A mezőgazdasági termelőket ért vihar és jégeső károk kezelése a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszeren belül oldható meg, amelynek I. pillére az agrár-kárenyhítési rendszer.

A magyar vízgazdálkodás 53 milliárd forintos uniós támogatásra számíthat.

Az új uniós költségvetési időszakban Magyarország 53 milliárd forintot fordíthat vízgazdálkodási feladatokra – mondta Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön, Szarvason, a Szent István Egyetem helyi campusa által szervezett Országos Öntözési Napon.

A jelenlegi együttműködési formákat jellemző helyzet minél átfogóbb megismerése érdekében két kérdőívet állított össze a NAK.

A termelői szövetkezés-együttműködés gazdasági és társadalmi feltételeiről, valamint annak akadályairól a magyar agrárgazdaságban címmel felmérést indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésben az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetével. A felmérés célja, hogy választ kapjunk, vajon tagjaink készen állnak-e együttműködések kialakítására és azok sikeres működtetésére? Képesek lesznek-e széles körben alkalmazni a legújabb együttműködési formákat, ezáltal hatékonyan versenyezve európai uniós társaikkal? Szeretnének-e élni a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program által támogatott együttműködési lehetőségekkel?

A Földművelésügyi Minisztérium méltányos, de hatékony szabályozást alakított ki annak megakadályozására, hogy az egységes területalapú támogatás (SAPS) 1200 hektár feletti részének kötelező elvonását gazdasági társaságok „szétírásával” ki lehessen játszani. Az ún. „mesterséges feltételteremtés” szankcionálását olyan esetekben kell alkalmazni, amikor egy jogi személy a közösségi jog alapján meghatározott időpontot —2011. október 18. — követően szétválással több cégre bontotta annak érdekében, hogy a támogatás elvonását ilyen módon csökkentse.

Több mint 300 millió forintra rúg az az összeg, amelyet nem tudott behajtani a piaci szereplőktől élelmiszerlánc-felügyeleti díjként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2014-ben. A szervezet szerint általában a bevallók 2-4 százaléka nem fizeti be a díjat, ezért például az elmúlt év végén több mint 2 ezer fizetési felszólítást küldtek ki. A kereskedőket érintő díjemelés miatt az idei bevallások összértéke 32,7 milliárd forintra nőtt, szemben a tavaly befolyt, mintegy 11 milliárdos összeggel. Az idén bevallott díj első felét július 31-ig kell befizetni. A bevételeket – kizárólag az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia céljaira - a Nébih és a kormányhivatalok használhatják fel.

A magyar sertéságazat helyzetét mutatták be az Agrár Klub rendezvényén. Az ágazat szereplői a szakmai fórumon megállapították, hogy Magyarország jelenlegi termelési szintjével az önellátásra rendezkedett be, valamint a sertéshizlalási hatékonyságban jelentősen le vagyunk maradva az Európai Unió többi országától. A K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub rendezvényén a magyar sertéságazat helyzetét vitatták meg a szakemberek.

Az ország igen alacsony humán és állattenyésztési szükségleteit bőven fedezi az idei búzatermés, de a mostani aratás előzetes eredményei is bizonyítják, messze elmaradunk az unióban megszokott hozamoktól, bevételektől. A nyomott árak, közepes hozamok miatt szinte alig hoz jövedelmet a kalászos termesztése az országban.

A jogszerű földhasználatot újraszabályozták, hogy a gazdák még egyszerűbben juthassanak hozzá a támogatásokhoz.
Az Országgyűlés 2015. június 23-i ülésén elfogadta a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítását.

Betörhetne az angol piacra a Rába egyik traktora. A Rába-Steiger HT300 ugyanis pozitív kritikákat kapott több angol laptól is, mivel a tapasztalatok szerint elárasztott területeken sem akadt el és egyéb traktorokhoz viszonyítva el tudta látni a talajművelés feladatait. A Rába-Steiger HT300 traktort tavaly szeptember óta forgalmazzák Magyarországon.

Égi beavatkozás zajlott le az Igal-Agro tábláin: pénteken 120 hektár repcét helikopterrel desszikáltak. Ettől felgyorsul a termés beszáradása, s 8-10 nap múlva már betakarítható. A helikopteres munkával három óra alatt végeztek – mondta Nagy György, az Igal-Agro Kft. ügyvezető igazgatója. – A gép tizenkét alkalommal szállt fel, s a művelet – vegyszerrel együtt – közel két és fél millió forintba került