Agrárinformatikai felsőoktatási és ipari együttműködési központ épül Gödöllőn, a beruházásra 1,48 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Szent István Egyetem vezette konzorcium a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap keretéből - közölte a Szent István Egyetem. A tájékoztatás szerint a Szent István Egyetem, mint a legnagyobb agrárkutatási kapacitással rendelkező magyar felsőoktatási intézmény, informatikai fejlesztő vállalatokkal és egy mezőgazdasági rendszerintegrátorral együttműködve teljesíti a projektben vállalt feladatokat.

Az első melengető napsugarak megjelenésével azonnal felébred szívünkben a szabadságvágy. Fél lábunk már a küszöbön kívül, az estéket legszívesebben a csillagos égbolt alatt heverészve, a hétvégi reggeleket az erkélyen ébredezve töltenénk. Ha beköszönt a tavasz, a kert lesz a második otthonunk, legyen az nagy, kicsi, vagy éppen csak apró balkon méretű.

Életének 95. évében elhunyt Dimény Imre agrármérnök, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A Széchenyi-díjas tudós 1967 és 1975 között földművelésügyi és élelmezésügyi miniszter volt.
Dimény Imre az erdélyi Komollón születetett 1922. augusztus 3-án. 1941 és 1944 között a Kolozsvári Gazdasági Akadémia, majd a az ottani mezőgazdasági főiskola hallgatója volt. Az egyetem elvégzése után 1945 és 1975 között a mezőgazdasági igazgatás különböző területein tevékenykedett. Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri posztot töltött be a Fock-kormányban 1967 és 1975 között. Akadémiai doktori fokozatot 1972-ben szerzett, 1982-ben az MTA levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává választották.

Az utóbbi évekhez képest lényegesen, több mint 80 ezerrel kevesebb őstermelői igazolványt adott ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amely részben a magyar gazdatársadalom elöregedésével, illetve az őstermelői kártya gazdaságfehérítő hatásával magyarázható - mondta a kamara elnökségi szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Egybehangzó vélemények szerint a mezőgazdaság jövőjét, a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét alapvetően befolyásolja a precíziós gazdálkodás térnyerése. Fenn áll a veszélye annak, hogy aki ezen a területen lemarad, súlyos versenyhátrányba kerül azokkal a gazdálkodókkal szemben, akik alkalmazzák a precíziós technológiákat. A lemaradás megelőzésére sürgősen stratégiát kell alkotni – mondta portálunknak Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Nagyon valószínű, hogy az idén – az időjáráson és a piac alakulásán kívül – a legnagyobb kihívást az uniós szabályok változása hozza a növénytermesztők és kertészek számára. A leginkább használt gyomirtók körét szűkíti Brüsszel, és további szigorítás is várható. A kiskertekben ismét divatba jöhet a sarló, a kasza, a kapa. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint a legelterjedtebb gyomirtó betiltása megnehezítené a védekezést. A glifozát hatóanyagot tartalmazó olyan szerekről van szó, melyek úgynevezett polietoxilált faggyúamin segédanyagot tartalmaznak.

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.

A munkaerőhiány általános jelenség a hazai agráriumban, immár egyre nehezebb munkaerőt találni a kétkezi mezőgazdasági tevékenységre is. Az elöregedő szektor többek között a fiatalokban és a képzés újra szabásában reménykedhet, a közmunkásoknak pedig újra kellene pozicionálni a feladatait. Noha a modernizációs és a napról napra újabb kihívásokat jelentő digitalizációs folyamatok is próba elé állítják, az agráriumnak az egyre súlyosbodó szakemberhiánnyal is szembe kell néznie.

Ismét indul a K&H a fenntartható agráriumért pályázat, ezúttal az ágazat hatékonyságnövelésére fókuszálva. Az idei évtől az agrár felsőfokú mester és PhD képzés hallgatói mellett az alapképzés, illetve az agrárközgazdász képzések tanulói is részt vehetnek a pályázaton. A hazai agrárium az uniós átlaghoz képest dominánsabb nemzetgazdasági szinten, köszönhetően az iparág nagy múltjának, illetve a magyar mezőgazdaság 2010 óta tartó folyamatos bővülésének.

A precíziós gazdálkodás és az agrárinformatika gyakorlati fóruma

Az agrárium digitalizációs átalakítása zajlik világszerte: az időjárási kockázatok és a világpiaci hatások olyan kihívások elé állítják a magyar mezőgazdaságot is, amelyekre a költségek csökkentésével és a hatékonyság növelésével lehet válaszolni. Emellett egyre fontosabbá válik a környezet- és klímatudatos gazdálkodás, valamint az élelmiszer-biztonsági kockázatok kezelése is. Mind többen felismerik, hogy ezekre a helyspecifikus és smart farming technológiák jelentik a megoldást.