2020. június – teljes lapszám

NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

A NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézete a mezőgazdasági gépészeti kutatások mellett nagy hangsúlyt helyez a növényvédelmi technológiák és eszközök fejlesztésére, vizsgálatára, valamint a gépgyártóknak, forgalmazóknak, illetve a termelőknek nyújtott szolgáltatásai révén a szakterület innovációs folyamatainak elősegítésére ...

Agripelletek mechanikai tulajdonságainak jelentősége járva pelletáló betakarítási technológia esetén

A mezőgazdaságból és az erdészetből származó növényi eredetű melléktermékek szabad potenciálja jelenleg még nem kiaknázott. Hasznosításukra számos kezdeményezés és fejlesztés indult meg az elmúlt évtizedekben, ilyen például a lignocellulóz alapú biohajtóanyag-gyártás vagy a biogáz-előállítás. Ugyanakkor gazdaságossági szempontból a technológia mégis inkább a közvetlen tüzelési célú felhasználást teszi lehetővé, mind az erőművi, mind a lakossági szektorban.
A növényi melléktermékek tulajdonságaikat tekintve kis térfogatsűrűséggel (kg/m3) rendelkeznek, ezáltal a szállításuk jelentősen növeli a költségeket. Célszerű ezért egy olyan egymenetes betakarítási és tömörítési eljárást alkalmazni, amellyel a köztes szál­lítási igény kiküszöbölhető és egyúttal az energiaellátási lánc rövidíthető. Egy lehetsé­ges megoldásnak a járva pelletálók alkalmazása mutatkozik, amelyek az elmúlt években jelentős fejlődésnek indultak, ugyanakkor eddig még nem sikerült a piacra betörniük.
A járva pelletálóval előállított tömörítvények mechanikai tulajdonságairól jelenleg még kevés adat áll rendelkezésre, habár ezek nagy jelentőséggel bírnak. Például a túl sok apró, töredezett frakció jelenléte esetén a tüzelés során csökken az égési hatásfok, megváltozik a füstgázösszetétel. Kísérleti pelletálógéppel előállított keverék pelleteken végzett vizsgálatok eredményei alapján mutatjuk be az agripelletek1 mechanikai tulajdonságait és azok jelentőségét a tüzeléstechnikában, valamint a járva pelletáló betakarítási technológia alkalmazása esetén ...

Elektromos hajtású mezőgazdasági erőgépek

Az elektrifikáció a közúti járművek területén gyorsan terjed. 2030-ra számos országban a városi közlekedésben használatos buszok és taxik nagy részét elektromos meghajtásúra cserélik, a személyautóknál is – akár még állami támogatásokkal is – az elektromos meghajtásúak vásárlására ösztönöznek a kormányok. A városi kommunális munkáknál (parkfenntartás, utak, járdák karbantartása, takarítás stb.) szintén gyorsan terjednek az elektromos meghajtású kisebb gépek, eszközök. De előrehaladott kísérletek folynak elektromos meghajtású légi járművekkel is (repülőkkel, teherdrónokkal), illetve vízi járműveknél szintén elektromos meghajtású erőforrások alkalmazását szorgalmazzák (pl. Balaton). A nagyobb gépsűrűséggel dolgozó építőipari tevékenységeknél is egyre több anyagmozgató és földmunkagép üzemel már elektromos erőforrásról (radlerek, baggerek, transzporterek). A többi, zárt területeken folyó ipari tevékenységnél szinte általánosan használt anyagmozgató eszközök az elektromos targoncák és a kötött pályás, elektromos meghajtású szállítórobotok ...

Mi újság?

