Több támogatáshoz jutnak az állattartók

Több támogatáshoz jutnak az állattartók a Több munkahelyet a mezőgazdaságban programmal. Több forráshoz jutnak az állattenyésztő gazdák a Kormány Több munkahelyet a mezőgazdaságban programjával – mondta Czerván György a Solum Zrt. komáromi szarvasmarha-telep átadó ünnepségén. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár megjegyezte: a példaértékűen növénytermesztésre, szarvasmarha-tartásra és ipari termelésre is épülő vállalkozás állattenyésztési és öntözésfejlesztési beruházásai nemcsak az adott cég számára előnyösek, hanem a magyar agrárium is gazdagodik tőlük.

Czerván György a rendezvényen a Közös Agrárpolitika (KAP) közvetlen támogatási rendszere kapcsán kiemelte, a degresszivitás miatt támogatás-elvonással érintett vállalkozásoknak - ahogy a közel 1500 hektáron gazdálkodó Solum Zrt.- nek is - a kormány 212 milliárd forintos keretösszeggel programot hirdetett. Ebből 180 milliárd forint kifejezetten hazai költségvetésű támogatás, ami 2020-ig évi mintegy 33 milliárd forintot jelent az állattenyésztési ágazatnak. A Solum Zrt. a Több munkahelyet a mezőgazdaságba program egyik nyertese, mert ugyan a degresszivitás miatt 8,2 millió forintos alaptámogatás csökkenésre számíthat, ám emellett mintegy évi 30-35 millió forinttal több forráshoz jut a Kormány programjának köszönhetően.

A tejágazat támogatásairól az államtitkár elmondta: az Európai Unió àltal biztosított termeléshez kötött támogatásokból 110 ezer forint jut tejelő szarvasmarha-egyedenként, ami 15-16 forintot jelent tejkilogrammonként a gazdáknak. Ezen felül a nemzeti költségvetésből a mostani 3-4 forintos támogatás 11 forintra nő tejkilogrammonként. Hozzátette: a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatást a Kormány ugyanazon feltételekkel újraindítja a 2016. évben lejárt ötéves kötelezettségvállalást követően. Ezt az évi 8 milliárd forintos támogatást teljes egészében azokból a vidékfejlesztési forrásokból kapják a gazdák, amelyekbe a közvetlen támogatásokból csoportosított át a Kormány a degresszió miatt. Amennyiben nem él Magyarország a degresszió lehetőségével, úgy 2016 után már nem kaphatták volna meg a termelők a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatást – fogalmazott Czerván György.
Az államtitkár hangsúlyozta: új támogatási jogcímek várhatóak az állattenyésztés korszerűsítése, az öntözésfejlesztés és a kertészet területén. Az élelmiszeripar fejlesztésére mintegy 300 milliárd forintot biztosít a Kormány, nemcsak a vidékfejlesztési forrásokból, hanem más gazdasági operatív programokból is átcsoportosít majd erre a célra – tette hozzá.
A Kormány által korábban meghirdetett állattenyésztés korszerűsítésére kiírt jogcímre a Solum Zrt. sikeresen pályázott. Ennek eredményeképpen 245 millió forintos támogatást kapott többek között tejhűtő, trágyaszivattyú, borjúketrec és laktivátor beszerzésére. 2013-ban az újra megnyitott pályázatnak köszönhetően a cég ismételten sikeres támogatási kérelmet nyújtott be, így további 48,3 millió forinthoz jutott.
Vida Sándor, a Solum Zrt. vezérigazgatója elmondta: a teljes egészében magyar tulajdonú vállalkozás több lábon áll. A szarvasmarhatartás és takarmánynövények termesztése mellett a korszerű öntözési technológiának köszönhetően burgonya-, valamint csemegekukorica vetésével egészíti ki a vállalkozás tevékenységét. A fejlesztéseknek köszönhetően a cég folyamatosan növeli bevételét, és az országban egyedüliként nemcsak megőrizte a rendszerváltás idején foglalkoztatott munkatársak számát, hanem az akkori 110 főről 150-re bővítette a dolgozói létszámot.
(Földművelésügyi Minisztérium)