Kárenyhítő juttatások belvizekre

Jelenleg is több tízezer hektárt borít a belvíz, a gazdák kárait a kockázatkezelési rendszer enyhítheti.

A vízügyi szolgálat folyamatosan végzi a belvízvédekezést és a csatornák, tározók előürítésével, a közfoglalkoztatási program folytatásával felkészül a 2015 tavaszán várható belvízre – közölte a parlament honlapján a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor a jobbikos Magyar Zoltán írásbeli kérdésére közölte, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus pályázati tervei között több vízrendezési célú projekt is szerepel, mely jelentősen javítani fogja a belvíz kialakulásának és levezetésének viszonyait. Tavaly a vízügyi szolgálat 1,2 milliárd forintot fordított a csatornák és a szivattyútelepek, műtárgyak prevenciós felkészítésére.

Fazekas miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az ár- és belvíz okozta károkat esetlegesen elszenvedő termelők utólagos megsegítésére az agártárca több eszközzel is rendelkezik. Mind az árvíz, mind a belvíz jelenleg is részét képezik a kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek, a termelők a növénykultúra szinten 30 százalékot meghaladó hozamcsökkenést okozó károk esetén számíthatnak kárenyhítő juttatásra, ha az egyéb támogatási feltételek is teljesülnek.

A kárenyhítési alapba a termelők ültetvény és szántóföldi zöldségnél 3000 forintot fizetnek be hektáronként, az egyéb szántóföldi kultúráknál 1000 forintot, amelyet az állam legalább ekkora összeggel kiegészít. A kárenyhítő juttatás a termelői bevételcsökkenés legfeljebb 80 százaléka lehet. A tárcavezető szerint jelenleg 78 ezer termelő mintegy 4 millió hektárral vesz részt a rendszerben. A kockázatkezelési rendszer második pillérét alkotó mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási program alapján a termelők 65 százalékos díjtámogatás mellett köthetnek biztosítást a Magyarországon jellemzően előforduló káreseményekre. Az árvízkár a három díjtámogatott konstrukciójú biztosítás közül kettőben biztosítható kockázat.

A Vidékfejlesztési Program beindításáig állami forrásból működő díjtámogatott biztosítási szerződéseknél is feltétel, hogy olyan káreseményre nyújtsanak fedezetet, amely legalább 30 százalékos hozamcsökkenést okoz. 2014-ben mintegy 7200 termelő mintegy 5,55 milliárd forintos biztosítási díjállománnyal rendelkezett. Kiemelt cél a termelők ösztönzése az öngondoskodásra és biztosításkötésre, így például aki nem köt biztosítást a terményértékének legalább 50 százalékára, az az agrárkár-enyhítő rendszerben a juttatás legfeljebb felére jogosult.