Biomassza hőbontása, bioszén jelentősége
Madár Viktor – Schrempf Norbert – Betovics András – Tóth László
A biomasszát az emberiség a történelme során az élelmezésen túl hőenergia előállítására, a főzéshez és a környezetének fűtéséhez használta. Ez gyakorlatilag a tüzelést jelentette, amely mai szemmel nézve számos problémával jár, főként légköri CO2-kibocsátással, de meghatározott körülmények között a füstben jelentős mennyiségű szilárd szemcse található, így szállópor-kibocsátással is, amelyek az emberi egészségre károsan hatnak. A jelentőségük különösen az újkori időszakban nőtt, mivel az emberek területileg koncentráltabban, nagyobb településeken élnek, miközben az eljárást közel hasonló módon használják. A biomassza-tüzelés a korszerű tüzelőanyagok terjedésével sem szűnt meg, éppen ezért a kutatók keresni kezdték azt az eljárást, amely a negatív tulajdonságukat mérsékeli.
Ilyen eljárásnak nevezhetjük a biogáz-előállítást, amikor a biológiai anyag lebontását baktériumok végzik, és a keletkező gáz a nagy energiát tartalmazó metán révén jól hasznosítható energiatermelésre, fűtésre és villamos energia előállítására. A fás szárú, nagy cellulóztartalmú anyagok ezzel az eljárással nem bonthatók tökéletesen, ezért az ún. hőbontásos (pirolízálás) eljárást fejlesztették ki. Ez az eljárás sem újkeletű, hiszen a fából már évszázadok óta készítettek faszenet, amely gyakorlatilag igen egyszerű hőbontási eljárásnak tekinthető. Ezt a szenet általánosan bioszénnek (angolul BIOCHAR) nevezik. Jelentős mértékben különbözik a kőszéntől, amely számos káros anyagot tartalmaz, de eltér az orvoslásban használatos széntől is, melyet agresszív tulajdonsága révén a különféle folyamatokban tisztításra alkalmaznak (víz, gyógyszeripar stb.). A következőkben a magas cellulóztartalmú biomassza-félék lebontásával, az ún. pirolizálási eljárásokkal kívánunk foglalkozni, melyekben a bontási hőmérséklettől függően szén, olaj, illetve gáz keletkezik ...
... tovább »
Gépek a szálastakarmány betakarításához
McHale
A haszonállataink gazdaságos tenyésztése csak a jó minőségű takarmányforrásokra alapozható. Mindez pedig a szálastakarmányok minőségét megőrző szántóföldi technológiai előírások és az agrotechnikai követelmények betartásával, valamint magas színvonalú műszaki kiszolgálással, új, korszerű, megbízható gépek alkalmazásával lehetséges. Mind a technológiára, mind a gépekre vonatkozó elvárások rendkívül fontosak, mert a betakarított szálastakarmányok minősége már a szántóföldön eldőlhet. A szálastakarmányok minőségét a betakarítás optimális időpontban történő elvégzése is lényegesen meghatározza ...
... tovább »
Lehet, hogy elsietett a döntés a belső égésű motorok 2035-ös betiltásáról!?
Dr. Hajdú József
A közelmúltban az Európai Parlamentben megtartott szavazáson 349 igen és 279 nem szavazattal, 72 tartózkodással döntöttek a képviselők arról, hogy 2035-től csak 0 szén-dioxid–kibocsátású járműveket lehet forgalmazni az Európai Unió területén (L591/235 határozat). A szavazásokból is látszik, hogy közel sem egységes a betiltás tekintetében az EU. Azt is elfogadták, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon az európai kontinens. A tagállamok azonban közel sem egységesek a döntésekkel kapcsolatban, amelyeket különösen Franciaország és Spanyolország szorgalmazott, míg a nagy jármű- és motorgyártó nagyhatalmak (pl. Németország és Olaszország, valamint a skandinávok) már kevésbé, ugyanis nem látják kivitelezhetőnek, hogy a következő 12 évben megvalósítható legyen a belső égésű motorokkal hajtott járművek más erőforrásokkal történő lecserélése. A téma jelentőségét jelzi, hogy már a márciusi uniós csúcson is napirendre került a téma, és nem volt benne egyetértés. A kiszivárgott hírek szerint az EU hajlana lazítani a határozaton, és az ugyancsak márciusban sorra került Ursula von der Leyer és Joe Biden közötti EU-USA csúcstalálkozón is a tárgyalt témák között szerepelt. Ebből is látszik, hogy a témának a globális jelentősége sem kicsi. Amennyiben Európában idő előtt megszűnik a belső égésű motorokkal hajtott járművek gyártása és forgalmazása, jelentős piacokat veszíthet el azokban a régiókban, ahol ezt nem tiltják majd, illetve azon országok profitálnak majd belőle, amelyek szállítóképesek lesznek. Ez lehet akár Ázsia vagy a két amerikai kontinens is. Ráadásul az átállás több feltétele sem tisztázott még azon túl, hogy rengeteg pénzbe kerül majd. (Lásd az elektromos autók árának viszonyát a belső égésű motorokkal hajtottakéhoz!). A bizonytalanságot jelzi az is, hogy az EU Parlamentje hagyott kiskaput is a felülvizsgálatra, amelyre 2026-ban kerülhet sor, de az is lehet, hogy már korábban ...
... tovább »