhold képalkotó rendszere közel tíz­ezer négyzetkilométeren vizsgálja a földterületeket, mezőgazdasági területeket egy áthaladás során.

Dr. Kovács Attila, a Széchenyi István Egyetem oktatója az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar által telepített egyik szenzorral
Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem

– "Egy korábbi egyetemi projektben számos szenzort telepítettünk, amelyek többek között talajnedvességet, talajhőmérsékletet és mikroklímát mérnek. Ezek segítségével tudjuk a műhold által küldött távérzékelt adatokat is ellenőrizni. Ennek érdekében a látható, közeli infravörös és rövidhullámú infravörös hullámhosszban készült képeket a saját szenzorainkkal előállított kontrolladatokkal vetjük össze" – világította meg a Széchenyi Egyetem szerepét dr. Kovács Attila, az intézmény Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének vezetője. Hozzátette: az is az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar feladata, hogy meghatározza, pontosan mit érdemes vizsgálnia a műholdnak.

– "Jelenleg a pályára állt eszköz beállítása zajlik, ami az első hasznos adatokat várhatóan jövő év elején továbbítja a Földre. Ez azért időigényes, mert mindössze néhány perc áll rendelkezésünkre a műholddal folytatott kommunikációra, amíg elhalad hazánk felett.
További nehézség, hogy minden talajtípushoz és növénycsoporthoz más algoritmusra van szükség, vagyis azokat egyedileg kell kalibrálni. A rendszert folyamatosan fejlesztjük a megfelelő adattovábbítás és -rögzítés, a hibás adatok kiszűrése, valamint a pontos feldolgozás érdekében. Karunkon több tudományterület – műszaki, informatikai, agrometeorológiai, növénytermesztési – szakemberei dolgoznak a módszer hatékonyságán" – utalt a kutatás összetettségére a tanszékvezető.

Mint mondta, a Széchenyi Egyetem fő kutatási területei közé tartozik a fenntarthatóság és a precíziós gazdálkodás, ezért képes megfelelő szakmai hátteret biztosítani a projekthez.

–"Az eredmény napjaink egyik legnagyobb problémáját hivatott enyhíteni, hiszen a klímaváltozás hatására a termőföldek vízellátása kritikussá vált."

A kihívást a szélsőséges időjárás, a hosszú aszályos időszakok és az azokat megtörő, hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék jelenti. Erre a gazdálkodóknak fel kell készülniük, amit a projekt eredményeként előrejelzésekkel lehet segíteni.

-"A műhold által használt képalkotó technológia alkalmas arra is, hogy a növény száradására már akkor felhívja a figyelmet, amikor az még szabad szemmel nem látható, így célzottan és időben öntözhető a terület" – fogalmazott. Mint hangsúlyozta, a műholdas monitoring olyan innovációt jelent, amelyből az egész agrárium profitálhat.