Az idén sem lesz nádaratás?

Tavaly szinte alig arattak nádat, mivel nem volt elég hideg, így csak ott vágták a fűfélét, ahol speciális kombájn állt rendelkezésre. Az idén megismétlődhet az eset.

Többhetes késéssel, csak karácsony után kezdődött a nádaratás a Kis-Sárréten és a hozzá tartozó biharugrai halastavakon, ezért a tervezett 300-400 hektár területnek várhatóan csak ötven százalékát tudják learatni - tájékoztatta Bíró István, a Körös-Maros Nemzeti Park tájegység vezetője az MTI-t. Hasonlóan rövid nádaratási szezonra évtizedek óta nem volt példa. A csapadékos és meleg őszi időjárásban a nádasok újra fiatalodtak, leveleiket csak a decemberi fagyok után veszítették el. A természetvédelmi oltalom alatt álló területen az aratási időkorlát kiemelt szempont, ezért folyamatosan egyeztetnek a nádarató vállalkozásokkal, hiszen a korán költő, védett madarak február végén már elkezdik a fészekrakást.

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét tájegységében a nemzeti park igazgatósága vállalkozókkal köt szerződést a nádaratásra. A terület kisebb részének termését saját célra értékesítik, jelentős hányadát lábon adják el a nádarató vállalkozásoknak. A Tempo Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. részéről Poszt József ügyvezető elmondta: a betakarítást nehezíti a szélsőségesen váltakozó időjárás. A folyamatos aratáshoz nagyobb hidegre, vagy a jelenleginél enyhébb időjárásra lenne szükség, mivel a betakarító gépek nyolcvan centiméter mély vízben is tudnak dolgozni. Az ország több részén végeznek nádaratási munkálatokat, éves szinten átlagosan 3,5-4 millió nádkévét deponálnak és dolgoznak fel saját üzemükben. Az idei szezonban nem érték el az egymillió darabot. Hozzátette: a vállalkozásnak saját feldolgozó üzeme van, ahol az alföldi vizes és szikes területekről betakarított acélos szerkezetű nádból ipari, építőipari és mezőgazdasági termékeket gyártanak, 95 százalékát exportpiacokon értékesítik. A nádfeldolgozás 400-500 millió forint éves árbevétel mellett mintegy hetven embernek nyújt egész évben munkát.