A NAIK főigazgatója, Dr. Gyuricza Csaba is tagja volt annak a magyar delegációnak, amely Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével utazott Csungkingba, Kína leggyorsabban fejlődő tartományába, hogy ott stratégiai megállapodásokkal és üzleti fórummal mélyítsék tovább a két ország kapcsolatát. Szíjjártó Péter minisztert 69 magyar vállalat 118 képviselője kísérte el, 13 gazdasági megállapodás köttetett, elsősorban informatikai, logisztikai és élelmiszeripari területen.

2017. június 1-től lehet pályázni az „Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások” elnevezésű (VP5-8.6.1-17 azonosító jelű) felhívásra.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központban (NAIK) folyó kutatásoknak mindenekelőtt az a célja, hogy rövid távon javítsák a hazai gazdálkodók versenyképességét. Ennek érdekében uniós és hazai forrásokból fejlesztik a kutatóintézetek infrastruktúráját, az eredmények megosztásához pedig szorosabb együttműködésre törekszenek a termelőkkel, mondta Gyuricza Csaba főigazgató. A termesztéstechnológiai kutatásokhoz mind a négy gyümölcstermesztési kutatóállomáson megújítják az ültetvényeket, az első korszerű meggy- és almaültetvényt idén Újfehértón hozzák létre.

Egyre többen akarnak többet megtudni az elfogyasztott élelmiszerekről. „Az emberek többsége nem szeretne GMO-s élelmiszert, növényvédőszerrel terhelt zöldséget, tartályban növesztett húst és más, a közelmúlt technológiái által fejlesztett élelmiszert ”– fogalmazott a földművelésügyi miniszter egy szakmai eseményen.

Egyelőre nem bántotta a szokatlan hideg a gyümölcsösöket, de ha hirtelen kiderül az ég, akkor fagyra lehet számítani, és a gazdáknak szükségük lehet a védekezésre. Az előrejelzések szerint a hűvös, csapadékos időjárás még néhány napig eltarthat, ráadásul az északi szél viharossá fokozódik. Az elmúlt napokban sehol nem alakult ki komolyabb fagypont alatti hőmérséklet, ezért a még virágzó vagy már terméskötődés után lévő gyümölcsállományokban ilyen jellegű káresemények egyelőre nem jelentkeztek.

Nemcsak a gyártás felpörgetésének szükséges lépéseit, de az értékesítést is meghatározza a cselekvési terv. Nagyobb hangsúlyt helyeznének a szakemberképzésre is. Szintén fontos része a stratégiának egy olyan pályázati rendszer kidolgozása, amely előtérbe helyezi a hazai gyártmányú géprendszereket. Kutatóközpont létrehozásával, informatikai fejlesztésekkel, valamint a megfelelő képzés, forgalmazási irányok kialakításával fejleszti a kormány a hazai mezőgépgyártást, a részletekről szóló határozat megjelent a Magyar Közlönyben.

A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások” elnevezésű (VP5-8.6.1-17 azonosító jelű) felhívás. A pályázaton támogatás nyerhető az erdőgazdálkodás hatékonyságának javításához és a természetközeli gazdálkodási módok elterjedéséhez szükséges eszközök, gépek, valamint az erdei termékek és melléktermékek gazdasági hasznosításához szükséges elsődleges feldolgozást szolgáló gépek, berendezések beszerzéséhez. (A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 4 milliárd forint.)

Agrárinformatikai felsőoktatási és ipari együttműködési központ épül Gödöllőn, a beruházásra 1,48 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Szent István Egyetem vezette konzorcium a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap keretéből - közölte a Szent István Egyetem. A tájékoztatás szerint a Szent István Egyetem, mint a legnagyobb agrárkutatási kapacitással rendelkező magyar felsőoktatási intézmény, informatikai fejlesztő vállalatokkal és egy mezőgazdasági rendszerintegrátorral együttműködve teljesíti a projektben vállalt feladatokat.

Az első melengető napsugarak megjelenésével azonnal felébred szívünkben a szabadságvágy. Fél lábunk már a küszöbön kívül, az estéket legszívesebben a csillagos égbolt alatt heverészve, a hétvégi reggeleket az erkélyen ébredezve töltenénk. Ha beköszönt a tavasz, a kert lesz a második otthonunk, legyen az nagy, kicsi, vagy éppen csak apró balkon méretű.

Életének 95. évében elhunyt Dimény Imre agrármérnök, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A Széchenyi-díjas tudós 1967 és 1975 között földművelésügyi és élelmezésügyi miniszter volt.
Dimény Imre az erdélyi Komollón születetett 1922. augusztus 3-án. 1941 és 1944 között a Kolozsvári Gazdasági Akadémia, majd a az ottani mezőgazdasági főiskola hallgatója volt. Az egyetem elvégzése után 1945 és 1975 között a mezőgazdasági igazgatás különböző területein tevékenykedett. Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri posztot töltött be a Fock-kormányban 1967 és 1975 között. Akadémiai doktori fokozatot 1972-ben szerzett, 1982-ben az MTA levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává választották.