2020. június
6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Tudomány - Műszaki fejlesztés

Agripelletek mechanikai tulajdonságainak jelentősége járva pelletáló betakarítási technológia esetén

Papp Viktória – Szalay Dóra – Czupy Imre

A mezőgazdaságból és az erdészetből származó növényi eredetű melléktermékek szabad potenciálja jelenleg még nem kiaknázott. Hasznosításukra számos kezdeményezés és fejlesztés indult meg az elmúlt évtizedekben, ilyen például a lignocellulóz alapú biohajtóanyag-gyártás vagy a biogáz-előállítás. Ugyanakkor gazdaságossági szempontból a technológia mégis inkább a közvetlen tüzelési célú felhasználást teszi lehetővé, mind az erőművi, mind a lakossági szektorban.
A növényi melléktermékek tulajdonságaikat tekintve kis térfogatsűrűséggel (kg/m3) rendelkeznek, ezáltal a szállításuk jelentősen növeli a költségeket. Célszerű ezért egy olyan egymenetes betakarítási és tömörítési eljárást alkalmazni, amellyel a köztes szál­lítási igény kiküszöbölhető és egyúttal az energiaellátási lánc rövidíthető. Egy lehetsé­ges megoldásnak a járva pelletálók alkalmazása mutatkozik, amelyek az elmúlt években jelentős fejlődésnek indultak, ugyanakkor eddig még nem sikerült a piacra betörniük.
A járva pelletálóval előállított tömörítvények mechanikai tulajdonságairól jelenleg még kevés adat áll rendelkezésre, habár ezek nagy jelentőséggel bírnak. Például a túl sok apró, töredezett frakció jelenléte esetén a tüzelés során csökken az égési hatásfok, megváltozik a füstgázösszetétel. Kísérleti pelletálógéppel előállított keverék pelleteken végzett vizsgálatok eredményei alapján mutatjuk be az agripelletek1 mechanikai tulajdonságait és azok jelentőségét a tüzeléstechnikában, valamint a járva pelletáló betakarítási technológia alkalmazása esetén ...

... tovább »
Hírek, információk

Mi újság?

Dr. Hajdú József

- Bővíti kapacitását az indiai TAFE traktorgyár

- A Kubota 10%-os részesedést szerzett az indiai Escorts traktorgyárban

- Megváltozott nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítási időpontok

- Nemzetközi MUSE Design Awards Plati­­na díjat kapott a Steyr Konzept traktor

- Elkészült a CLAAS 10.000. Crop Tiger rizskombájnja a Claas indiai gyárában

- Új üzemet épít a Pöttinger

- Dr. Bernard Krone, a Krone birodalom feje 80 éves

- Rossz gazdálkodási eredmények a mezőgépgyártóknál a koronavírus miatt

... tovább »

Gépek a világban

Dr. Hajdú József

- Weycor AR 480 kompakt kisrakodó
- Vlaming MPC-4 burgonyavetőgumó-termő területek szelekciós járműve

- Reisch RBW bálaszállító kocsik

- Vogelsang Black Bird ejtőcsöves sekély hígtrágya-injektáló

- Állatokat terelő robot

- Rostselmash RSM 2400 csuklós kormányzású traktor

- Fliegl Road 27.500 Line hígtrágyaszállító utántöltő

- John Deere C461R bálacsomagolós, változó kamrás hengeres nagybálázó

- Köckerling Rebell Classic T 800 kompakt tárcsás borona

... tovább »

Magyar mérnökök, akik megváltoztatták a világot – akik közül sokan a Szent István Egyetemről indultak világhódító útjukra

MT

A magyar feltalálók napja – június 13. – kapcsán a számtalan meghatározó hazai feltaláló közül érdemes megismerkedni azokkal a magyar mérnökökkel is, akik az informatika, agrár- és élelmiszertechnika úttörőiként forradalmi innovációkat alkottak. Sokan közülük a Szent István Egyetem (egykori Gödöllői Agrártudományi Egyetem és jogelőd intézményei) falai közül indultak világhódító útjukra ...

