Szétbünteti az agrárcégeket a kormány

1200 hektáros birtokméret felett száz százalékban elvonja a kormány a mezőgazdasági vállalkozások területalapú támogatásait (SAPS) - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. 1037 és 1200 hektár között 5 százalékot vonnak el. Az így felszabaduló forrásokat az állattartók támogatására fordítják. A miniszter szavaiból kitűnt, hogy a nagyüzemektől évi 20 milliárdot vesznek el, írja az agrárszektor.hu.

A területalapú támogatások átcsoportosításával és további nemzeti forrásokkal hat év alatt 212 milliárd pluszforrást nyújtanak az állattartóknak, és ez az eddigi állattenyésztési támogatások megduplázását jelenti. Ezzel az állattenyésztés fejlesztése a kormány programjának középpontjába került.

525 cég a feketelistán
A hazai gazdálkodók évente 350 milliárd forint uniós területalapú támogatást vehetnek igénybe 2015-2020 között, amelyből 20 milliárd esik az 1200 hektárnál nagyobb birtokokra. 1200 hektár felett 525 cég gazdálkodik, így a száz százalékos elvonás ezeket érinti.
A kormány az állattenyésztés mellett a munkaigényes zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztésére is koncentrál, és e két szektorra együttesen évi 30-35 milliárd forint többletforrást kíván fordítani. Ezzel Fazekas Sándor bejelentése szerint a következő időszakban 50-70 ezer új agrármunkahely jöhet létre.
Valószínűleg pont a legjobbakat
Leginkább azért becsülhet így a miniszter, mert az állattartás sokkal drágább, jóval több élőmunka kell hozzá, mint a növénytermesztéshez. Összehasonlításképpen háromezer hektár gabonát megfelelő gépekkel 5-6 ember el tud művelni, míg 500 szarvasmarhához ennek akár a tízszerese is kellhet.
Ebből is látszik, hogy a növénytermesztés erősen mértegazdaságos, azaz jellemzően sokkal olcsóbban lehet előállítani ugyanazt a növényt kétezer hektáron mint ezren. Így pedig pont a növénytermesztésben legversenyképesebb cégeinket érintheti a büntetés.
Az agrárminiszter most azt a múlt heti kormánydöntést tárta a nyilvánosság elé, amely az uniós területalapú támogatások újraosztásáról szól. A mai tájékoztatón részt vett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is.
Van rá mód
A Közös Agrárpolitika (KAP) lehetőséget nyújt arra, hogy a tagországok a területalapú támogatások legalább 5 százalékát elvonják azoktól a gazdaságoktól, amelyek évi 150 ezer eurónál több SAPS-ot kapnak 2015-2020 között. Az így felszabaduló pénzeket vidékfejlesztésre lehet átcsoportosítani.
A kormány számításai szerint a 150 ezer eurós éves támogatási érték 1037 hektárnak felel meg. Ez alatt - hangsúlyozta Lázár János - minden gazdálkodó annyi támogatáshoz juthat 2015-2020 között évente, amennyit az előző ciklus utolsó évében, illetve tulajdonképpen az idén is kaphat.
Ehhez a kormány 15 százalékot csoportosít át az eredetileg 1100 milliárd forintnak megfelelő, hétéves vidékfejlesztési kasszától a SAPS-pénzekhez, mivel a miniszter megfogalmazása szerint enélkül "brüsszeli döntés miatt" a területalapú pénzek 2015-től 15 százalékkal csökkentek volna. A degresszivitás alkalmazásával viszont éppen forított irányban, a SAPS-támogatásoktól helyeznek át forrásokat a vidékfejlesztési kasszába, igaz, mindezt úgy, hogy a nagy cégektől vonnak el pénzeket.
Kitiltják a nagy növénytermesztőket
A mostani döntés vesztesei azok a gazdaságok lesznek, amelyek nagy területen csak növénytermeléssel foglalkoznak, alacsony foglalkoztatás mellett - tette hozzá Lázár János, megismételve azt a korábbi kijelentését, hogy ezeket a cégeket "kitiltják" a vidékfejlesztési támogatásokból is.
Bár Brüsszel lehetőséget nyújtott volna arra, hogy a 150 ezer euró feletti, elvonásra ítélt pénzeket a munkabérek közterheivel csökkenteni lehessen, Fazekas Sándor szerint ezzel a kormány nem élt, mert máris megindultak a találgatások arról, miként lehetett volna a csökkentést kijátszani, ha életbe lép.
Egyes törekvések
Az Európai Unióban egyes törekvések arra irányulnak, hogy 500 hektáros birtokméret felett ne járjon semmilyen uniós agrártámogatás, így a kormány mostani döntése ehhez képest jóval szélesebb támogatási lehetőséget biztosít a hazai gazdálkodóknak - fogalmazott Lázár János.
Azt elismerii, hogy a nagygazdaságoknak is van szerepük a gazdasági növekedésben, de ez most nem számít annyit: a kormány 80-20 százalékos arányt kíván kialakítani a kisüzemek és a nagyüzemek között, és ehhez igazítja támogatáspolitikjáját is.
Lehetett volna durvább is
A degresszivitásnál jóval durvább eszközöket is igénybe lehetett volna venni e célok elérésére - jelentette ki Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Példaként az úgynevezett rediszribúciót (újraelosztást) említette, amellyel sokkal több támogatást lehetett volna nyújtani a legfeljebb 30 hektáros gazdáknak illetve minden gazdálkodónak területének első harminc hektárjáig.
A redisztribúcióval a SAPS pénzeken belül lehetett volna drasztikus módon pénzeket átcsoportosítani a kisebb gazdálkodókhoz a nagyüzemekhez, de e megoldást a kormány még korábban elvetette. Egyes magyarázatok szerint azért, mert a redisztribúció a közepes méretű gazdákat is komolyan büntette volna, azokat pedig pénzt akar adni a kormány , nem elvenni tőlük.