- növényi és kertészeti termékek;
- élő állatok és állati termékek;
- összesen.

Áprilisban tovább lassult a mezőgazdasági termelői árak növekedésének üteme: a felvásárlási árak 11,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a márciusi 14,6 százalékos emelkedést követően - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A növényi termékek éves drágulásának üteme 15,9 százalékosra csökkent a márciusi 20,5 százalékról, az élő állatok és állati termékek áremelkedése 3,2 százalékos volt az előző havi 4,2 százalékkal szemben.

Mezőgazdasági és Környezeti Információs Rendszert (MeKIR) hoz létre 1,35 milliárd forint összköltséggel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a most készülő uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2014 utáni hatékony alkalmazásának érdekében - mondta Palkovics Péter, a hivatal elnöke szerdán Budapesten.

Hozzátette: a MeKIR - az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében 100 százalékos uniós támogatással megvalósuló - projekt egy olyan informatikai rendszer létrehozását szolgálja, amely lehetővé teszi az MVH és a társszervezetei számára a releváns adatok közös tárolását és megjelenítését.
Az unió ugyanis a 2014 utáni finanszírozási időszakra követelményként fogalmazta meg - az egyszerűsítés és a bürokráciacsökkentés jegyében - az agrárszervezeteknél lévő különböző nyilvántartások közös megjeleníthetőségét - emlékeztetett az MVH elnöke.

A generációváltás és az integráció kiemelkedően fontos az agrárgazdaság szempontjából – mondta Jakab István (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke szerdán a 16. Gödöllői Gazdanapok megnyitóján.

A GAK Nonprofit Közhasznú Kft. és a Szent István Egyetem (SZIE) Növénytermesztési Intézete által szervezett, bemutatóval egybekötött tanácskozáson a parlament alelnöke hangsúlyozta: a generációváltás szükséges, és az agrárgazdaságban megkerülhetetlen. Mint fogalmazott, a rendszerváltás után egy rosszul sikerült kárpótlás nagyon nehezen kezelhető változást hozott létre a birtokpolitikában, most az a feladat, hogy versenyképesen művelhető birtokrendszer alakuljon ki. A mélyreható változások végrehajtása a fiatal generációkkal együttműködve korparancs, az erőforrások kihasználása kötelező - fogalmazott Jakab István.

Egyszerűbb lenne a jövőben a mezőgazdasági öntözéshez igénybe venni a talajvizet, mivel az 50 méteres mélységet meg nem haladó, kizárólag talajvizet használó, mezőgazdasági öntözési kút létesítését a vízügyi hatóságnak csak be kellene jelenteni Győrffy Balázs és Jakab István törvénymódosító javaslata szerint.

A fideszes országgyűlési képviselőknek a vízgazdálkodásról szóló - 1995-ös - törvényhez benyújtott módosító javaslatát az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága hétfői ülésén mind tárgysorozatba vételre, mind általános vitára egyhangúlag javasolta.
Győrffy Balázs az előterjesztők nevében szóbeli kiegészítésében utalt arra, így a már meglévő kutakból történő vízkivételt - öntözést - is törvényessé tehetik a gazdálkodók. Emellett a vízügyi hatósági eljárás - azaz a bejelentés - nem jelent többletterhet a gazdálkodóknak, ugyanakkor biztosítja az öntözési vízfelhasználás zökkenőmentességét. Ez az eljárás - a javasolt bejelentési kötelezettség - különbözik egyéb vízjogi engedélyezési eljárásoktól, lényegesen egyszerűbb azoknál - tette hozzá a honatya.

Rendkívül jó állapotban van a kalászos gabona a földeken, az idei termés messze meghaladhatja a legutóbbi öt év átlagát. Hasonló a helyzet a kukorica esetében is - hangzott el a Syngenta Kft. Szer-Show-ján.
A cég hagyományos, idén is Enyingen és Hajdúböszörményben tartott rendezvényéről szerdán az MTI-nek eljuttatott közleménye szerint jelenleg bár a gombabetegségek megtámadták az őszi kalászosokat, a gazdálkodók zöme tervszerűen védekezett a levélszárító betegségek ellen.
A fórumon megállapították: rekordtermést ígér az idei szezon a kukoricatermelőknek is. A vetési kedv viszonylag magasnak bizonyult, s jelenleg az időjárási körülmények is kedvezőek.

A magyar föld megtartása a célja a készülő mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslatnak, amelyről széles körű társadalmai-szakmai vita folyt; ennek nyomán szükségessé vált a törvényjavaslat szövegének koncepcionális jellegű átdolgozása - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI-t.
A közlemény utal rá: a "politikai haszonlesők akciói" alkalmat adnak arra az agrártárcának, hogy hitelesen és valósághűen tájékoztatassa a magyar társadalmat az új földtörvény tervezetéről. A hangos kisebbség szakmai érveket nélkülöző támadásaival méltánytalanul félrevezeti az ország népét. Magyarország kormánya szilárd elkötelezettségével védi a magyar nemzet érdekeit.

Évente mintegy 100 milliárd forintos árbevétel kiesést okoz a kedvezőtlen időjárás - az aszály, a jégverés, a fagy, a víz és a vihar - a magyar mezőgazdaságnak - közölte Poprády Géza, a Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elnevezésű projektet bemutatva kedden a Vidékfejlesztési Minisztériumban.

A VM közigazgatási államtitkára hozzátette: a mezőgazdasági tevékenység számos kockázatot rejt magában, és ezek közül az egyik legjelentősebb tényező, az ember által nem befolyásolható elem, a szélsőséges időjárás. A kormányzat eltökélt abban, hogy megoldást találjon a mezőgazdasági termelést érintő kockázatok kezelésére. Ebbe illik bele az új, egységes kárfelelősségi rendszer, amely a múlt év január 1-jétől működik.
Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében megvalósuló projekt - amelynek végrehajtására 1,25 milliárd forint forrás áll rendelkezésre - a kárfelelősségi rendszer hatékony működtetését szolgálja.

Átírta a csaknem egy éve előtte fekvő földtörvényjavaslatot az Országgyűlés hétfőn.
A tavaly júliusban beterjesztett kormányelőterjesztésen hétfőn több, terjedelmes bizottsági módosító indítvány elfogadásával változtatott a parlament kormánypárti többsége. Ezekkel újraszabályozták egyebek mellett a földtulajdonjog és a haszonélvezeti jog megszerzését, valamint a kényszerhasznosítást.
A lényeges változtatások egyike, hogy az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmag-előállítók a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak.
A módosítás szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek.

Azonnali hatállyal átfogó vetőmag-, illetve vetésellenőrzést rendelt el a vidékfejlesztési miniszter, mert tudomására jutott, hogy az ország keleti határain keresztül bizonyos mennyiségű GMO-s (génmódosított) kukorica-vetőmag érkezett illegálisan Magyarországra. Ezt szombaton Budapesten, a Rózsák terén, a Hétből hétbe fesztivál megnyitója után jelentette be Fazekas Sándor. A miniszter kiemelte: Magyarország GMO-mentességének fenntartása elsőrendű nemzeti érdek, és az elmúlt két évben is már több ezer hektárnyi kukoricát kellett kitárcsázni emiatt.