Hatékonyabb Vidékfejlesztési Programot ígérnek 2015-re

A következő uniós támogatási ciklus vidékfejlesztési forrásainak a hatékonyan működő, munkaerő-igényes ágazatok lesznek a kedvezményezettjei, így a kertészeti ágazat is jelentős fejlesztésre számíthat. A miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkárságán hamarosan véget ér az új eljárásrend kialakítását célzó munka: egyszerűbb, gyorsabb átláthatóbb pályáztatást ígérnek, szélesebb célközönség számára és várhatóan 2015 második félévben indulnak a pályázatok.

Minderről Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára beszélt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti Országos Kamarai Osztály ülésén.

A helyettes államtitkár hozzátette: a korábban túlszankcionált és túlbonyolított eljárásrend helyébe kevesebb adminisztrációval járó szabályozás kerül, amely a „papírmunkával” járó terheket is csökkenti. A kereteket is tágabbra szabják, hogy a következő hat évben legyen lehetőség a módosításra. A pályázat-előkészítő munkacsoportban benne lesz a Kamara képviselője is, a testület véleményét maximálisan figyelembe veszik – ígérte az agrárfejlesztési államtitkárság helyettes államtitkára.
Zászlós Tibor, a NAK alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a viták időszakában vagyunk, most van lehetőség arra, hogy jobbá tegyük a gazdák körülményeit, ezért arra kérte a tagokat, hogy juttassák el véleményeiket a megyei osztályvezetőkhöz, majd készüljön országos összegzés. A NAK alelnöke emlékeztetett arra, hogy a Kamarának erőteljes szerepe volt abban a döntésben is, hogy az MVH polgárjogi szerződést kössön a pályázatok nyerteseivel. Ezzel elkerülhető, hogy millióktól essenek el a termelők egy hiányzó aláírás vagy egy rosszul kitöltött adatlap miatt. A nem életszerű jogszabályok számát tovább kell csökkenteni – tette hozzá Zászlós Tibor.
Az osztályülés második részében Fodor Zoltán, a Fruitweb ügyvezető igazgatója a zöldség- és gyümölcságazat idei teljesítményét értékelte. 2014 eredményeit a rossz időjárás, az orosz embargó, illetve a nyomában járó európai túlkínálat határozta meg, amik különösen érzékenyen érintették az 50 százalékban exportorientált ágazatot. Zöldségből 17 százalékkal, gyümölcsből harmadával többet kellett a piacon elhelyezni, mint tavaly, emiatt az árak stagnáltak vagy csökkentek a különböző kultúrákban. Meggyből tetézte a piaci zavarokat, hogy 15-20 százalékkal visszaesett a német fogyasztás. Pozitív példaként említette viszont a növekvő termésterületű, stratégiai árucikké vált csemegekukoricát, amelyet sikerült hivatalosan az ipari zöldségek közé „belobbizni”, így jogosulttá válik termeléshez kötött támogatásra. Szintén „kezd magához térni” a fűszerpaprika, köszönhetően a fémzárolt vetőmag programnak. Fodor Zoltán szerint a zöldség- és gyümölcságazat közép- és hosszútávú tervezésénél figyelembe kell venni, hogy nem nő a zöldség-gyümölcs fogyasztása, ezért hatékony promócióra van szükség. Ehhez akár 70-80 százalékos támogatási szintet is el lehet érni az uniós forrásokból.
Kertészeti Országos Kamarai Osztály ülésén több felszólaló nehezményezte, hogy a kormányzat végül nem, vagy csak részben fogadta el a kamarai javaslatokat az alma és a meggy esetében kialakult piaci zavarok rendezésekor. Az is értetlenséget szült, hogy a hivatalos KSH alma termés-becslés (618 ezer tonna) mintegy harmadával maradt el a Kamara által kibocsátott adattól. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a kertészeti termékek vonatkozásában ki kell alakítani a pontos termésbecslés módszertanát, mert ez lehet bármilyen kamarai döntés vagy tevékenység alapja. A gyümölcstermelők szerint sok a probléma a tervezett támogatási programokkal is, különösen az ültetvények állománysűrűségének paraméterei „hibásak”. Mint elhangzott: sort kell keríteni mihamarabb egy újabb egyeztetésre, még a vidékfejlesztési programok véglegesítése előtt, hogy, mint fogalmaztak: „a következő hét évben ne kössük gúzsba magunkat”, és minél több termelő kapjon támogatást.