Czerván György: az agrártámogatásoknak köszönhetően stabilabbá vált a termelők helyzete

Az agrártámogatásoknak is köszönhetően a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt években érdemben javult, és ezáltal stabilabbá vált a termelők helyzete - mondta Czerván György egy szakmai konferencián pénteken, Kecskeméten.

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára kiemelte: a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) részeként a Magyarországnak jutó közvetlen támogatásokat és a piaci intézkedések forrásait tekintve összesen 8,9 milliárd euró áll rendelkezésre. A vidékfejlesztési forrásokra pedig 4,1 milliárd euró európai uniós és hazai forrás biztosított. Magyarország pozíciója az uniós támogatások alapján fajlagosan az egyik legjobb, fontos célkitűzés, hogy ez az arány ne romoljon - jegyezte meg.

Czerván György a nemzeti támogatások változásai kapcsán elmondta: a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott gázolaj csekély összegű (de minimis) támogatás literenkénti összege 95 forintról 105 forintra nő, de megjegyezte, hogy a forrást továbbra is évente hektáronként legfeljebb 100 liter után lehet igényelni. Szólt arról is, hogy az agrártárca 2017-től a szőlőültetvényeken megvalósuló növényegészségügyi védekezés esetén az eddigi 50 százalékos támogatást 75 százalékra emeli, a hektáronként nyújtható összeg is arányosan nő: 8 ezerről 12 ezer forintra. Czerván György egy, a juh- és kecsketartó gazdák által igényelhető 300 millió forint keretösszegű új támogatási konstrukciót is bemutatott.

A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állítását támogatják az idén, amelyet először a 2016. október 1. és 2017. március 31. között vásárolt, illetve tenyésztésbe állított apaállatok után kaphatnak az állattartók. A támogatás az apaállat értékének legfeljebb 75 százaléka. Az idén változó szabályok közül kiemelte, több ponton módosulnak a zöldítés előírásai, kibővül például az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája, valamint az átláthatóbb kezelés érdekében az ökológiai jelentőségű másodvetések esetében fenntartási időszakot írnak elő.

A nitrogénmegkötő növények közül a közönséges vagy veteménybab termesztési idejét az alkalmazott termesztési technológiához igazítják.

A decemberben és januárban tapasztalt időjárásról szólva Czerván György kiemelte: hótakaró hiányában a tartós hideg minden bizonnyal segíti a kártevők visszaszorulását, azonban az őszi vetéseknél, a repcénél és az árpánál is biztosan jelentős fagykárok keletkeztek.

A madárinfluenzával kapcsolatban elmondta, az állomány levágásából származó közvetlen kár már mintegy 3 milliárd forint, amelynek enyhítésére a megfelelő összegű forrás rendelkezésre áll. Hozzátette, hogy a közvetlen kár felmérése és megoldása, mint például a piaci pozícióvesztés azonban még jelenleg is tart.