Az utóbbi évekhez képest lényegesen, több mint 80 ezerrel kevesebb őstermelői igazolványt adott ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amely részben a magyar gazdatársadalom elöregedésével, illetve az őstermelői kártya gazdaságfehérítő hatásával magyarázható - mondta a kamara elnökségi szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Egybehangzó vélemények szerint a mezőgazdaság jövőjét, a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét alapvetően befolyásolja a precíziós gazdálkodás térnyerése. Fenn áll a veszélye annak, hogy aki ezen a területen lemarad, súlyos versenyhátrányba kerül azokkal a gazdálkodókkal szemben, akik alkalmazzák a precíziós technológiákat. A lemaradás megelőzésére sürgősen stratégiát kell alkotni – mondta portálunknak Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Nagyon valószínű, hogy az idén – az időjáráson és a piac alakulásán kívül – a legnagyobb kihívást az uniós szabályok változása hozza a növénytermesztők és kertészek számára. A leginkább használt gyomirtók körét szűkíti Brüsszel, és további szigorítás is várható. A kiskertekben ismét divatba jöhet a sarló, a kasza, a kapa. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint a legelterjedtebb gyomirtó betiltása megnehezítené a védekezést. A glifozát hatóanyagot tartalmazó olyan szerekről van szó, melyek úgynevezett polietoxilált faggyúamin segédanyagot tartalmaznak.

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.

A munkaerőhiány általános jelenség a hazai agráriumban, immár egyre nehezebb munkaerőt találni a kétkezi mezőgazdasági tevékenységre is. Az elöregedő szektor többek között a fiatalokban és a képzés újra szabásában reménykedhet, a közmunkásoknak pedig újra kellene pozicionálni a feladatait. Noha a modernizációs és a napról napra újabb kihívásokat jelentő digitalizációs folyamatok is próba elé állítják, az agráriumnak az egyre súlyosbodó szakemberhiánnyal is szembe kell néznie.

Ismét indul a K&H a fenntartható agráriumért pályázat, ezúttal az ágazat hatékonyságnövelésére fókuszálva. Az idei évtől az agrár felsőfokú mester és PhD képzés hallgatói mellett az alapképzés, illetve az agrárközgazdász képzések tanulói is részt vehetnek a pályázaton. A hazai agrárium az uniós átlaghoz képest dominánsabb nemzetgazdasági szinten, köszönhetően az iparág nagy múltjának, illetve a magyar mezőgazdaság 2010 óta tartó folyamatos bővülésének.

A precíziós gazdálkodás és az agrárinformatika gyakorlati fóruma

Az agrárium digitalizációs átalakítása zajlik világszerte: az időjárási kockázatok és a világpiaci hatások olyan kihívások elé állítják a magyar mezőgazdaságot is, amelyekre a költségek csökkentésével és a hatékonyság növelésével lehet válaszolni. Emellett egyre fontosabbá válik a környezet- és klímatudatos gazdálkodás, valamint az élelmiszer-biztonsági kockázatok kezelése is. Mind többen felismerik, hogy ezekre a helyspecifikus és smart farming technológiák jelentik a megoldást.

Mintegy 300 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a hazai gazdálkodók áttérhessenek a precíziós gazdálkodásra. Az átállás azért sürgető, hogy meg lehessen őrizni a versenyképességet. Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ), és a két szervezet szántóföldi bemutatót szervez a precíziós gazdálkodás bemutatására. Az I. NAK Szántóföldi Napok elnevezésű rendezvényt június 1-2-án rendezik meg Mezőfalván.

A felhívás szerint a pályázat tervezett keretösszege 10 milliárd forint, az egyes önkormányzatok 50 és 200 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el. A fiatalok vidéken maradását, illetve vidékre költözését támogató pályázat indul - mondta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke az M1 aktuális csatornán kedden.

Nagyszabású gálával zárult a 2016-os Az Év Agrárembere Díj szombaton este a siófoki Azúr Hotelben, ahol a Díj kategóriagyőztesei és a szakmai zsűri Dr. Csikai Miklóst választották az Év Agráremberének. A nyertes 1.000.000 forinttal lett gazdagabb, az összeget szakmai tervei megvalósítására fordíthatja. Az Év Agrárembere Díjat 2014-ban alapította Mátrai Zoltán címzetes egyetemi docens üzlettársaival azért, hogy felhívják a társadalom figyelmét azokra az agrárszakemberekre, akik kiemelkedő munkájuk mellett a közjóért is sokat tesznek.