Egekben a termőföld ára

Nagyot ugrott tavaly a termőföld ára: csaknem 13 százalékkal drágultak a szántók, a gyümölcsösökért pedig közel harmadával kértek többet a tulajdonosok. A forgalom csökkent, az új földforgalmi szabályozás bevezetése előtti években mért szint töredékére esett vissza az adásvételek száma. Bár az utóbbi években folyamatosan drágult hazánkban a termőföld, az árak tavaly a korábbiaknál is nagyobb mértékben emelkedtek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint 2015-ben a mezőgazdasági termőföldárak – az előző két év 8,2, majd 15 százalékos növekedése után – átlagosan 14 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél.

Ezen belül a legnagyobb drágulást egyértelműen a gyümölcsösöknél mérte a statisztika: az ültetvények értéke csaknem harmadával nőtt egy év alatt. A szántók esetében az áremelkedés üteme lassult egy kicsit, a 2014-es 16 százalékos drágulás után tavaly 13 százalékkal nőttek az árak. Így egy hektár szántóföld átlagára 2015-ben 1 003 200 forint volt.

A szántóföldek átlagára 2015-ben már a megyék több mint felében megközelítette, vagy meg is haladta az egymillió forintot. A termőföldek árában országszerte jelentős eltérések mutatkoznak. A legmagasabb árat 1,331 millió forintot Békés megyében kell fizetni egy hektárért. Ezt követi Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megye, ott átlagosan 1,3 millió forint körül mozognak az árak. A sereghajtó Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye, ahol egy hektár szántó értéke 631 600, illetve 652 900 forint.
Az árak emelkedése mellett a forgalom csökkenése is folytatódott. A KSH szerint 2015-ben közel az előző évi felére csökkent az értékesített mezőgazdasági termőföldek területe. A csökkenés 2013 óta tart, az ezt megelőző évek átlagos szintjéhez képest tavaly harmadannyi mezőgazdasági terület cserélt gazdát. A visszaesés mögött minden bizonnyal a 2014-ban életbe lépett új földforgalmi törvény szigorú intézkedései állnak.
A legtöbb parcellát Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében értékesítették, az előbbiben 8300, az utóbbiban 6000 hektárt adtak el a tulajdonosok. Ezzel szemben Tolna, Nógrád és Baranya megyében csupán 500 hektárnál kevesebb terület került forgalomba.
Az adatok azt mutatják, hogy a földbérleti díjak is emelkedtek tavaly, egy hektár szántó éves bérleti díja 45 700 forint volt, ami hét százalékkal magasabb a tavaly előtti átlagnál. A legmagasabb áron, hektáronként 71 ezer forintért szőlőst bérelhettek a gazdálkodók, ezt követte 52 400 forinttal a gyümölcsösök bérleti díja, a szántókért hektáronként átlagosan havi 45 700 forintot kértek a tulajdonosok, míg az erdő esetében 25 700, a gyepnél pedig 22 700 forint volt az átlagos bérleti díj összege. A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint 2010 és 2015 között minden művelési ág esetében több mint másfélszeresére emelkedtek a földbérleti díjak.