Nagyon sok a búza - Katasztrofális a minőség

Összesen 5,2 millió tonna búzát takarítottak be az idén a gazdálkodók, és a learatott mennyiség 3,5 százalékkal haladta meg a tavalyit. Ugyanakkor a minőség a rengeteg csapadék miatt rendkívül rossz lett, mivel ágazati becslések szerint a termés 30 százaléka érte el csak el az étkezési minőséget. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az idén 7,2 millió tonnás teljes gabonatermést állapított meg, amely 6,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az idén 3,1 százalékkal nagyobb területen, az előző évinél 6,1 százalékkal több, 7,2 millió tonna kalászos gabona termett – jelentette a KSH. A növekedést a hivatal szerint elsődlegesen a tenyészidőszak alatti kedvező időjárás tette lehetővé, amihez a termésátlagok növekedése is hozzájárult. A termésátlagok – a rozs kivételével – szintén felülmúlták az előző évi adatokat.

A részletes adatok szerint búzából az egy évvel korábbinál 2 százalékkal nagyobb, 1112 ezer hektáros területről 5,2 millió tonna termést takarítottak be. Ez 3,5 százalékkal múlta felül a tavalyit, és 23 százalékkal haladta meg az elmúlt öt év átlagát. A termésátlag 4710 kilogramm volt hektáronként.
A mennyiségi növekedés ugyanakkor az idén katasztrofális minőséggel párosult. Az aratáskori hatalmas esőzések ugyanis jelentősen rontották a minőséget, így az idén megfordult a korábbi években megszokott arány. Átlagos években a termelők 60-70 százalékban étkezési búzát takarítanak be, és a takarmányminőség csak 30-40 százalékot tesz ki. A mostani szezonban viszont a takarmánybúza aránya „futott fel” 60-70 százalékra az étkezési búza rovására.
A minőségi gondok ellenére a hazai kenyérellátáshoz szükséges terménymennyiség megtermett, de a malmoknak most jobban meg kell(ett) küzdeniük az alapanyagért. Az agrarszektor.hu értesülései szerint több cég a korábbiakhoz képest egyszerre nagyobb búzamennyiséget készletezett be az aratás után, hogy bebiztosítsa magának a minőségi búzaalapanyagot. A búzapiac minőségi „kettészakadása” az árakban is megmutatkozott, hiszen a takarmányminőségé tonnánként 40 ezer forint körül alakult a betakarítás utáni időszakban, míg az étkezési terményé meghaladta az 50 ezer forintot is. Ez utóbbi miatt szeptembertől drágulhat a liszt, ennek nyomán pedig - bár egyelőre bizonytalan mértékben - nőhetnek a kenyérárak is.
Árpából az előző évinél 10 százalékkal nagyobb betakarított területen (288 ezer hektáron), közel 10 százalékkal nagyobb termésátlag (4450 kilogramm/hektár) mellett a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb mennyiségű termést takarítottak be (1279 ezer tonna) – közölte a KSH. Őszi árpából 14, tavaszi árpából 43 százalékkal több termett, mint 2013-ban.
A zab esetében a 2013. évinél 1,5 százalékkal kisebb területről (50 ezer hektár), összesen 137 ezer tonnát, az előző évinél 4 százalékkal több termést takarítottak be. Az átlagos hozam (2710 kilogramm/hektár) 5,4 százalékkal emelkedett.
A tritikálé betakarított területe 123 ezer hektár volt, ami 4,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A learatott termés mennyisége 488 ezer tonna volt, amely 6,3 százalékkal magasabb, mint 2013-ban. A termésátlag (3960 kilogramm/hektár) 1,8 százalékkal növekedett.
Rozst ebben az évben közel 33 ezer hektáron, a tavalyinál 2 ezer hektárral kisebb területen arattak. A 95 ezer tonnás termés a 2013. évihez képest 13 százalékkal, a termésátlag (2910 kilogramm/hektár) 5,2 százalékkal alacsonyabb.