Tompítaná a mezőgazdasági termelőket érő rosszabb évek hatását a Földművelésügyi Minisztérium (FM), amely jövedelemstabilizációs eszköz néven új kockázatközösséget hozna létre. A befizetések után kompenzációt kaphatnának azok a gazdák, akik átlagjövedelmük 30 százalékát elveszítik egy adott évben. Ez a tervek szerint vagy az előző három év jövedelmének átlaga lenne, vagy pedig az előző öt év legmagasabb és legalacsonyabb értékének elhagyásával képzett három év jövedelemének átlaga.

2015-ben mintegy 78 milliárd forint lesz a nemzeti támogatás. Cél az ágazat versenyképességének további erősítése. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok számára, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében elindította a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” programot, amelynek legfontosabb célkitűzése, hogy az egyes ágazatok – különösen az állattenyésztés – megfelelő forrásokhoz jussanak.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről szóló rendelete a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg és kedden délután 17 órakor lépett hatályba.

A különféle agrártámogatásokat külön-külön rendeletben szabályozta a szaktárcát vezető miniszter. Ezekből hiányzott az a szabály, amely előírta volna, hogy mi történjen akkor, ha a támogatott termelő nem teljesíti a vállalt feltételeket. Ezt a hiányt pótolta most a Lázár János által jegyzett rendelet, amely a korábbi jogszabályokat egészítette ki a visszafizetési szabályokkal.

Lázár János, mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter ötven uniós agrártámogatási rendelet módosításáról döntött. Ezek súlyos szankciókat rónak a támogatások felhasználásában valamiben vétőkre. Igaz, ezek egy része enyhébb a korábbiaknál. A kormány a módosításokat úgy magyarázza, hogy azok a gazdálkodók érdekeit védik: a szankciók csökkentése, határidők hosszabbítása ezt a célt szolgálja.

A mezőgazdaság rekord mértékű – mintegy 78 milliárd forint - nemzeti forrásból finanszírozott támogatásban részesül 2015-ben, amelynek célja az ágazat versenyképességének további erősítése – mondta Czerván György államtitkár a megyei TESZÖV-ök által Zalakaroson rendezett konferencián.

Budapest, 2015. február 17., kedd (MTI) - A kis- és közepes családi gazdaságok támogatását kéri a kormánytól a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), a szervezet szerint, összhangban az általános birtokpolitikai elvekkel, a vidékfejlesztési források felhasználáskor is előnyt kell élvezniük ezeknek a gazdaságoknak.

Tavaly decemberben 6,6 százalékkal alacsonyabbak voltak a mezőgazdasági termelői árak, mint egy évvel korábban, ezen belül a növényi termékek ára 6,9, az élő állatok és állati termékeké 6,2 százalékkal csökkent - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Elkezdődött az új gazdasági év, a szép időben metszik a szőlőt a gazdák, készülnek a tavaszra, miközben még nagyon keveset lehet tudni arról, hogy milyen uniós támogatásra is számíthatnak. A probléma Tolna megyében több ezer embert érint. Mivel sem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, sem az agrárkamara munkatársai nem tudtak tájékoztatást adni arról, a szőlő- és borágazat szereplői mire számíthatnak idén, az agrártárca sajtóosztályához fordultunk.

Egy új támogatási időszakhoz kapcsolódó tervezéskor, majd a bevezetésekor mindig felmerülnek új ötletek, célok, irányok mind gazdálkodói, mind hazai és brüsszeli intézmények vezetői, szakértői részéről, és persze minden más szereplőéről is, aki bármilyen szálon kötődik az európai agráriumhoz, élelmiszer termeléshez. A következő pár sorban Takács Attila, gazdasági agrármérnök arról ír, hogy melyek lennének a támogatásokkal szemben a gazdálkodói elvárások, melyek azok, amelyeket lehet/ne teljesíteni és mi az, ami nem reális.

2014 decemberében a mezőgazdasági termelői árak 6,6%-kal mérséklődtek az előzőév azonos időszakához viszonyítva.