Font Sándor: Nem omlik össze a mezőgazdaság

Nem lesz összeomlás a mezőgazdaságban amiatt, hogy a társas vállalkozásoknál az 1200 hektár feletti birtoktestekre járó alaptámogatást elvonják, és átcsoportosítják a munkaigényes ágazatoknak, elsősorban az állattenyésztésnek - véli Font Sándor. A Fidesz szakpolitikusa a közrádióban felhívta a figyelmet, hogy a kormány már 2010-ben is hozott olyan intézkedéseket, melyek az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyát voltak hivatottak visszaállítani.

A Fidesz szakpolitikusa a közrádióban felhívta a figyelmet, hogy a kormány már 2010-ben is hozott olyan intézkedéseket, melyek az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyát voltak hivatottak visszaállítani. Néhány év múlva kiderül, nincs igaza az ellenzéknek, és nem lesz összeomlás, nemzethalál a mezőgazdaságban amiatt, hogy a társas vállalkozásoknál az 1200 hektár feletti birtoktest után járó alaptámogatást elvonják, és ezt a 20 milliárd forintot a munkaigényes ágazatok, elsősorban az állattenyésztés felé irányozzák – jelentette ki Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Hozzátette: az Európai Unióban olyan javaslatok is vannak, miszerint már 30 hektár felett megvonnák a területalapú támogatást. Az EU voltaképp egy menürendszert ajánl, mely azt mondja, el lehet dönteni minden tagországnak, milyen módon próbálja meg a vidék fenntarthatóságát megteremteni. Nem tartja jónak, hogy néhány település határát nagyüzemek művelik, miközben a helyben élőknek nincs módjuk a földet megművelni – hangoztatta Font Sándor. Felhívta a figyelmet arra, hogy Franciaországban, Olaszországban vagy Németországban 50 hektár körüli az átlagos birtokméret, és a 100-200 hektárral rendelkezőket nagygazdálkodóknak tartják. Magyarországon pedig nem ritka, hogy 2-10 ezer hektár felett is rendelkeznek nagyüzemek, ami példa nélküli Európában – érvelt a szakpolitikus. Beszélt arról is, hogy az uniós csatlakozást követően drámaian csökkenni kezdett az állatállomány, mert mindenki a kevésbé munkaerő-igényes szántóföldi növénytermesztés felé indult. Elbillent az állattenyésztés és a növénytermesztés addigi tűrhető egyensúlya. Ennek véget akartunk vetni, ezért indítottunk el 2010-2011-ben olyan programokat, melyek előírták az állami földbérleteknél, hogy a bérlőknek rendelkezniük kell bizonyos állatállománnyal – magyarázta a bizottsági elnök.