Bioenergia-ültetvény és a biodiverzitás

Hogyan függ össze? A bioenergia-ültetvények térhódításával általában nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy a – mezőgazdasági vagy elhagyott (művelés nélküli) földterületek erdei fafajokkal (főleg fűzfával és nyárfával) történő betelepítésével, azaz energiaerdők létesítésével – a biodiverzitásban, a vad fajok (pl. emlősök, hüllők) populációiban milyen (többnyire előnytelen) változások következhetnek be.

Eddig a vizsgálat leginkább egy bizonyos állatfajra kifejtett, egyetlen speciális hatásra terjedt ki, nem pedig több különböző állatfajra nézve is (emlősök, hüllők). Ezen a hiányosságon segít az Európai Kutatási Projekt keretében kifejlesztett „BioScore2” módszer. Ez a módszer a csak Európában előforduló - és azokkal kapcsolatos (elegendő számú) - ökológiai adattal rendelkező állatfajokra szűkítette le a vizsgálatot. Azokon belül is olyanokra, melyek egy biogeográfiai régióban (pl. Alpok), és ezen belül is a területnek legalább 10-20%-án előfordulnak.

Maga a BioScore2 lényegében egy érzékenységen alapuló pontozási módszer, azaz egy adott környezeti „nyomás” (pl. földhasználat változása) bizonyos állatfajokra kifejtett hatását méri. A méréssel kimutatható, hogy egyes állatfajok pl. a földhasználat változására érzéketlenek, másokat viszont ez a változás súlyosan érint. A bioenergia-ültetvények - kontinensünk szintjén - összességében negatív hatásúaknak tekinthetők az állatvilágra. De milyen formában? Az állatok elterjedési területe (élettere), a populációk nagysága, a fajgazdaság csökken, fokozódik az idegen fajok jelentette invázió. A fajok 28%-ára negatív, viszont 10%-ára pozitív hatást jelent a bioenergia-ültetvények létesítése. Ezen hatások természetesen állatfajonként változnak.
Így pl. egyes fajok különösen nagy károsodást szenvednek, mint pl. a hüllők, amelyeknek 40%-a valamennyi régióban károsodott. A madarak és pillangók biodiverzitásbeli veszteségei is jelentősek, ugyanakkor a kétéltűek kevésbé károsodtak. Ilyenformán a BioScore2 hatásos eszköznek ígérkezik a döntéshozóknak is a biodiverzitással kapcsolatos várható hatások előrejelzéséhez. A módszer kidolgozói azonban hangoztatják, hogy a bioenergia-ültetvényekre kidolgozott (és ott jól bevált) módszert felelőtlenség lenne – kellő mérlegelés nélkül – más körülmények között is alkalmazni, de még az energiaültetvények vonatkozásában is finomításra, fejlesztésre szorul. Tehát van még mit tenni.
Energianövények elterjedése és a juhágazat
Az energianövények területe Németországban lendületesen nő, ugyanakkor senki nem számolt azzal, hogy terjedésük jobbára a legelők rovására történik. Ezzel pedig egyre zsugorodik a juhok legeltetésére eddig rendelkezésre álló terület. Ezért az „energiaforduló” káros hatásait a juhágazatra figyelembe kellene venni, annál is inkább, mivel a juhászok bevételei nem tudnak lépést tartani a növekvő földbérleti árakkal. Egyedül a saját legelőkkel rendelkező juhtartók tudnak még talpon maradni. Az energiaszektortól kapott hozzájárulás mellett az is sokat enyhíthet a juhtartók gondjain, hogy a napkollektoros területeken a „napparkokban” a modulok alatt a juhok zavartalanul tudnak legelni, egyben az adott terület „gyepgazdálkodásához” is hozzájárulva.