Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója a megnyitón az ipari folyamatok technológiai gyorsulását hangsúlyozta. Ismertette, hogy az Ipar napjai kiállításon a negyedik ipari forradalomnak is nevezett ipar 4.0 lehetőségeit mutatja be a 12 országból érkezett több mint 280 kiállító.

A jövő évi költségvetés egyik nyertese az agrárium, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés finanszírozására mintegy 100 milliárd forinttal több áll rendelkezésre 2017-ben, mint az idén - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára Budapesten sajtótájékoztatón. Czerván György elmondta: idén a mezőgazdaságra a vidékfejlesztési és halászati programok támogatásával együtt 657,1 milliárd forint szerepel a költségvetésben, míg a jövő évi büdzsé tervezete ugyanerre a célra 763,0 milliárd forinttal kalkulál.

Több ezer növényvédelmi gép műszaki felülvizsgálatát kell elvégezni november végéig, ennek hiányában jövőre már nem használhatók a gépek. Feszültséget okoz a gazdálkodók körében – már akik egyáltalán tudnak erről a rendeletről –, hogy jelenleg csak egy olyan cég van az országban, amelynek megfelelő akkreditációja van a vizsgálatok elvégzéséhez. Terpó István, a megyei növényvédő mérnöki és növényorvosi kamara titkára a teol.hu kérdésére elmondta, hamarosan döntés születhet arról, hogy Tolna megyében hol és hány állomás lesz, melyek majd megfelelő akkreditációval rendelkeznek.

Bár számos kormánypárti politikus és szakértő állítja az ellenkezőjét, egy nemrég közzétett hazai kutatás eredményei szerint a magyar agrárgazdaság számára kudarcot hozott az uniós tagság. Erről tanúskodik, hogy egyes hatékonysági mutatók tekintetében az utolsó helyre csúszott Magyarország a 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai államok körében. Sokak szerint már Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter lemondása sem volna elég ahhoz, hogy megszüntesse az agrárszférában lépten-nyomon tapasztalható bénultságot, amely az ágazat működését – különösen az állattartási részét – jószerével lehetetlenné teszi – írja a Magyar Nemzet.

A megfelelő tápanyag-utánpótlás versenyképesebbé teszi a termelést, itthon ugyanakkor még van mit javítani rajta. A K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén a hazai és holland szakemberek a szerves és a műtrágya-felhasználás magyarországi helyzetét, gyakorlatát és lehetőségeit vitatták meg. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a talaj, a termés és a jövedelmezőség szempontjából egyaránt kedvező hatása van a szakszerű tápanyag-utánpótlásnak, egyelőre azonban messze nem használjuk ki az ebből adódó lehetőségeket.

Mivel a pénz ismét uniós forrásból származik, az összeget csak 2017 elején, az egységes támogatással egy időben folyósítják majd a termelőknek. A gazdálkodóknak számítaniuk kell arra, hogy a biztosítási díj őszi befizetését követően fél évig előfinanszírozniuk kell az akár több tízmilliós támogatási összeget – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) csütörtökön. A tájékoztatás szerint az idei díjtámogatásban olyan gazdálkodók részesülhetnek, akik május 23-ig az egységes támogatási kérelem kitöltése során jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe szeretnék venni, illetve május 31-ig, de legkésőbb az ajánlat aláírását követő 5 napon belül az érintett biztosítási szerződéseket elküldik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak.

Az uniós költségvetésnek hozzávetőlegesen 38 százaléka a mezőgazdaságé. Mindez évente 58 milliárd eurót jelent, ami a 28 tagállam GDP-jének 0,4 százaléka. Nem mindegy, hogy ezt milyen hatékonysággal költik el a tagországok és a gazdák.
Ilyen irdatlan összeggel gazdálkodni óriási felelősség. Nem csoda hát, hogy ebben a szektorban is folyamatos a változás – annak ellenére, hogy a mezőgazdaság átalakítása nem tartozik a biztosságok élén álló Jean-Claude Juncker legfőbb célkitűzései közé. Hogy csak egy példát említsek: a mezőgazdasági termelés egyik szabályozója a kvótarendszer.

Magyarországnak földrajzi adottságai miatt a szomszédos országokkal is össze kell fognia a vízzel kapcsolatos kérdések megoldásához. A témában az MTA átfogó kutatást indít. A hazai agrárium számára hosszútávon is fontos, hogy bőséges víz élteti-e a termőföldeket, az erdőterületeket, avagy annak hiányára kell számítani. Ezért is érdemes figyelemmel követni azt a tevékenységet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) végez a víztudomány terén.

Önjáró robotok a földeken, okostelefonról és számítógépről irányítható gazdaság, közösségi beszerzés és értékesítés – ez a jövő mezőgazdasága. Sőt, sok helyen ez már a valóság. Egy biztos, a high-tech eszközök és informatikai rendszerek elterjedése az agrotechnológiai megoldások egész tárházát forradalmasítja majd, nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is.

Sok esetben hiányosan adták be a gazdák vízjogi engedély-kérelmüket a katasztrófavédelem megyei szerveihez. Az idei év elején, februárban jelent meg a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében a „Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására, öntözés kialakításának lehetőségével” pályázati felhívás (kódszám: VP-2-4.1.3.2-16). A támogatási kérelem benyújtásának feltétele a jogerős elvi vízjogi engedély megléte. Először elvi vízjogi, majd vízjogi létesítési engedélyt, azt követően vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a területileg illetékes vízügyi hatáskörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatóságtól.