A támogatás céljai változatlanok, az igénylés menete azonban más lesz – a NAK összefoglalója a legfontosabb tudnivalókról.
Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás céljai nem változnak: a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése.

„A nemrég elfogadott Vidékfejlesztési Program kapcsán a Miniszterelnökség furcsa magyarázkodásba kezdett. Ez persze nem csoda, mivel nehéz sikerként eladni, hogy csökkentek a vidékfejlesztésre fordítható források, vagy, hogy sikerült olyan diszkriminatív feltételeket kialakítani, ami az állatállomány többségét tartó termelőket alig engedi támogatáshoz jutni.” - többek között ez olvasható - Máhr András, a MOSZ főtitkár-helyettese közleményében. A nagyüzemi környezetgazdálkodás fele akkora támogatást kap, mint a 300 hektár alatti, holott költségeik azonosak.

A klímaváltozásra való felkészülést célzó mezőgazdasági adatbázis tervezete elkészült, az adatok feltöltése és a modellek futtatása folyamatban van. A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe (NATéR) tagozódó, a magyar mezőgazdaság állapotát felmérő AGRATéR projekt az Európai Gazdasági Térség (EGT) Alapok támogatásával valósul meg idén decemberig. A NATéR a klímaváltozásra való felkészülést segítő adatbázis és térinformatikai rendszer, melynek alapjait 2013-2016 között fejlesztik EGT-támogatással. A rendszer üzemeltetését a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) látja el.

Kiemelkedő magyar agrárdiplomáciai siker született az agrárminiszterek keddi luxembourgi tanácsülésén, Magyarország 2,9 milliárd forint rendkívüli agrártámogatást kap válságkezelésre. Fazekas Sándor földművelési miniszter szerint ez komoly segítség a tejtermelők és sertéságazat számára. Az unió 500 millió eurós támogatási csomagot különített el, ebből 420 millió eurót az adott tagországok kapták "nemzeti boríték" formában, a tejtermelésben mutatkozó árcsökkenés, az orosz embargó, valamint az aszály okozta károkra is figyelemmel.

Megint lehet licitálni a földre. Ilyet az ország 2003 nyarán látott utoljára, akkor volt ugyanis az utolsó kárpótlási földárverés Eger környékén. Most viszont más lesz az ár, mint akkoriban: már nem lehet lefelé ígérgetni, csak piaci alap +10 százalék lesz a kiindulási érték. 350 ezer hektárnyi állami föld kerül kalapácsa alá, még az idén. Az állam zsebébe akár 200 milliárd forint uniós támogatás is átvándorolhat

Rachel Carsonnak a hatvanas évek elején napvilágot látott korszakalkotó műve, a „Néma tavasz” megjelenése óta tudjuk, hogy a növényvédő szerek nem csak a gyomokat és a kártevőket pusztítják, hanem akár az embert is. E szereket bő tíz évvel korábban, a második világháborút követően kezdték el használni világszerte, de ennyi idő is elegendő volt ahhoz, hogy bebizonyosodjék: némelyiknek bőven akad káros hatása.

Közeleg a 26/2015. (V. 6.) MvM rendelet alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek beszerzéséhez nyújtott támogatások kifizetési kérelmeinek benyújtási időpontja. A támogatási határozatban megítélt támogatási összeget utófinanszírozás keretében, kifizetési kérelem útján igényelhetik az ügyfelek.

Szeptember 15-ig kell a gazdáknak befizetniük az agrár-kárenyhítési kockázatközösség tagjaiként az idei évre szóló hozzájárulásaikat, ha ez nem történik meg, nem kapnak a gazdák kárenyhítést - erre hívta fel a figyelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke az M1 aktuális csatornán vasárnap este.

Két állatnál mutatták ki a kéknyelv-betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei szarvasmarha-állományban. Az állategészségügyi hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, így többek között megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat is. A korlátozás alá vont területeken (azaz a védő- és megfigyelési zónán belül), ahol nem kerül sor kötelező vakcinázásra, a gazdák önkéntes alapon kérhetik az állományok vakcinázását.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) június hónapban kezdte meg a szőlőültetvény szerkezetátalakítási és -átállítási támogatások kifizetését a nemzeti borítékban az év elején rendelkezésre állt, közel 2,18 milliárd forint összegű uniós forrás terhére. A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet értelmében a támogatási kérelmek benyújtására 2015. április 1. és 2015. július 15. között volt lehetőség a 2013/2014, valamint a 2014/2015 borpiaci évre jóváhagyott és már megvalósított tevékenység alapján.