2024. február
6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Tudomány - Műszaki fejlesztés

Agrárinformatika alkalmazása precíziós szántóföldi technológia modernizálásában

Dr. Bártfai Zoltán – Bognár István – Dr. Faust Dezső – Lágymányosi Attila – Szabó József – Dr. Kurjá

A mezőgazdaság műszaki fejlesztése a szántóföldi növénytermesztésben napjainkban két fő területet érint: egyrészt nagyobb teljesítményű erő- és munkagépek kialakításával elősegíteni a termelési volumen növelését az egyre hektikusabb környezeti körülmények között, másrészt az élet minden területére kiterjedő digitalizáció eredményeinek adaptálásával hatékonyabb termelési szerkezet és abba illeszkedő gépek, technikai berendezések létrehozása. Természetszerűleg a konstrukciós alternatívák sok esetben összeérnek. A gépek növekedésének a fizikai méretek szabnak határt. A technikai rendszerek fejlesztésében így egyre inkább meghatározó tényező az információ- és kommunikációtechnológia alkalmazása. A korszerű mezőgazdasági gépek komplex mechatronikai rendszerek, amelyek mechanikus, elektronikai és informatikai egységekből állnak. Új gépekre épülő beruházás esetén a precíziós technológiába való illeszkedés jól tervezhető. A korábbi technikai színvonalat képviselő mezőgazdasági gépek vonatkozásában aktuális kérdés az átalakítással történő korszerűsítés lehetősége, a műszakilag jól bevált konstrukciós alapok és az újszerű funkcionális megoldások egyesítése ...

... tovább »

A Case IH Puma 260 CVX csúcsmodell

Dr. Hajdú József

A Case IH Puma névre keresztelt traktora nem az első Puma a traktorok között. A német Eicher léghűtéses motorokkal szerelt traktorai között az 1960-as évek elején Puma ES 200/201 néven hozta forgalomba a hátsókerék-meghajtású, 27 LE-s háromhengeres motorral szerelt, annak idején igen népszerű traktorát. A Rába-Steiger traktorok licencadója az amerikai Steiger traktorgyár 1983 és 1986 között gyártotta a fargói gyárában a Puma 1000 névre keresztelt 190 LE-s, akkoriban modernnek számító összkerékhajtású (4 WD), csuklós kormányzású traktorát, amely hathengeres, 8,3 literes Cummins CDC 8.3 L típusú motorral készült, hátsó TLT-vel is rendelkezett, és a A TLT-n keresztül 168 LE teljesítmény leadására volt képes. A traktor tizenkét fokozatú full powershift sebességváltóval rendelkezett. A Case IH valószínűleg innen származtathatta a középnehéz univerzális traktorának Puma keresztnevét, ugyanis a századfordulós nagy traktormárkák tranzakciói során a Steiger márka és fargói gyára is a CNHi-hez (Case IH-New Holland Industries-hez) került. Itt gyártják napjainkban a méltán világhíres Case IH Steiger kerekes és Quadtac gumihevederes járószerkezetű, csuklós kormányzású nagytraktorokat ...

