Az Európai Parlament, az uniós államok agrárminisztereinek tanácsa, illetve az Európai Bizottság politikai megállapodásra jutott a közös uniós agrárpolitika 2013 utáni fő irányvonalairól - közölte csütörtökön az Európai Bizottság.
A közlemény szerint az új irányvonalak mentén alakított közös agrárpolitika igazságosabb lesz, hiszen a közvetlen kifizetések méltányosabbak lesznek, továbbá erősíti majd a gazdálkodók helyzetét az élelmiszerláncban, valamint környezetbarátabb, hatékonyabb és átláthatóbb lesz.
A bizottság szerint méltányosabb elosztást eredményez, hogy a rendelkezésre álló forrásoknak a tagállamok, a régiók és a mezőgazdasági termelők közötti elosztásában megszűnik a "hagyományos referenciák" elavult rendszere.

Megkezdődött az aratás az őszi árpa betakarításával az országban - közölte a vidékfejlesztési tárca agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón, az aratási koordinációs bizottság ülését követően.
Az őszi árpát 193 ezer hektáron kell levágniuk a gazdálkodóknak, a terület mintegy 24 százalékán már végeztek is ezzel a munkával. A betakarítás jelenlegi szakaszában az átlagos terméshozam mintegy 4,5 tonna hektáronként - mondta Czerván György.

Jó gabonaterméssel, csökkenő árakra számítanak a szakemberek az idén - így összegezhetők a MOSZ Gabonatermesztők Országos Választmányának szerdai budapesti ülésén elhangzott vélemények.
Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára az MTI-nek elmondta: az árcsökkenés a tavalyi árakhoz képest várhatóan 15-20 százalékos lesz, míg az önköltség előreláthatólag mintegy 15 százalékkal emelkedik. Így, például, az őszi búza ára most 48 ezer forint körül mozog tonnánként a múlt évi 55 ezer forinttal szemben. De a MOSZ titkára további árcsökkenést is elképzelhetőnek tart.

Halászati Programközpontot adtak át kedden Gödöllőn, a „Komplex vidékfejlesztési lehetőségek a vízbázisok hasznosításán keresztül" elnevezésű szakmai tanácskozás keretében.
A Halászati Programközpontot a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK, korábbi nevén KÁTKI), a Szent István Egyetem halgazdálkodási tanszéke, az Aranyponty Zrt. és az Iszapfaló Kft. hozta létre. A partnerek célja egy olyan komplex szolgáltatási csomag kialakítása a magyar vízbázisok védelmére és hasznosítására, amely hozzájárul a vidék életminőségének és gazdasági potenciáljának növeléséhez.

Tíz év alatt megsokszorozta taglétszámát és nyerstej termelését az Alföldi Tej Kft. termelői csoport, amely így meghatározó szereplője lett a hazai piacnak – hangzott el a cég kedden, Székesfehérváron megrendezett jubileumi ünnepségén.
Mélykúti Tibor ügyvezető igazgató elmondta, hogy 2003-ban 23 taggal és hatmillió forint jegyzett tőkével alakult meg a termelői csoport annak érdekében, hogy az általuk megtermelt évi 90 millió liter tejet közösen értékesítsék. Mára 95 taggal, 1,7 milliárd forint jegyzett tőkével és évi 210 millió liter feldolgozására alkalmas üzemmel rendelkeznek Székesfehérváron. Árbevételük a tavalyi évben meghaladta a 32 milliárd forintot, míg üzemi eredményük 100 millió forint volt.

A földtörvény visszautasítását kéri a köztársasági elnöktől a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) - közölte a MOSZ hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint, mivel a szóban forgó "sarkalatosnak" minősített törvény csak a mindenkori Országgyűlés kétharmados többségével módosítható, a MOSZ különösen fontosnak tarja, hogy megakadályozza a törvény hatályba lépését. Az agár-érdekképviselet álláspontja ugyanis az, hogy a magyar mezőgazdaság és ezen belül különösen a szövetség által képviselt társas vállalkozások alapvető érdekeit, működésüket, továbbá több tízezer ember munkahelyét számos rendelkezésével hosszú távon veszélyezteti a jogszabály.

A földtörvény aláírását kéri Áder János köztársasági elnöktől a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a szervezet az államfőnek vasárnap írt levelét az MTI-hez is eljuttatta.
A kamara szerint az Országgyűlés által pénteken elfogadott jogszabály széles bázison egyeztetett törvény, így - mint írták - természetes, hogy a szélsőséges elképzelésektől távol, középen helyezkedik el.
Álláspontjuk szerint a törvény támogatja, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. A NAK elfogadhatatlannak tartja a spekulációs célú földszerzéseket, így üdvözölik azt a törekvést, hogy az ilyen ügyletek kiszoruljanak a magyar földpiacról - írták.

Európai uniós támogatásból termelőiskolát alapítottak a Veszprém megyei Küngösön, a projekttel a hátrányos helyzetűek önfoglalkoztatóvá válását segítik elő - közölte az önkormányzat az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint a Szent Kinga Termelőiskola létrehozására az Új Széchenyi Terv innovatív foglalkoztatási kezdeményezés elnevezésű pályázatán 133 millió forintot nyertek, a támogatásból lehetőség nyílik arra, hogy a térségből 40 hátrányos helyzetű munkanélküli zöldség-gyümölcs-termesztő és -feldolgozó képzést kapjon, illetve önfoglalkoztatóvá váljon.

A magyar föld védelmére az új földtörvény a legnagyobb garancia - mondta a vidékfejlesztési miniszter pénteken a Parlamentben, miután az Országgyűlés elfogadta a földforgalmi törvényt.
A magyar gazdákból alakult helyi földbizottság hagyhatja jóvá az adás-vételeket, így a helyi közösségnek van egy erős ellenőrző szerepe a helyi földvásárlásokkal kapcsolatban - közölte újságírókkal Fazekas Sándor, hozzátéve: továbbá hatósági engedélyezéshez kötött a földvétel Magyarországon. Vizsgálja a hatóság például, hogy a gazdálkodó helyben lakik-e, valamint földműveléssel foglalkozik-e. Egyben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) első helyi elővásárlási joga van - mondta.

A jogszabályt a Jobbik-frakció tiltakozása közepette szavazták meg. Az ellenzéki párt képviselői az elnöki pulpitusra vonultak, és percekig - így a szavazás alatt is - azt skandálták: "Hazaárulók!" A kormány javaslatáról a Jobbik előzőleg név szerinti szavazást kért, de azt végül a levezető elnök, Latorcai János javaslatára nem tartották meg. Arra hivatkozott, hogy a neveket olvasó jegyzők nem tudnak felmenni az emelvényre.
A földtörvényt végül 253 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés. Igennel szavazott a kormánypárti képviselők többsége, kivéve a nemmel voksoló Ángyán Józsefet és Bencsik Jánost, két korábbi államtitkárt. Ángyán József ezután bejelentette: kilép a Fidesz frakciójából.
Szintén igennel Balogh József és Pősze Lajos, előbbi korábban a Fidesz-, utóbbi a Jobbik-frakció tagja volt.