- Bővíti kapacitását az indiai TAFE traktorgyár

- A Kubota 10%-os részesedést szerzett az indiai Escorts traktorgyárban

- Megváltozott nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítási időpontok

- Nemzetközi MUSE Design Awards Plati­­na díjat kapott a Steyr Konzept traktor

- Elkészült a CLAAS 10.000. Crop Tiger rizskombájnja a Claas indiai gyárában

- Új üzemet épít a Pöttinger

- Dr. Bernard Krone, a Krone birodalom feje 80 éves

- Rossz gazdálkodási eredmények a mezőgépgyártóknál a koronavírus miatt

Gépek a világban

- Weycor AR 480 kompakt kisrakodó
- Vlaming MPC-4 burgonyavetőgumó-termő területek szelekciós járműve

- Reisch RBW bálaszállító kocsik

- Vogelsang Black Bird ejtőcsöves sekély hígtrágya-injektáló

- Állatokat terelő robot

- Rostselmash RSM 2400 csuklós kormányzású traktor

- Fliegl Road 27.500 Line hígtrágyaszállító utántöltő

- John Deere C461R bálacsomagolós, változó kamrás hengeres nagybálázó

- Köckerling Rebell Classic T 800 kompakt tárcsás borona

Magyar mérnökök, akik megváltoztatták a világot – akik közül sokan a Szent István Egyetemről indultak világhódító útjukra

A magyar feltalálók napja – június 13. – kapcsán a számtalan meghatározó hazai feltaláló közül érdemes megismerkedni azokkal a magyar mérnökökkel is, akik az informatika, agrár- és élelmiszertechnika úttörőiként forradalmi innovációkat alkottak. Sokan közülük a Szent István Egyetem (egykori Gödöllői Agrártudományi Egyetem és jogelőd intézményei) falai közül indultak világhódító útjukra ...

Az első öntözési mintaprogram Hartán

Hazánk földrajzi elhelyezkedése miatt az időjárás nagyon változó, ezért a szárazgazdálkodásra alapozott mezőgazdaság hullámzó gazdasági eredményt mutat, csak szélsőséges években esik megfelelő mennyiségű csapadék a tenyészidőszakban. Magyarországon az 1970-es években 350 ezer hektár körül mozgott az öntözött területek nagysága. A rendszerváltozást követően a korábbi termelőszövetkezetek megszűnése és a birtokszerkezet változása miatt nagymértékben lecsökkentek az öntözésre berendezkedett területek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a vízjogilag engedélyezett terület az utóbbi években 200 ezer hektár körül ingadozik, amelynek mintegy felét öntözik ténylegesen a termelők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által végzett felmérés eredményei alapján a jelenleg öntözött területek 87%-a négy megye területére esik, a legnagyobb területaránnyal Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezik (30,1 %), ezt követi Békés (23,3 %), majd Hajdú-Bihar (18,6 %), végül Csongrád megye (15,2 %).
A NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet öntözésgazdaságossági vizsgálatával foglalkozó tanulmányának megállapításai szerint az öntözés jelentős – növénykultúrától és az adott év időjárásától függően –, akár 30%-os többlethozamot is eredményezhet. Az intézmény 2019 évre vonatkozó statisztikai adatgyűjtési jelentése szerint a vízjogilag engedélyezett:
– öntözhető területek nagysága 142807 ha,
– a kiöntözött víz mennyisége 259 millió m3 (ennek 4/5-e az Alföldön található),
– az 1 hektárra eső víz mennyisége átlagosan 1700 m3, azonban régiónként nagyon eltérő ...

Újabb jövőbeni gabonakombájn-koncepció

Új elgondolásokra épülő gabonakombájn-konstrukció koncepcióját tette közzé a 91 éves német Georg Bauer agrár- és mezőgazdasági gépészmérnök, aki sokáig volt a Német Gépgyártók Szövetségének tanácsadója is. Az új koncepció a szalmarázós kombájnok teljesítménynövelésének lehetőségeit tartalmazza ...