... tovább »
Vállalkozók tanácsadója

Mulcsozók és szárzúzók

Dr. Hajdú József

Az egyik legnagyobb számban és változatban gyártott traktorüzemeltetésű munkagépkategóriát képezik, a legtöbb gazdaság gépparkjában megtalálhatók. Csak Európában mintegy 200 vállalkozás gyártja azokat, a választható modellek száma meghaladja az 1500-at is, van olyan gyártó (pl. a horvát INO) amelynek a kínálatában több mint 50 féle modell szerepel. Rendkívül széles a felhasználási területük, a mezőgazdaságban a szántóföldön, a kertészetekben és az ültetvényekben egyaránt alkalmazzák, de az erdőgazdálkodásban is gyakori a használatuk (Forest változatok). Ezeken túl kommunális területeken, sportpályákon, a tájgondozásban, az útszélek, patak-, folyó- és árokpartok karbantartásában, mocsaras területek, tőzegtelepek tisztításában is gyakran lehet velük találkozni. A traktorra (előre vagy hátulra) függesztett vagy félig függesztett, és a ritkábban használt vontatott változatok mellett a hidraulikus homlok- és forgógémes rakodók adaptereként, lejtőn járó tájápoló távirányítású robotok munkaeszközeként is igen elterjedten alkalmazzák azokat. Egyedüli önjáró kivitel a Claas Cougar 1500 csoportos ötkaszás önjáró kaszálógép csereadaptereként használt Krugar SMU 1350 típusa került forgalomba, csoportos, öt szárzúzós kivitelben, 13,5 méteres (egyben legnagyobb) munkaszélességgel. Egy ilyen gép Magyarországon is üzemelt. Szintén kuriózumnak számít, de használják ráépített motorral meghajtva is, pl. ATV-k (Quadok) után vontatva mulcsozásra ...

... tovább »
Hírek, információk

Mi újság?

Dr. Hajdú József

- 300.000 hektárral csökken a mezőgazdasági terület 2030-ig Németországban

- Már kapható a piacon a Keestrack B1e elektromos traktor

- A DLG Hannover kiállításszervezői üzletága tovább bővíti tevékenységét Dél-Ázsiában

- A Landini is belépett a 300-asok klubjába

- Új fejlesztésű Caterpillar CAT C13D dízelmotor

- Európát is megcélozta traktoraival az indiai Tafe

- 2023-ban a Väderstad 7 milliárd svéd ko­rona forgalmat ért el

- A német Reisch pótkocsigyártó és az osztrák Regent talajművelőgép-gyártó is fizetésképtelenséget jelentett

... tovább »

Gépek a világban

Dr. Hajdú József

- Kaweco Profi III Gen 2. tridem tartálykocsi

- Lindner Lintrac 80 lejtőn járó hegyi traktor

- Dabekausen RM 1300Pro sövénynyíró kerti és kommunális kistraktorokhoz

- Heizotruck 2051 4x4 mezőgazdasági tehergépkocsi

- Kuhn Karl robottraktor

- Horsch Gantry RO G 500 önjáró autonóm vetőgép

- Degelman HDSR mélylazító

- Agromec/Fendt 720 Vario Electric elektromos traktor

- 4Disc Acticut forgó vágótárcsás szántóföldi kultivátor

... tovább »

Széles termékkörrel és innovatív stratégiával reagáltak a trendekre – Átmenetileg zsugorodó piacon is eredményes az AXIÁL Kft.

MT

A magyar agrárium legnagyobb rendezvényén, az AgrárgépShow kiállításon a hagyományoknak megfelelően sor került az AXIÁL Kft. évértékelő sajtótájékoztatójára. A vállalat 2023-as eredményeit, valamint 2024-es várakozásait Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője és Pintér Zsolt, az AXIÁL Kft. ügyvezetője ismertette ...

... tovább »

Új hazai forgalmazónál a JCB mezőgazdasági gépeinek teljes portfóliója

MT

A JCB mezőgazdasági gépeinek gépértékesítési és szervizképviseleti jogait és feladatait Magyarországon 2024. január 1-től a Kite Zrt.-től a Chemical Seed Kft. vette át ...

... tovább »
Műszaki fejlesztés

Fejeskáposzta-betakarító gép

Dr. Hajdú József

A bajorországi Niederhausen székhelyű Bürgener Struder GmbH többféle zöldségbetakarító gépet (fejes káposzta, uborka, fejes saláta stb.) is gyárt. A piacon ritkaságnak számító KVE 2.12 típusú kétsoros, egymenetes fejeskáposzta-betakarító gépüket mutatjuk be, amellyel Bajorországban egy 190 hektáros családi gazdaságban dolgoznak, és évente 50-60 ha fejes káposztát is termelnek savanyítóüzemi felhasználásra ...

