Elindult a kérődző szerkezetátalakítási támogatás kifizetése. Június első felében több mint 10 milliárd forint utalása kezdődik meg közel 9000 gazdálkodónak a húsmarha és a juhágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatás keretében.

Magyarországon főként az egyenlőtlen csapadékeloszlás okoz problémát. A vízkészletek felosztása és hatékony felhasználása nemzetközi szinten kiemelt jelentőségű a növekvő népességszám és a mezőgazdaság által használt kiugróan nagy mennyiség miatt. Úgy kell az öntözéses gazdálkodást fejleszteni, hogy az a vízkészletek szempontjából fenntartható legyen.

Cél, hogy a gazdák még egyszerűbben juthassanak hozzá a támogatásokhoz.
A Kormány támogatja Font Sándor országgyűlési képviselő azon törvényjavaslatát, amely a jogszerű földhasználatot kívánja újraszabályozni. Az MVH eljárási törvény módosítására benyújtott javaslat célja, hogy a jogszerű földhasználati kategóriákat hozzáigazítsa az időközben megjelent földforgalmi törvény által használt kategóriákhoz, továbbá kijavítsa a gyakorlati végrehajtás során azonosított hibákat, ugyanakkor megtartva az eredeti szabályozás bevált elemeit (pl.: igazolás sorrendje, családi gazdaság közös földhasználata stb.).

Sok család számára a legfontosabb bevételi forrás a saját gazdaságban megtermelt élelmiszerek eladása. Kik válhatnak őstermelővé és miért jó ez az adózási mód? Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, valamint a termékfeldolgozás is akkor, ha az saját gazdaságban történő alapanyag felhasználásával történik. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül továbbá a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, valamint a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás.

Stratégiai megállapodást kötött az agrár kutatás-fejlesztési (K+F) eredmények széleskörű elterjesztésére és gyakorlati alkalmazásának elősegítése érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) csütörtökön Budapesten.

A változások a gazdálkodókat segítik és vonatkoznak az idei évi egységes kérelmekre is. Az Európai Bizottság bemutatta a zöldítés szabályaira vonatkozó egyszerűsítési javaslatait, melyeket a tagállamok, köztük Magyarország által kezdeményezett indítványok alapján dolgozott ki. A Földművelésügyi Minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy az érintett gazdálkodók megváltoztathassák kérelmeiket még az egységes kérelem szankciómentes módosítására rendelkezésre álló időszakban.

A kárenyhítő juttatás egyik feltétele a határidőben bejelentett és a megfelelő mértékű károsodásról agrárkár-megállapító szerv által hozott pozitív határozat. Az elmúlt napok felhőszakadás-, jégeső- és viharkárai az agrárkár-enyhítési rendszerben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől (észlelésétől) számított 15 napon belül jelenthetők be az agrárkár-megállapító szerv részére az MVH erre a célra kialakított elektronikus felületén – hívja fel a károsult gazdák figyelmét a Földművelésügyi Minisztérium.

2015. június 4-től az egységes kérelemhez kapcsolódó vis maior bejelentéseket csak elektronikus felületen lehet benyújtani.
Vis maior bejelentést akkor javasolt tenni, ha a 2015. évi egységes kérelemben megjelölt terület vonatkozásában vis maior esemény (például belvíz, jégkár, állatbetegség stb.) történt, és emiatt az ügyfél nem tudja teljesíteni a támogatás igénybevételéhez szükséges valamelyik feltételt, vagy már nem a korábban bejelentett növény található meg az adott táblán illetve a bejelentett állat elpusztult és pótlására nincs lehetőség.

Visszaesett a mezőgazdasági gépkereskedelem forgalma Magyarországon a tavalyi rekordév után. Az idei első negyedévben ugyanis az értékesítések 20,4 milliárd forintra csökkentek, és ez hat százalékkal alulmúlta az előző év hasonló időszakában elért eredményt.

Alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása – jelentette ki az Ab hétfői nyilvános határozat hirdetésén. Az országgyűlés április végén fogadta el a törvénymódosítást, Áder János köztársasági elnök viszont nem hirdette ki akkor átalakított törvényt, hanem az AB-hoz fordult normakontrollért. A módosítást ugyanis alaptörvény-ellenesnek vélte, amellyel sérti a természetvédelem korábban elért szintjét is.