A kormány a károk minimalizálására törekszik, és az uniós krízisalap növelését szorgalmazza

A kormány arra törekszik, hogy minimalizálja a gazdák veszteségeit az orosz embargó miatt, és Brüsszelhez fordult a károk kompenzálására létrehozott krízisalap 400 millió eurós keretének emelése érdekében - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a III. Hajdúsági Expo megnyitása előtt, Hajdúböszörményben tartott pénteki sajtótájékoztatón. Nagy István hangsúlyozta: a magyar gazdaságnak az embargó napi 70 millió forint kiesést okoz, ezért a 400 millió eurós alap minden bizonnyal kevés lesz a kompenzálásra.

Arra kérte a magyar fogyasztókat, hogy részesítsék előnyben a magyar termékeket. "A magyar termék friss, jó minőségű, magas beltartalmú, fogyasztásukkal a magyar gazdálkodókat támogatjuk" - hangsúlyozta Nagy István.

Az államtitkár felsorolta azokat a termékeket, amelyek nem esnek az embargó alá: az élő állatok, a gabona és olajos magvak, a hús-, gyümölcs- és zöldségkonzervek, a zsír, az ásványvizek, a fűszerek, valamint a takarmány.
Kiss Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a kormányzati struktúra változásáról beszélt, melynek következtében a vidékfejlesztés átkerült a Miniszterelnökséghez. A kormányzati szándékról leszögezte: a cél, hogy a magyar vidék töretlenül fejlődjön, a kis-és közepes vállalkozások minél inkább versenyképesekké váljanak. Ennek érdekében kiemelt figyelmet fordít a kormány a munkahelyek megőrzésére és teremtésére, ezért részesíti előnyben a zöldség- és gyümölcstermesztést, az állattenyésztést, valamint az élelmiszeripar fejlesztését. "El kell érnünk, hogy a vidéken élők megtapasztalják a falusi életminőség javulását" - szögezte le.
Jakab István, a Parlament alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke nemzeti összefogást szorgalmazott az orosz embargó miatti helyzet orvoslása érdekében. "A magyar gazdák túlélését segíti az, aki magyar terméket vásárol" - fogalmazott.
Az agrártámogatási rendszer változásáról azt mondta: cél, hogy egy erős, középparaszti réteg jusson forráshoz. Felidézte, hogy az európai uniós irányelvek alapján átszervezett rendszer alapján 1037 hektárig az érintettek megkapják a 150 ezer eurót, míg 1038 és 1200 hektár között életbe lép az 5 százalékos csökkentés, 1200 hektár fölött pedig megvonják az alaptámogatást, ám a zöldítést szolgáló támogatás megmarad. Jakab István alaptalannak tartotta azokat a félelmeket, amelyek szerint földterületek maradnak megműveletlenül a támogatás elvonása miatt, és azt hangsúlyozta: földpiaci kereslet van. Hozzátette, "azoknak, akik spekulatív módon vásároltak fel földeket, némi csalódást kell okoznunk".
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos elnöke közölte: az elnökség péntek délelőtt kihelyezett ülését tartott a hajdúböszörményi városházán. Az egyeztetésen a szeptember 4-ei gödöllői küldöttgyűlést készítették elő, amelynek fő témája az alapszabály módosítása lesz.
Elismerően szólt a Hajdú-Bihar megyében folyó mezőgazdasági termelésről, és arról, hogy Hajdúböszörményben 2700 regisztrált kamarai tag van. Beszámolt a kamara elnöke arról is, hogy látogatást tettek egy 9 ezer hektáros gazdaságban, ahol a támogatás 14 millió forinttal lesz nagyobb a korábbinál. Tehát a támogatások csökkentéséről szóló hírek alaptalan riogatások - közölte.
Kiss Attila (Fidesz-KDNP) polgármester a város legnagyobb rendezvényének minősítette a 15-től 17-ig tartó Hajdúsági Expót, melyen a hét hajdúváros is részt vesz.