A világ csúcsteljesítményű magajáró szecskázói

A nagy létszámú kérődző állatállomány téli tartósított takarmányának biztosításához és a világon üzemelő, mintegy 15.000 biogázüzem kiegészítő alapanyag-ellátásához szükség van a 900-1100 LE közötti motorteljesítményű, azaz a csúcsteljesítményű magajáró szecskázókra. Ezeket a nagyobb állattartó telepeket üzemeltető gazdaságok és a Nyugat-Európában, illetve a tengerentúlon (a NAFTA országokban) működő bérvállalkozások tudják leginkább kihasználni. Ugyanis kampányidőszakban a logisztikai kiszolgálásuk is komoly kihívás elé állítja az üzemeltetőiket. Nem ritkán óránként több száz (300-400 t/h) tonna szecskázott takarmány elszállítását kell megoldani ahhoz, hogy a gépek hozzák az elvárt teljesítményeket és ne kényszerüljenek várakozásokra, amely teljesítménykieséssel jár. Ahhoz, hogy a logisztikailag kiszolgáló szecskaszállító járműparkban üzemelő szállító járművek számát csökkenteni lehessen, egyre nagyobb (40-50 m3) kapacitású traktorvontatású, illetve tehergépkocsis szállító szerelvényeket kell alkalmazni. Ráadásul ezeket a raktérfogatuk maximális kihasználásával kell üzemeltetni, ezért a szecskaátadást is amennyire lehet, automatizálni kell. Ahhoz, hogy a logisztikai szállítólánc forgási sebessége közel állandó legyen, a szecskázott anyag fogadását és fel- vagy bedolgozását (pl. falközi silóba) is folyamatosan biztosítani kell, azaz meg kell szervezni és elegendő bedolgozó, illetve tömörítő gépi kapacitásokat kell beállítani. Az előzőekből is látszik, hogy egy-egy ilyen csúcsteljesítményű szecskázó üzemének megszervezése a szállítókapacitás éves kihasználásának biztosítása csak nagy gazdaságokban és a nagyobb bérvállalkozók esetében lehetséges. Az USA-ban dolgozó bérvállalkozók annyival vannak kedvezőbb helyzetben, hogy a kampányidőszak délről észak felé vonulva kiszélesíthető és a kampánystábban üzemelő gépek kihasználása növelhető. Ráadásul a szállító járművek kihasználását tovább javítja, hogy ezeknél a bérmunkaszolgáltatóknál a gabonafélék és az olajnövények betakarításánál is érvényesül a nyújtott kampány ...

Visszatérőben az alternáló fűkaszák

A múlt évszázad közepén az alternáló kaszák uralták a szálastakarmányok betakarítási technológiáit. A nyugat-európai kisgazdaságok – akkori kisteljesítményű traktoraik – állandó tartozékának számítottak, mint manapság a homlokrakodók. Leggyakrabban a két tengely közé, a traktor jobb oldalára és a traktor hátuljára szerelték fel azokat. Keleten, a volt szocialista nagyüzemekben is az első szálastakarmány-kaszáló gépek voltak a traktor hátsó függesztőszerkezetére csatlakoztatható TLT-hajtású alternáló fűkaszák. Az akkori munkaszélességük többnyire 1,2-2,4 m között változott. Az előző évszázad ’70-es éveitől gyorsan elterjedtek a rotációs vágószerkezetű kaszák és a nagyobb munkasebességükkel, illetve nagyobb területteljesítményükkel háttérbe szorították az alternáló kaszákat. Egy területen, a hegyi legelők kaszálására a lejtőn járó eszközhordozók munkaeszközeiként és az egytengelyes kaszálógépeken tovább élt a konstrukció, mivel itt a kisebb tömegű, könnyebb szerkezetek és a kisebb energiaigény fontosabbnak bizonyult, mint a nagyobb kaszálási sebesség. Napjainkban az ökológiai gazdálkodás bővülése és a gazdaságosság fontossága, a természetvédelem és az élővilág védelme nyitott teret a visszatérésükre ...

Rendfelszedő és lehordószerkezetes pótkocsik alkalmazása szenázs/szilázskészítési technológiákban

A szarvasmarhatartásban, a tehenészetekben, húsmarhatartásban, de még a növendékek takarmányozásában – az ál­lomány nagyságától függetlenül – is elterjedt a TMR etetési technológia. A TMR mo­nodiétás receptúrákban a silókukoricából, annak cirkos keverékeiből és szálastakarmányokból – őszi-tavaszi takarmánykeverékekből, teljes növényből készült sze­názsok/szilázsok – a teljes termelési ciklusban egész évben szerepelnek. A TMR receptúrákban azonban, különösen a nagy hozamú tejelő tehenek etetésében, de ál­talánosságban is a szálastakarmányokból – őszi-tavaszi takarmánykeverékekből és kalászos gabonák teljes növényből – készült szenázsok/szilázsok etetése, elsősorban a kedvező élettani és emészthetőségi jellemzői miatt, növekvő arányban van jelen. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen növények termőterülete folyamatosan nő, vagyis a betakarítási, „silózási” feladat is egyre nagyobb ...

