Számadás félsikerről - itt tart a mezőgazdaság

Forrás: szabadfold.hu

A növénytermesztők fele az idén ráfizetett tevékenységére, s ha nincs az uniós támogatás, bizony veszteséggel zárná az évet. Az állattenyésztők nagy része jól van, de ha előre tekint, van félnivalója. Fura év volt az idei, s nem lesz unalmas a következő sem.
2014. éve szinte biztos, hogy nyomott áraival, illetve az orosz embargó okozta károkkal, piaci zavarokkal vonul be az agrártörténelembe. A mai gabonaárakat nézve szinte hihetetlennek tűnik, hogy alig két éve még 25-45 százalékkal magasabbak voltak a mostaninál.

 

Akinek jól jön a gyenge forint

A forint soha nem volt ilyen hosszú távon ilyen gyenge, mint az idén. Csak ennek köszönhető, hogy a kukorica ára még nem esett be az uniós intervenciós árküszöb – nagyjából 30 ezer forint – alá. Ha például nem 306-310 forint lenne egy euró, hanem mondjuk 290, akkor a magyar termelők már rég jelentkezhetnének az intervenciós felvásárlásra.

 

Mindig az áfa
A feketegazdaság alapja a legtöbb agrártermékre kirótt 27 százalékos áfa. A szakértők szerint nagyjából 400-500 milliárd forintot érhet el az agrárium területén az adóelkerülés mértéke. A feketepiac ugyanis az árak lenyomásával legalább egy évtized óta teszi egyre nehezebbé a gazdálkodást. Egy ilyen évben, mikor minden százaléknyi nyereségre szükség van, óriási tényező. A hatóságok képtelenek utolérni az ügyeskedőket. A két éve a gabonaszektorban bevezetett fordított áfa-fizetés ugyan már nehezítette a csalást, de az eddig gabonában „utazók” átnyergeltek a liszt, az étolaj, a hús, a kávé, a cukor, a dohány, a tojás, a tej és más termékek piacára.
Ezek az oroszok!
Az oroszok előbb augusztus elején, majd ősszel még két lépcsőben vezettek be importtilalmat többek között az uniós agrárcikkek ellen. Emiatt az uniós országok legalább 3-4 milliárd eurónyi árucikke keres most – főként a közösségen belül – igen nyomott áron piacot. Akár 10-15 százaléknyi magyar árut szoríthatnak ki. Egyelőre azonban úgy néz ki, túlélhető mértékű lesz ez az itthoni veszteség.

 

Amikor megárt a sok
Az árak alakulására elég magyarázatot adnak a nemzetközi szervezetek adatai, melyet tőzsderovatunk külön cikkben elemez, de azért annyit meg kell itt is említeni, hogy szinte biztos, hogy elérjük az az eddigi legnagyobb termést a Földön. A tartalékok is nagyok, így nincs mi növelje érdemben a gabonák, olajos magvak, fehérje növények árát. Emiatt aztán 4-5 éve nem látott olcsó árakat mutatnak az idei grafikonok.

Így aztán nem csoda, hogy az itthoni árak is nyomottak: a takarmány búza 37-38 ezer, a malmi búza 40-46 ezer, a kukorica 33-35, a napraforgó 83-85 ezer forint tonnánként. S hiába termett 7 millió tonna kalászos, 9 millió tonna kukorica, 1,5 millió napraforgó b félmillió repce, a termelők jó részénél már nem fedezik a kiadásokat az értékesítési bevételek. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint csak a termelők tizedénél várható megfelelő – tavalyi szintű - jövedelem, 30-40 százalékuk ennél alacsonyabb értékben, de legalább profitot ér el. A többiek vagy nullszaldósak, vagy veszteségesek lesznek. Vagyis a termelők 50-60 százaléka nem jut nyereséghez, ebből 25 százalék kifejezetten bukik a növénytermesztésen. Ha nem lenne az uniós területalapú támogatás, akkor nagy részük nettó ráfizetéses lenne.

 

Jobb, de nem az igazi.

Az állattenyésztők egyik szeme sír, a másik nevet. Az olcsó gabona olcsóbb takarmányt is jelent, márpedig költségeik kétharmadát ez teszi ki. A számítások szerint egy év alatt 10-12 százalékkal csökkent a takarmányozási költség. Ha maradtak volna a régi felvásárlási árak, akkor ez nyereséget jelentett volna. De nem maradtak az árak: az oroszok már február végétől megtiltották az európai disznók bevitelét, majd augusztustól egy évig embargót hirdettek szinte minden fontosabb agrárcikkre, élelmiszerre. Habár a kimutatások szerint a magyar kivitelből csak 80 millió dollárt, nagyjából 25 milliárd forintot érint a moszkvai tilalom a közvetett hatása további, sokkal nagyobb károkat okoz. Európa úgymond bedugult húsból, sajtból, tejből, gyümölcsből, zöldségből. Emiatt kialakult túlkínálat nyomja lefelé a felvásárlási árakat. A sertés ára 10, a baromfié 5 százalékkal csökkent 2013-hoz képest.