... tovább »

Az első öntözési mintaprogram Hartán

Gaál Katalin

Hazánk földrajzi elhelyezkedése miatt az időjárás nagyon változó, ezért a szárazgazdálkodásra alapozott mezőgazdaság hullámzó gazdasági eredményt mutat, csak szélsőséges években esik megfelelő mennyiségű csapadék a tenyészidőszakban. Magyarországon az 1970-es években 350 ezer hektár körül mozgott az öntözött területek nagysága. A rendszerváltozást követően a korábbi termelőszövetkezetek megszűnése és a birtokszerkezet változása miatt nagymértékben lecsökkentek az öntözésre berendezkedett területek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a vízjogilag engedélyezett terület az utóbbi években 200 ezer hektár körül ingadozik, amelynek mintegy felét öntözik ténylegesen a termelők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által végzett felmérés eredményei alapján a jelenleg öntözött területek 87%-a négy megye területére esik, a legnagyobb területaránnyal Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezik (30,1 %), ezt követi Békés (23,3 %), majd Hajdú-Bihar (18,6 %), végül Csongrád megye (15,2 %).
A NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet öntözésgazdaságossági vizsgálatával foglalkozó tanulmányának megállapításai szerint az öntözés jelentős – növénykultúrától és az adott év időjárásától függően –, akár 30%-os többlethozamot is eredményezhet. Az intézmény 2019 évre vonatkozó statisztikai adatgyűjtési jelentése szerint a vízjogilag engedélyezett:
– öntözhető területek nagysága 142807 ha,
– a kiöntözött víz mennyisége 259 millió m3 (ennek 4/5-e az Alföldön található),
– az 1 hektárra eső víz mennyisége átlagosan 1700 m3, azonban régiónként nagyon eltérő ...

... tovább »
Műszaki fejlesztés

Újabb jövőbeni gabonakombájn-koncepció

Dr. Hajdú József

Új elgondolásokra épülő gabonakombájn-konstrukció koncepcióját tette közzé a 91 éves német Georg Bauer agrár- és mezőgazdasági gépészmérnök, aki sokáig volt a Német Gépgyártók Szövetségének tanácsadója is. Az új koncepció a szalmarázós kombájnok teljesítménynövelésének lehetőségeit tartalmazza ...

... tovább »

A világ csúcsteljesítményű magajáró szecskázói

Dr. Hajdú József

A nagy létszámú kérődző állatállomány téli tartósított takarmányának biztosításához és a világon üzemelő, mintegy 15.000 biogázüzem kiegészítő alapanyag-ellátásához szükség van a 900-1100 LE közötti motorteljesítményű, azaz a csúcsteljesítményű magajáró szecskázókra. Ezeket a nagyobb állattartó telepeket üzemeltető gazdaságok és a Nyugat-Európában, illetve a tengerentúlon (a NAFTA országokban) működő bérvállalkozások tudják leginkább kihasználni. Ugyanis kampányidőszakban a logisztikai kiszolgálásuk is komoly kihívás elé állítja az üzemeltetőiket. Nem ritkán óránként több száz (300-400 t/h) tonna szecskázott takarmány elszállítását kell megoldani ahhoz, hogy a gépek hozzák az elvárt teljesítményeket és ne kényszerüljenek várakozásokra, amely teljesítménykieséssel jár. Ahhoz, hogy a logisztikailag kiszolgáló szecskaszállító járműparkban üzemelő szállító járművek számát csökkenteni lehessen, egyre nagyobb (40-50 m3) kapacitású traktorvontatású, illetve tehergépkocsis szállító szerelvényeket kell alkalmazni. Ráadásul ezeket a raktérfogatuk maximális kihasználásával kell üzemeltetni, ezért a szecskaátadást is amennyire lehet, automatizálni kell. Ahhoz, hogy a logisztikai szállítólánc forgási sebessége közel állandó legyen, a szecskázott anyag fogadását és fel- vagy bedolgozását (pl. falközi silóba) is folyamatosan biztosítani kell, azaz meg kell szervezni és elegendő bedolgozó, illetve tömörítő gépi kapacitásokat kell beállítani. Az előzőekből is látszik, hogy egy-egy ilyen csúcsteljesítményű szecskázó üzemének megszervezése a szállítókapacitás éves kihasználásának biztosítása csak nagy gazdaságokban és a nagyobb bérvállalkozók esetében lehetséges. Az USA-ban dolgozó bérvállalkozók annyival vannak kedvezőbb helyzetben, hogy a kampányidőszak délről észak felé vonulva kiszélesíthető és a kampánystábban üzemelő gépek kihasználása növelhető. Ráadásul a szállító járművek kihasználását tovább javítja, hogy ezeknél a bérmunkaszolgáltatóknál a gabonafélék és az olajnövények betakarításánál is érvényesül a nyújtott kampány ...

