A kormányzat az eddigieknél jobban számít a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - NAK) munkájára - összegezte Győrffy Balázs annak a stratégiai megállapodásnak a lényegét, amelyet a köztestület és a kormány kötött hétfőn Budapesten.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a köztestület számára történelmi jelentőségűnek minősítette a miniszterelnökkel aláírt közös dokumentumot, mert az rögzíti, hogy az agrárgazdaságot és a vidékfejlesztést érintő kérdésekben a kormány nem hoz döntést a köztestület véleményének kikérése és meghallgatása nélkül. Ezt az az elnök történelmi pillanatnak minősítette. Jelezte azt is: a NAK jobban kíván teljesíteni - azaz hatékonyabb munkát kíván végezni -, mint eddig.

A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, miután Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével megállapodást írt alá Budapesten.
Az új földtörvény elfogadásával az európai uniós jog sérelme nélkül sikerül megvédeni a magyar termőföldet, "az a magyarok kezében fog maradni" - mondta a kormányfő a sajtótájékoztatón. Az eredményeket sorolva jelezte továbbá, hogy a zsebszerződések felszámolásának eszközét szintén megtalálták, és a mezőgazdasági hatóság ma már meg tudja védeni a fogyasztókat a rossz minőségű, dömpingáron érkező, egészségtelen élelmiszerekkel szemben.

Sikeresen pályáztak uniós támogatásokra a magyar borászatok, a húsz legnyereségesebb hazai társaság összesen 5,8 milliárd forintot nyert el az idén záródó hétéves uniós programozási ciklusban - közölte a KPMG tanácsadó cég csütörtökön.
Három önálló támogatással segíti a borászatokat az EU a 2013-ig tartó jelenlegi pályázati időszakban. A húsz legnagyobb adózás előtti eredménnyel rendelkező hazai borászat összesen 980 millió forint uniós forráshoz jutott csak ezen a három jogcímen a 2012. évi adatok alapján. Borászati gépbeszerzésre csaknem 830, szerkezetátalakításra több mint 80, míg a musttal történő alkoholfok-növelésre 74 millió forintot nyertek el a cégek - ismerteti közleményében a KPMG.

Az agrártárca eddigi információi szerint több mint 10 ezer hektár mezőgazdasági területen károsított az árvíz, valamint az ezzel összefüggő talajvíz és a védekezés - mondta az agrárgazdaságért felelős államtitkár az MTI érdeklődésére csütörtökön Mohácson.
Czerván György megjegyezte, hogy az árvízzel borított terület nagy része szántó, kisebb része legelő. A 10 ezerből mintegy 3 ezer hektárt az árvíz mellékhatásaként jelentkező talajvíz öntött el, és 500 hektárt a védekezéshez használva letapostak.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az árvíz sújtotta mezőgazdasági területek és a károk felmérése még tart, pontos országos adatok csak akkor lesznek, ha a védekezés befejeződik.

Júniusban jelenik meg immár a harmadik tanyafejlesztési program, amely az előzőekhez hasonlóan kiemelten kezeli a tanyavillamosítást, illetve a külterületi útjavító gépek beszerzését. Új elem azonban idén, hogy nemcsak az önkormányzatokon keresztül nyílik lehetőség tanyavillamosításra, hanem egyéni tanyai lakosoknak is, mégpedig 100 százalékos támogatással - hívta fel a figyelmet az MTI-hez eljuttatott közleményében csütörtökön a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).
Az egyéni tanyavillamosítási programra 50 millió forint áll rendelkezésre ebben az évben.

- növényi és kertészeti termékek;
- élő állatok és állati termékek;
- összesen.

Áprilisban tovább lassult a mezőgazdasági termelői árak növekedésének üteme: a felvásárlási árak 11,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a márciusi 14,6 százalékos emelkedést követően - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A növényi termékek éves drágulásának üteme 15,9 százalékosra csökkent a márciusi 20,5 százalékról, az élő állatok és állati termékek áremelkedése 3,2 százalékos volt az előző havi 4,2 százalékkal szemben.

Mezőgazdasági és Környezeti Információs Rendszert (MeKIR) hoz létre 1,35 milliárd forint összköltséggel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a most készülő uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2014 utáni hatékony alkalmazásának érdekében - mondta Palkovics Péter, a hivatal elnöke szerdán Budapesten.

Hozzátette: a MeKIR - az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében 100 százalékos uniós támogatással megvalósuló - projekt egy olyan informatikai rendszer létrehozását szolgálja, amely lehetővé teszi az MVH és a társszervezetei számára a releváns adatok közös tárolását és megjelenítését.
Az unió ugyanis a 2014 utáni finanszírozási időszakra követelményként fogalmazta meg - az egyszerűsítés és a bürokráciacsökkentés jegyében - az agrárszervezeteknél lévő különböző nyilvántartások közös megjeleníthetőségét - emlékeztetett az MVH elnöke.

A generációváltás és az integráció kiemelkedően fontos az agrárgazdaság szempontjából – mondta Jakab István (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke szerdán a 16. Gödöllői Gazdanapok megnyitóján.

A GAK Nonprofit Közhasznú Kft. és a Szent István Egyetem (SZIE) Növénytermesztési Intézete által szervezett, bemutatóval egybekötött tanácskozáson a parlament alelnöke hangsúlyozta: a generációváltás szükséges, és az agrárgazdaságban megkerülhetetlen. Mint fogalmazott, a rendszerváltás után egy rosszul sikerült kárpótlás nagyon nehezen kezelhető változást hozott létre a birtokpolitikában, most az a feladat, hogy versenyképesen művelhető birtokrendszer alakuljon ki. A mélyreható változások végrehajtása a fiatal generációkkal együttműködve korparancs, az erőforrások kihasználása kötelező - fogalmazott Jakab István.

Egyszerűbb lenne a jövőben a mezőgazdasági öntözéshez igénybe venni a talajvizet, mivel az 50 méteres mélységet meg nem haladó, kizárólag talajvizet használó, mezőgazdasági öntözési kút létesítését a vízügyi hatóságnak csak be kellene jelenteni Győrffy Balázs és Jakab István törvénymódosító javaslata szerint.

A fideszes országgyűlési képviselőknek a vízgazdálkodásról szóló - 1995-ös - törvényhez benyújtott módosító javaslatát az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága hétfői ülésén mind tárgysorozatba vételre, mind általános vitára egyhangúlag javasolta.
Győrffy Balázs az előterjesztők nevében szóbeli kiegészítésében utalt arra, így a már meglévő kutakból történő vízkivételt - öntözést - is törvényessé tehetik a gazdálkodók. Emellett a vízügyi hatósági eljárás - azaz a bejelentés - nem jelent többletterhet a gazdálkodóknak, ugyanakkor biztosítja az öntözési vízfelhasználás zökkenőmentességét. Ez az eljárás - a javasolt bejelentési kötelezettség - különbözik egyéb vízjogi engedélyezési eljárásoktól, lényegesen egyszerűbb azoknál - tette hozzá a honatya.