A mezőgazdasági termelés mellett a környezet- és a természetvédelmet is érintik a múlt héten megalakult Herman Ottó Intézet döntéselőkészítő feladatai - mondta Mezőszentgyörgyi Dávid, az intézet főigazgatója az M1 aktuális csatornán hétfőn.

A főigazgató kifejtette, hogy a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményeként július 1-től működő intézmény csak a nevében új: a korábbi Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet változtatja meg a nevét, feladatait - a vidékfejlesztés kivételével - megtartja. Ebbe az intézménybe beleolvad a Nemzeti Környezetügyi Intézet is.
Az intézet munkájáról szólva a főigazgató példaként említette a Natura 2000 természetvédelmi területeket, ahol mezőgazdasági termelés is folyik. Ahhoz, hogy el lehessen dönteni, milyen gazdálkodás folyhat az ott lévő flóra és fauna megőrzésével, folyamatosan monitorozni, vizsgálni kell a területet, és az adatgyűjtés alapján javaslatokat tenni a döntéshozóknak - közölte.
Hozzátette, a klímaváltozás hatásainak felmérése és az alkalmazkodás "jó gyakorlatának" a kidolgozása a gazdálkodók számára szintén az intézet feladatai közé tartozik.

A klímaváltozás az elmúlt ötven év minden előrelépését eltörölheti, ezért sürgősen tenni kell a földi klíma további felmelegedése ellen. A Regionális Környezetvédelmi Központ (Regional Environmental Center - REC) által kiírt, a Nemzeti-alkalmazkodási Hálózat kialakítása (CLIM-NET/HUN) elnevezésű pályázat nyertes konzorciumának elsődleges célja az Európai Uniós országok – köztük Magyarország – felkészítése a napjainkban már vitathatatlanul érezhető klímaváltozásból következő, kedvezőtlen hatások kivédésére. A projekt nyitórendezvényét június 24-én tartották a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központban, Szentendrén.

A mai birtokrendszer mellett már elkerülhetetlen a hatalmas betakarítógépek napi többszöri költözése, vonulása az aratásra váró táblák között. Az elmúlt két-három évben ugrásszerűen megnőtt a kombájnokkal vonulás közben történt közúti balesetek száma, amelyek a jelentős anyagi kár mellett sokszor súlyos kimenetelűek voltak, tragédiához vezettek. Természetesen ezek nem minden esetben a kombájnos hibája miatt történtek, hiszen nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy az autósok minden figyelmeztető jelzés használata ellenére sem kellő óvatossággal közelítik meg a vonuló betakarítógépeket.

Megkezdődött az aratás Tolna megyében, ezzel elindult a több mint két hónapig tartó betakarítási munka. Az első vágások jó, közepes termést ígérnek, a mennyiségen viszont nyomott hagyott a tavasz eleji szárazság. Úgy tartják a gazdálkodók, hogy az őszi árpa az aratás főpróbája, ezzel a növénnyel kezdődik a betakarítási szezon. Tolnában idén kifejezetten nagy területet vetettek árpából a termelők, az agrárkamara adatai szerint a korábbi 6000 körüli területtel szemben 9955 hektáron, ugyanakkor az őszi búzából ötször ennyit vetettek.

Jó hír a földhasználóknak.
Egyszerűsödhetnek a földhasználati jogosultság igazolására vonatkozó szabályok a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési és halászati támogatásokhoz kapcsolódó eljárás során, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a 2007. évi XVII. törvény (MVH eljárási törvény) módosítására irányuló, 2015. június 2-án benyújtott törvényjavaslatot – tájékoztatott a KCG Partners Ügyvédi Társulás.

Eleve arra számít a magyar kormány, hogy az EU Bizottsága földkérdésben nem fogadja el a következő két hónapban adandó válaszát, s ezért a Bizottság az Európai Bírósághoz fordul.

Nagyjából a korábbi évekhez hasonló számú, 178 ezer gazdálkodó nyújtott be 2015-ben is egységes kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH); a határidő június 16-án járt le. Az első összegzés szerint a gazdálkodók által elérhető - főként uniós forrásból származó - támogatási összeg nagysága meghaladja a 400 milliárd forintot.

Várhatóan az ősszel írják ki a vidékfejlesztési program 1250 milliárd forintos keretére a pályázatokat, amelyek egyik legfontosabb része az élelmiszer-feldolgozók támogatása lesz - közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára pénteken, a Zala megyei Kilimánban.

Az idén mintegy 178 ezer gazdálkodó nyújtott be egységes kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH); a határidő június 16-án járt le. A június 16-i határidő jogvesztő, azaz támogatási kérelmeket már sem szankciómentesen, sem szankciókkal sújtva nem lehet benyújtani, illetve módosítani. A gazdálkodók által elérhető támogatási összeg nagysága meghaladja a 400 milliárd forintot az első összegzés szerint. A támogatási jogcímekre való bejelentkezés – hasonlóan az elmúlt évekhez – az idén is 100 százalékos mértékben elektronikusan történt – mondta Gyuricza Csaba, az MVH elnöke.

Agrárportál fejlesztésére 235 millió forintot meghaladó vissza nem térítendő uniós támogatást kapott a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK); a projekt összköltsége meghaladja a 471 millió forintot. A projekt keretében megvalósuló portál elsősorban a kamarai tagság eddiginél magasabb színvonalú kiszolgálását, a kamarai tanácsadók hatékony munkavégzését; az ágazati információk és tudásanyag koncentrált összegyűjtését és feldolgozását, valamint a kommunikációs és tájékoztató kampányok támogatását kívánja segíteni.