Elkezdődött az új gazdasági év, a szép időben metszik a szőlőt a gazdák, készülnek a tavaszra, miközben még nagyon keveset lehet tudni arról, hogy milyen uniós támogatásra is számíthatnak. A probléma Tolna megyében több ezer embert érint. Mivel sem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, sem az agrárkamara munkatársai nem tudtak tájékoztatást adni arról, a szőlő- és borágazat szereplői mire számíthatnak idén, az agrártárca sajtóosztályához fordultunk.

Egy új támogatási időszakhoz kapcsolódó tervezéskor, majd a bevezetésekor mindig felmerülnek új ötletek, célok, irányok mind gazdálkodói, mind hazai és brüsszeli intézmények vezetői, szakértői részéről, és persze minden más szereplőéről is, aki bármilyen szálon kötődik az európai agráriumhoz, élelmiszer termeléshez. A következő pár sorban Takács Attila, gazdasági agrármérnök arról ír, hogy melyek lennének a támogatásokkal szemben a gazdálkodói elvárások, melyek azok, amelyeket lehet/ne teljesíteni és mi az, ami nem reális.

2014 decemberében a mezőgazdasági termelői árak 6,6%-kal mérséklődtek az előzőév azonos időszakához viszonyítva.

A kormányzat célja, hogy a mezőgazdaság, az agrárium számára a következő években rendelkezésre álló forrásokból növelje a vidék megtartóképességét.

Március 1-jétől módosulnak az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) szabályai, erről nyújtott be törvényjavaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken az Országgyűlésnek, a részletek azonban nem ismertek, mivel azokat miniszteri rendelet tartalmazza majd.

A jövőben nagyobb hangsúlyt kap mind a mezőgazdaságban, mind a vidékfejlesztésben a fenntartható gazdálkodás. Az európai uniós Közös Agrárpolitika reformjának köszönhetően ebben a költségvetési ciklusban jelentős támogatások vehetők igénybe a fenntartható gazdálkodásért tett rövid és hosszú távú intézkedésekre. Az új KAP már egységes szemléletet képvisel a termelésről és a természet fenntartásáról.

A vízzel borított, illetve az átnedvesedett, átázott területek nagysága szinte percről-percre, óráról-órára növekszik. A gazdák leginkább a böjti szelek szárító hatásában bízhatnak a vízzel borított és az átnedvesedett területekkel kapcsolatban – jelentette ki a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Vancsura József szerint nagy a baj, a hétvégi adatok szerint mintegy 122 ezer hektár vetést borít belvíz, míg az átnedvesedett terület nagysága 400-450 ezer hektárra rúgott. De a terület nagysága folyamatosan növekszik a csapadékos időjárás miatt – jegyezte meg a GOSZ elnöke.

A kormány akaratával dacol az a polgármester, aki nem vonatja vissza földadót. Az agrárkabinet ugyanis erre szólította fel az érintett önkormányzatokat. 

Technológiai fejlesztést hajt végre az élőhal-szállítás területén a Tógazda Halászati Zrt. és a BME Viking Zrt. alkotta konzorcium, a projektet kutatásaival támogatja a hozzájuk csatlakozott Szent István Egyetem. Németh István elmondta: a 2014-ben indult és idén júniusban záruló 250 millió forintos fejlesztéshez a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 200 millió forinttal járul hozzá az Új Széchenyi Terv keretében.

Sorra nyújtják be fellebbezéseiket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal határozatai ellen az agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatásokban érintett termelők, mert a hivatal az ötéves program utolsó éves, mostani kifizetéseinél jelentős összegeket von le tőlük. A gondot egy 2013-as „eldugott” minisztériumi rendeletmódosítás okozza, amely miatt az MVH a vetésszerkezeti előírások teljesítésének kiszámításánál nem veheti figyelembe a 2013 szeptembere előtt bejelentett vis maior eseményeket.