Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” című (VP-4-11.1.-11.2.-15. kódszámú) felhívás, valamint a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” című (VP-4-10.1.1.-15. kódszámú) felhívás dokumentációja.

Az üvegházi technológia célja ideális növekedési feltételeket biztosító, egységes termőhely kialakítása, a természetes erőforrások és a szükséges inputanyagok optimális felhasználásával. A szabadföldi agrár- és kertészeti termeléssel összehasonlítva az üvegházakban zártabb, védettebb körülmények között történik a növénytermesztés. Ha precíziós gazdálkodásról beszélünk, nem elsősorban a klasszikus értelemben vett, termőhelyhez igazodó gazdálkodáson van a hangsúly; sokkal inkább az egységes termőhely kialakítása a cél: a zárt, védettebb körülmények között egy adott növényfajta számára a lehető legideálisabb növekedési feltételek biztosítása.

Az idén már 100 ezer és 150 millió forint közötti bírságot kaphat az a termelő, aki nem használ deflektort pneumatikus vetőgépéhez és a szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzésnél rajtakapják – közölte az agrárszektor.hu-val a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az idén a megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői elsősorban az éves ellenőrzési terv alapján fogják ellenőrizni a termelőknél a technológiai vizsgálatoknál a deflektor meglétét, illetve használatát. Ezen kívül a felügyelők akár a szántóföldeken, vetés közben is ellenőrizhetik a termelőket a tavaszi munkáknál.

A mezőgazdaságban nem új keletűek a légi járművek, hiszen pl. permetezési céllal régóta használnak repülőgépeket és helikoptereket is. Ezeket rendre lajstromozott, bejegyzett gépek, amiket szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóták vezetnek, amik a bérleti díjaikban is meglátszanak. A drónók megjelenésével, elterjedésével – és egyre alacsonyabb árával – azonban sokak előtt megnyílt a lehetőség, hogy bizonyos tevékenységeket a levegőből végezzenek. Csakhogy ennek a szabályozása még nem teljesen kiforrott sem Magyarországon, sem máshol a világon. De nem sokáig, csak 2016 őszéig kell várni!

Vita folyik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jövőjéről, de a gazdálkodókat egyáltalán nem érinti majd, bármi is lesz annak kimenetele – jelentette ki a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök. Mint ismert, az MVH a közelmúltban rendkívül éles, nyilvánosság előtti vitát robbantott ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és a hivatalt felügyelő Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter között.

A közúti közlekedésben a 100 km-re eső fogyasztási adatok jelentik az összehasonlíthatóságot, a mezőgazdaságban inkább az időegységre vetített mennyiség számít. Az üzemórára vetített fogyasztási adat is fontos tehát, de az éves szinten elérhető félmilliós megtakarítás lehetősége mellett sem lehet elmenni szó nélkül.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Elnöksége a magyar állattenyésztés és élelmiszergazdaság fenntarthatóságának, versenyképességének és fejlődésének érdekében az importált génmódosított (GM) takarmány-alapanyagok fokozatos kiváltását szorgalmazza. Ezt azonban csak egy szakmailag megalapozott stratégiai program végrehajtása mellett tartja megvalósíthatónak. Mindezek érdekében a Kamara Országos Elnöksége fontosnak tartja a GM-mentes szója termesztésének és hazai felhasználásának további támogatását.

Sokmilliárdos károkat okoz a mezőgazdaságban a belvíz, de komoly és ismétlődő termelői hibák is közrejátszanak abban, hogy víz önti el a szántóföldeket. Ilyen például a rossz vetésszerkezet vagy agrotechnológia. Az idén csökkenhet a kukorica és a napraforgó termőterülete, ha a tavaszi vetésre előkészített földekről lassan húzódik vissza a belvíz. Talajjavítás nélkül hosszabb távon is kisebb termésre számíthatnak a gazdák a rendszeresen belvízjárta földeken.

A Vidékfejlesztési Program keretében ez idáig 20 pályázat jelent meg, amelyek közül – 3-4-szeres túljelentkezés mellett – több, már le is zárult. A Vidékfejlesztési Program már megjelent pályázatairól, az agrárium új lehetőségeiről, és a gazdálkodókat érintő aktualitásokról számolt be Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Kölcsey Kör Kecskeméti Tagozatának 22. pódium-beszélgetésén.

Az elmúlt év a növénytermesztés számára jó eredményeket hozott, az őszi kalászosok termésátlaga pedig kiemelkedő volt. A rövid és hidegnek igazán nem mondható tél után csapadékos hónapokat élünk, mely kissé megnyújtja a tavaszi vetésekre való felkészülést. A hagyományosan már novemberben elstartoló vetőmagszezon az előző évhez hasonlóan lassan és vontatottan indult. A gabonapiaci árak alacsony szinten alakultak, nem ösztönözték a termelőket gyors termékértékesítésre. Ezzel párhuzamosan a vetéstervek véglegesítését is meglassította az agrár-környezetgazdálkodási program pályázatainak elbírálása.