 

Történik mindez akkor, amikor a legnagyobb átalakulás alatt és előtt áll mezőgazdaságunk. A földtörvény már idén megváltoztatta némileg a viszonyokat, de a nagyobb üzemek meghosszabbították bérleteiket, s miko rmajd azok lejárnak jön az igazi változás: ők már nem bérelhetik régi területeiket. Aztán itt a földforgalmi törvény hatása: 1200-1800 hektárnál nem lehet nagyobb birtok. Ráadásul 2015-től 12000 hektár felett már nem jár az eddigi területalapú támogatás sem a nagyoknak. Azoknak, amelyek az ország állatállományának jelentős, több, mint kétharmadnyi részét gondozzák. Vagyis azoknak, amelyek a húst, a tejet, a tojást előállítják.

 

Visszatérve a sertéstenyésztésre: a kormány végre lépett egy kicsit a piac kifehérítése érdekében és a 2014 januárja óta a sertésre és félsertésre bevezetett 27 helyetti 5 százalékos áfa alkalmazása egyértelműen tisztította a viszonyokat. Ennek köszönhető legalábbis, hogy több hazai sertés vágásáról, 3 millió feletti állományról adnak hírt a statisztikák.


Nincs lé az almában
A gyümölcstermesztők, a zöldségesek, a szőlészek-borászok szeretnék gyorsan elfeledni ezt az esztendőt. Már a tavasszal bajt hozott az időjárás. a hajtatott eper összeérett a szántóföldivel, így aztán az árak itt is bőven elmaradtak a várttól. Aztán jött a meggybomba: itt 10-15 százalékkal lett csak jobb a termés a szokásosnál, de már ez összeomlasztotta a piacot. Annyira, hogy adófizetők százmilliót bevetni, hogy legalább leszedjék a termelők a terményt, s adják el jutányosabb áron a feldolgozóknak. Nyáron a bogyósok, a szilva, kajszi, őszibarack ára is csökkent, de legalább nem sokkszerűen. A szőlőkben tíz éve nem látott gombafertőzés vitte el a termény 20 százalékát, így az idén – nyomott felvásárlási árak, igen gyenge cukorfok és minőség mellett – sem éri el a bor mennyisége a 3 millió hektót.

 

Nyár közepétől már azt is látni lehetett, hogy baj lesz az almával, a magyar kormány azonban az unióra várt. Hiába. A brüsszeli első körös támogatás összeomlott, mielőtt hozzáférhettek volna magyar termelők. Így 3 milliárd forintnyi adófizetői összegből támogatták a honi termelőket. Nem sok hatással: 12-13 forint az ipari alma – egy éve 32-33 forint volt -, 30-35 forintra állt be az étkezési alma felvásárlási ára. Egész Európa úszik a gyümölcsben, gyümölcslében.


Mi marad a zsebben?
Mindennek ellenére az ágazat 2014-ben is hozza formáját, s várhatóan pozitívan járul hozzá az ország GDP-jének növekedéséhez. Az első háromnegyedéves adatok állnak csak rendelkezésre, de addig az ágazat 0,6 százalékponttal járult hozzá a 3,2 százalékos GDP növekedéshez. Tavaly ugyanakkor 1,1 százalékot mutattak ki. A mezőgazdasági beruházások az első háromnegyed évben 232 milliárdot tettek ki. Ez 14 százalékkal több 2013-nál, s a nemzetgazdaság beruházásainak 6,9 százalékát adja. Tavaly az agrár-export meghaladta a 8 milliárd eurót, ez a nemzetgazdaság tavalyi összes exportjának 10 százalékát adta. Az aktívum 3,6 milliárd euró volt az ágazatban, a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának több mint 50 százalékát tette ki. 2014-ben az ágazat exportteljesítménye várhatóan nem éri majd el a múlt évit, de megközelíti azt.

 

Kérdés, hogy mennyit vesz ki a gazdálkodók zsebéből az idei év, mert a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben csökkentek, mint a ráfordítási árak. Igaz, van tartalék, mivel a bankokban nagyjából 500 milliárd forintra tehető a gazdálkodók által kezelt betétállomány.

vissza »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2024. április
2024. március
2024. február
2024. január
2023. december
2023. november
2023. október