... tovább »
Technológia

Visszatérőben az alternáló fűkaszák

Dr. Hajdú József

A múlt évszázad közepén az alternáló kaszák uralták a szálastakarmányok betakarítási technológiáit. A nyugat-európai kisgazdaságok – akkori kisteljesítményű traktoraik – állandó tartozékának számítottak, mint manapság a homlokrakodók. Leggyakrabban a két tengely közé, a traktor jobb oldalára és a traktor hátuljára szerelték fel azokat. Keleten, a volt szocialista nagyüzemekben is az első szálastakarmány-kaszáló gépek voltak a traktor hátsó függesztőszerkezetére csatlakoztatható TLT-hajtású alternáló fűkaszák. Az akkori munkaszélességük többnyire 1,2-2,4 m között változott. Az előző évszázad ’70-es éveitől gyorsan elterjedtek a rotációs vágószerkezetű kaszák és a nagyobb munkasebességükkel, illetve nagyobb területteljesítményükkel háttérbe szorították az alternáló kaszákat. Egy területen, a hegyi legelők kaszálására a lejtőn járó eszközhordozók munkaeszközeiként és az egytengelyes kaszálógépeken tovább élt a konstrukció, mivel itt a kisebb tömegű, könnyebb szerkezetek és a kisebb energiaigény fontosabbnak bizonyult, mint a nagyobb kaszálási sebesség. Napjainkban az ökológiai gazdálkodás bővülése és a gazdaságosság fontossága, a természetvédelem és az élővilág védelme nyitott teret a visszatérésükre ...

... tovább »

Rendfelszedő és lehordószerkezetes pótkocsik alkalmazása szenázs/szilázskészítési technológiákban

Dr. Kelemen Zsolt

A szarvasmarhatartásban, a tehenészetekben, húsmarhatartásban, de még a növendékek takarmányozásában – az ál­lomány nagyságától függetlenül – is elterjedt a TMR etetési technológia. A TMR mo­nodiétás receptúrákban a silókukoricából, annak cirkos keverékeiből és szálastakarmányokból – őszi-tavaszi takarmánykeverékekből, teljes növényből készült sze­názsok/szilázsok – a teljes termelési ciklusban egész évben szerepelnek. A TMR receptúrákban azonban, különösen a nagy hozamú tejelő tehenek etetésében, de ál­talánosságban is a szálastakarmányokból – őszi-tavaszi takarmánykeverékekből és kalászos gabonák teljes növényből – készült szenázsok/szilázsok etetése, elsősorban a kedvező élettani és emészthetőségi jellemzői miatt, növekvő arányban van jelen. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen növények termőterülete folyamatosan nő, vagyis a betakarítási, „silózási” feladat is egyre nagyobb ...

... tovább »
Gépkereskedelem

25 év tapasztalat a növényvédelemben

Farmgép Kft.

A vontatott gyümölcsös KERTITOX BORA és a függesztett KERTITOX FA permetezőgép-családok részegységekből történő összeszerelése biztosítja az elérhető az ideális megoldás összeállítását. Válassza ki az igényeinek és lehetőségeinek megfelelő tartály, szivattyú, ventilátor, illetve armatúrák kombinációját! ...