... tovább »

A bioszén ipari előállításának, minősítésének és a szénciklusban betöltött szerepének áttekintése

Köves Mátyás – Ringer Marianna – Kocsis Tamás József

Bioszénnek nevezünk minden olyan anyagot, amely szerves anyagok termokémiai átalakulása következtőben amorf, grafitos szerkezetté alakult. A bioszén talajba forgatva hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez a légköri szén-dioxid megkötésén és annak tárolásán keresztül. A tradícionális gyártási folyamatoknak azonban gyakran környezeti kihívásokkal kell szembenézniük, különösen a fejlődő országokban. A bioszén előállítására számos módszer létezik, beleértve a pirolízist, az elgázosítást, a hidrotermális karbonizációt vagy a flash karbonizációt. A kiválasztott technológia nagymértékben függ a bioszén felhasználási céljától és a rendelkezésre álló biomassza típusától. A tanulmány röviden bemutat egy régi európai szénégetési technikát, és áttekintést nyújt a modern ipari bioszén-előállítás módszereiről. A bioszén minőségi paramétereinek meghatározására hivatalos nemzetközi szervezetek szabványokat hoztak létre. A keletkezett bioszén terméket olyan vizsgálatoknak vetik alá, mint a gravimetria, a pH-érték–mérés, a nehézfémtartalom-analízis vagy egyebek mellett a szerves szennyezőanyag-tartalom elemzése. Végül a bioszénnek a szén körforgásában betöltött szerepét is vizsgáljuk, kiemelve a stabil szerkezet és a hosszú távú hatások jelentőségét a talajban. Az elérhető szakirodalom alapján a bioszén ígéretes lehetőséget kínálhat a fenntartható mezőgazdaság és a klímaváltozás elleni küzdelemben ...

... tovább »

Nagyméretű szarvasmarha-istállók és -telepek mobil hígtrágya-eltávolításának technológiája

Dr. Hajdú József

Az amerikai farmerek a racionális gondolkozásukról és megoldásaikról is ismertek, nem bonyolítják meg feleslegesen a no-till és minimum-till szántóföldi technológiákat sem. Erre mutatunk be példát az USA-ban és Kanadában elterjedt mobil hígtrágya-eltávolítás gyakorlati megoldására. Európában a szarvasmarha-istállókban a pihenőboxok közötti, az állatok által használt közlekedési utakon összegyűlt szilárd és folyékony ürülék (hígtrágya) eltávolítására legelterjedtebben köteles trágyakihúzókat vagy kompakt rakodók gémjéhez csatlakoztatható trágyakitoló lapokat használnak. Ezekkel az istálló végébe telepített gyűjtőaknába ürítik a trágyát, ahonnan jobb esetben gravitációsan egy szivattyúval felszerelt átemelőaknákba kerül az anyag, amely rendszerint több lépcsőben jut el a lagúnás, betonból készült vagy acéllemezből gyártott hígtrágyatárolókba, ahol kezelni, főleg keverni kell, hogy a szilárd fázis kiülepesedését megakadályozzák vagy csökkentsék. Ez azzal jár, hogy a szarvasmarha-istállók környékét behálózzák a földbe süllyesztett trágyacsatornák vagy csővezetékek, valamint a trágyaátemelő aknák és szivattyúk. Ezek kiépítése, az átemelő szivattyúk működtetése és karbantartása is gyakran okoz gondot az üzemeltetőknek. A tengerentúlon, elsősorban az amerikai kontinens északi részén, a nagy tejtermelő farmokon az istállók trágyagyűjtő útjait bejárni képes, vákuumszivattyúval felszerelt, fürge mozgású, összkerékhajtású és összkerék-kormányzású önjáró tartálykocsikkal gyűjtik össze a hígtrágyát. A trágyautat teljes szélességében átfedő, az út szélességéhez rugalmasan alkalmazkodó V-alakot felvevő tolólappal gyűjtik középre a hígtrágyát, amelyet a szívócső a tartályba szippant. A megtelt tartállyal a vákuumos hígtrágyagyűjtő kocsi felkeresi a hígtrágyatárolót és közvetlenül leüríti a rakományát. Amennyiben az engedélyezett kijuttatáshoz rendelkezésre a közelben terület, ebben az esetben akár közvetlen a területre is kijuttathatja azt, vagy a területre kitelepített mobil tartálynak adja át a rakományát, ahonnan az injektálást végző gépcsoportokat szolgálják ki. Egy egyesült államokbeli és egy kanadai önjáró mobil hígtrágyagyűjtő kocsikat gyártó vállalkozás termékein keresztül ismertetjük a gyakorlatban elterjedt technikákat és technológiákat ...

