Egyelőre nem bántotta a szokatlan hideg a gyümölcsösöket, de ha hirtelen kiderül az ég, akkor fagyra lehet számítani, és a gazdáknak szükségük lehet a védekezésre. Az előrejelzések szerint a hűvös, csapadékos időjárás még néhány napig eltarthat, ráadásul az északi szél viharossá fokozódik. Az elmúlt napokban sehol nem alakult ki komolyabb fagypont alatti hőmérséklet, ezért a még virágzó vagy már terméskötődés után lévő gyümölcsállományokban ilyen jellegű káresemények egyelőre nem jelentkeztek.

Nemcsak a gyártás felpörgetésének szükséges lépéseit, de az értékesítést is meghatározza a cselekvési terv. Nagyobb hangsúlyt helyeznének a szakemberképzésre is. Szintén fontos része a stratégiának egy olyan pályázati rendszer kidolgozása, amely előtérbe helyezi a hazai gyártmányú géprendszereket. Kutatóközpont létrehozásával, informatikai fejlesztésekkel, valamint a megfelelő képzés, forgalmazási irányok kialakításával fejleszti a kormány a hazai mezőgépgyártást, a részletekről szóló határozat megjelent a Magyar Közlönyben.

A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások” elnevezésű (VP5-8.6.1-17 azonosító jelű) felhívás. A pályázaton támogatás nyerhető az erdőgazdálkodás hatékonyságának javításához és a természetközeli gazdálkodási módok elterjedéséhez szükséges eszközök, gépek, valamint az erdei termékek és melléktermékek gazdasági hasznosításához szükséges elsődleges feldolgozást szolgáló gépek, berendezések beszerzéséhez. (A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 4 milliárd forint.)

Agrárinformatikai felsőoktatási és ipari együttműködési központ épül Gödöllőn, a beruházásra 1,48 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Szent István Egyetem vezette konzorcium a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap keretéből - közölte a Szent István Egyetem. A tájékoztatás szerint a Szent István Egyetem, mint a legnagyobb agrárkutatási kapacitással rendelkező magyar felsőoktatási intézmény, informatikai fejlesztő vállalatokkal és egy mezőgazdasági rendszerintegrátorral együttműködve teljesíti a projektben vállalt feladatokat.

Az első melengető napsugarak megjelenésével azonnal felébred szívünkben a szabadságvágy. Fél lábunk már a küszöbön kívül, az estéket legszívesebben a csillagos égbolt alatt heverészve, a hétvégi reggeleket az erkélyen ébredezve töltenénk. Ha beköszönt a tavasz, a kert lesz a második otthonunk, legyen az nagy, kicsi, vagy éppen csak apró balkon méretű.

Életének 95. évében elhunyt Dimény Imre agrármérnök, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A Széchenyi-díjas tudós 1967 és 1975 között földművelésügyi és élelmezésügyi miniszter volt.
Dimény Imre az erdélyi Komollón születetett 1922. augusztus 3-án. 1941 és 1944 között a Kolozsvári Gazdasági Akadémia, majd a az ottani mezőgazdasági főiskola hallgatója volt. Az egyetem elvégzése után 1945 és 1975 között a mezőgazdasági igazgatás különböző területein tevékenykedett. Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri posztot töltött be a Fock-kormányban 1967 és 1975 között. Akadémiai doktori fokozatot 1972-ben szerzett, 1982-ben az MTA levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává választották.

Az utóbbi évekhez képest lényegesen, több mint 80 ezerrel kevesebb őstermelői igazolványt adott ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amely részben a magyar gazdatársadalom elöregedésével, illetve az őstermelői kártya gazdaságfehérítő hatásával magyarázható - mondta a kamara elnökségi szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Egybehangzó vélemények szerint a mezőgazdaság jövőjét, a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét alapvetően befolyásolja a precíziós gazdálkodás térnyerése. Fenn áll a veszélye annak, hogy aki ezen a területen lemarad, súlyos versenyhátrányba kerül azokkal a gazdálkodókkal szemben, akik alkalmazzák a precíziós technológiákat. A lemaradás megelőzésére sürgősen stratégiát kell alkotni – mondta portálunknak Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Nagyon valószínű, hogy az idén – az időjáráson és a piac alakulásán kívül – a legnagyobb kihívást az uniós szabályok változása hozza a növénytermesztők és kertészek számára. A leginkább használt gyomirtók körét szűkíti Brüsszel, és további szigorítás is várható. A kiskertekben ismét divatba jöhet a sarló, a kasza, a kapa. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint a legelterjedtebb gyomirtó betiltása megnehezítené a védekezést. A glifozát hatóanyagot tartalmazó olyan szerekről van szó, melyek úgynevezett polietoxilált faggyúamin segédanyagot tartalmaznak.

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.