... tovább »

Väderstad hírek

Väderstad Kft.

- A Väderstad QuickStart kisfilmek ezentúl az E-Control alkalmazáson keresztül is elérhetők
- Väderstad vetéstechnológia – A vetés biztonsága

- A Väderstad egy új innovatív nyomókeréktípust mutat be a Tempo vetőgépekhez

... tovább »

Gépüzemeltetési tapasztalatok

Szabó Gábor – KITE Zrt.

A gépüzemeltetésről szóló cikksorozatunk következő részében a John Deere távoli elérést biztosító alkalmazásait szeretnénk bemutatni, amelyekkel ellenőrizni és elemezni tudjuk a gépek paramétereit és az általuk küldött jelzéseket, értesítéseket ...

... tovább »

Amazone CatrosXL 4-8 m – Új Amazone rövidtárcsák nagy mennyiségű szerves anyag bedolgozásához és nagy területteljesítményekhez

MT

Az új, extra nagyméretű tárcsalapokkal fel­szerelt CatrosXL rövidtárcsák már 4-8 m közötti munkaszélességekben is kaphatók. Rendelhetők 4, 5 és 6 m-es munkaszélességű összecsukható, függesztett gépek, amelyek opcionálisan vonórúddal és felhajtható futóművel, von­tatott TS változatban is kaphatók, így kisebb traktorokkal is használhatók. Emellett a CatrosXL TX közbülső futóművel is kérhető 7 és 8 m-es szélességgel na­gyobb területteljesítmé­nyek eléréséhez. A nagy, akár 18 km/h menetsebességnek köszönhetően ezek a gépek képe­­sek megfelelni a maximális területteljesítmény­re vonatkozó elvárásoknak, miközben tökéletes munkát végeznek minimális üzemanyag-fo­gyasztás mellett ...

... tovább »
Visszatekintés

A Kispesten gyártott D4K-jelű mezőgazdasági traktorcsalád fejlesztésének története a VCST-DUTRA időszakokban 1958-1963 (1. rész)

Dr. Stieber József

A kispesti HOFHERR gyárból az első „sorozatérett” mezőgazdasági traktorok 1924-ben kerültek ki. A híres MEZ-15 HSCS fekvő rendszerű féldízel motorjai évtizedekre meghatározták a HOFHERR traktorok szerkezeti felépítését. A II. világháború után ezek a traktorok már elavultak és megértek a lecserélésre. A korszerű kivitelű gépek létrehozásának igénye 1957-től 1972-ig egy olyan intenzív traktorfejlesztési folyamatot indított el a kispesti traktorgyárban, amely úgy a gyár műszaki fejlődésében, mint a hazai iparfejlesztés vonalán egyedülálló volt.
1957-ben megszülettek az „U”-jelű mezőgazdasági traktorok, majd 1960-ban a D4K-jelű erőgépek kifejlesztése jelentette azt a tervezési irányvonalat, amelyet a Hofherr jogutód Vörös Csillag Traktorgyár a további fennállása során egészen 1973-ig követett ...

... tovább »

Egy 110 esztendős Fowler gőzszántókészlet krónikája

Réz Gyula

A XIX. század közepétől Angliában – a gőzgép feltalálása után – már meglehetősen széles körben elterjedt a gőzgépes szántás. James Watt (1736-1819) brit mérnök és feltaláló – aki megteremtette az iparilag fel­használható gőzgépet – nevéhez köthető a gőzszántás ideája. Az ipari forradalom szülőhazájában a mezőgazdasági gépek és esz­közök rohamos fejlődésnek indultak.
A gépszántás gyakorlati megteremtőjének azonban a kiváló angol mérnök, műszaki zseni John Fowler (1826-1864) tekinthető, aki munkálkodása kezdetén, 1856-ban az egygépes szántórendszert kifejlesztette ...

... tovább »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2020. június
2020. május
2020. április
2020. március
2020. február
2020. január
2019. december