... tovább »

A minőségirányítás és a mezőgazdaság kapcsolata napjainkban

Till József

Előreláthatólag 2030-ra az élelmiszer iránti kereslet közel 50%-kal növekedni fog, így a globális élelmiszer-ellátás egyre kritikusabb szerepet játszik a gazdasági és politikai környezetben (Ercsey-Ravasz et al., 2012). Ennek következtében egyre nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszerek kémiai és mikrobiológiai biztonsága, amely leegyszerűsítve a fogyasztható termékek minőségét tükrözi. A minőségirányítás fogalma és lényege közel száz éve része a fejlődő vállalatok tevékenységének. Kezdetben jellemzően a termelő vállalatok, majd a mezőgazdasággal foglalkozó vállalatok folyamataiban is előtérbe került a hatékonyság és a minőség növelése. Magyarországon napjainkban alapvetően erősen telített agrárpiacról beszélhetünk, amelyen való érvényesüléshez szükséges a termelési folyamatok megfelelő szabályozása, hogy relatív alacsony költség mellett magas szintű minőséget tudjanak produkálni a gazdálkodók. Ez hosszú távon a profitnövekedés mellett egyrészt a vevői bázis stabilizálódását, beszállítókkal való ellátási lánc megszilárdulását, másrészt a belső folyamatok optimalizációját segíti elő.
A mezőgazdaságban a minőség számos szempontot felölel, beleértve a kiváló minőségű termények, az állatállományok és egyéb mezőgazdasági termékek termelését, miközben biztosítja a fenntartható gyakorlatokat és kielégíti a fogyasztói igényeket a jogi követelményeknek való megfelelés mellett. Husti (2003) szerint napjainkban az alábbi négy szinten lelhetők fel minőségeszmék a mezőgazdasági termelők között:
– Minőséggel való tudatos törődés
– Legjobb gyakorlatok alkalmazása
– ISO szabványcsalád követelményeinek beépítése a „mindennapi” folyamatokba
– Teljes körű minőségmenedzsment (Total Quality Management) ...

... tovább »

Anyagmozgatási feladatok és műszaki eszközök mezőgazdasági telepeken

Dr. Kelemen Zsolt

A szántóföldi növénytermesztésben megtermelt terményekből csak kis mennyiség kerül közvetlenül kereskedelmi értékesítésre, illetve a felhasználóhoz. A gabonafélék, a kalászosok és a kukorica termésének legnagyobb volumenét – a további értékesítés és a saját üzemi felhasználás céljából – a mezőgazdasági üzemek tárolótelepein rövidebb-hosszabb ideig szükséges tárolni. Mindezek mellett egyes üzemek a tárolókapacitásuk kihasználására bértárolást is bevállalnak. Az említett gabonafélék termesztése ~2,3-2,5 millió hektáron történik, a termés volumene ~14-16 millió tonna is lehet. Az ilyen volumenű szemes termény tárolása megfelelő tárolási kapacitást, műszaki eszközöket igényel. A hozzá kapcsolódó anyagmozgatási feladatok pedig komoly logisztikával oldhatók meg. Ezért a tárolótelepek korszerűsítését és új telepek építését a mezőgazdasági kormányzat különböző pályázatos pénzügyi forrásokkal támogatja, pl. a lezárult, de jelenleg is futó VP2-4.1.7-21. „Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása” pályázata ...

... tovább »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2024. március
2024. február
2024. január
2023. december
2023. november
2023. október
2023. szeptember