25 év tapasztalat a növényvédelemben

A vontatott gyümölcsös KERTITOX BORA és a függesztett KERTITOX FA permetezőgép-családok részegységekből történő összeszerelése biztosítja az elérhető az ideális megoldás összeállítását. Válassza ki az igényeinek és lehetőségeinek megfelelő tartály, szivattyú, ventilátor, illetve armatúrák kombinációját! ...

Väderstad hírek

- A Väderstad QuickStart kisfilmek ezentúl az E-Control alkalmazáson keresztül is elérhetők
- Väderstad vetéstechnológia – A vetés biztonsága

- A Väderstad egy új innovatív nyomókeréktípust mutat be a Tempo vetőgépekhez

Gépüzemeltetési tapasztalatok

A gépüzemeltetésről szóló cikksorozatunk következő részében a John Deere távoli elérést biztosító alkalmazásait szeretnénk bemutatni, amelyekkel ellenőrizni és elemezni tudjuk a gépek paramétereit és az általuk küldött jelzéseket, értesítéseket ...

Amazone CatrosXL 4-8 m – Új Amazone rövidtárcsák nagy mennyiségű szerves anyag bedolgozásához és nagy területteljesítményekhez

Az új, extra nagyméretű tárcsalapokkal fel­szerelt CatrosXL rövidtárcsák már 4-8 m közötti munkaszélességekben is kaphatók. Rendelhetők 4, 5 és 6 m-es munkaszélességű összecsukható, függesztett gépek, amelyek opcionálisan vonórúddal és felhajtható futóművel, von­tatott TS változatban is kaphatók, így kisebb traktorokkal is használhatók. Emellett a CatrosXL TX közbülső futóművel is kérhető 7 és 8 m-es szélességgel na­gyobb területteljesítmé­nyek eléréséhez. A nagy, akár 18 km/h menetsebességnek köszönhetően ezek a gépek képe­­sek megfelelni a maximális területteljesítmény­re vonatkozó elvárásoknak, miközben tökéletes munkát végeznek minimális üzemanyag-fo­gyasztás mellett ...

Mezőgazdaságunk 2019. évi eredményei (2. rész) – A növényvédőszer-felhasználás, a beruházás, a biztosítás, a hitelgazdálkodás, a lízingtevékenység, az agrártámogatás és az öntözés helyzete 2019-ben a

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) honlapján 2020.04.02-án jelent meg a „Pénzügyi hírlevél” (2019) című kiadvány, mely részletesen ismerteti az agrártámogatások, a hitelgazdálkodás és a lízing témakörét, megjelent továbbá „A tesztüzemi információs rendszerek eredményei 2018” című jelentés, melyből itt az agrártámogatás fajlagos értékeit közöljük. 2020.04.20-án lett elérhetővé a „Növényvédő szerek értékesítése, 2019” című, 2020.04.28-án a „Mezőgazdasági biztosítások 2019. év” című, és 2020.05.25-én az „Öntözésjelentés, 2019. év” című AKI-kiadványok, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig 2020.02.28-án közölte a beruházások részletes adatait. Mivel a fenti témák terén bekövetkezett változások minden hazai mezőgazdasággal foglalkozó (döntést hozó) munkáját lényegesen befolyásolhatják, ezért célszerű megnézni, hogy ezeken a területeken mit értünk el 2019-ben. (A hivatkozott anyagok az AKI és a KSH honlapjáról letölthetők.) ...

A Kispesten gyártott D4K-jelű mezőgazdasági traktorcsalád fejlesztésének története a VCST-DUTRA időszakokban 1958-1963 (1. rész)

A kispesti HOFHERR gyárból az első „sorozatérett” mezőgazdasági traktorok 1924-ben kerültek ki. A híres MEZ-15 HSCS fekvő rendszerű féldízel motorjai évtizedekre meghatározták a HOFHERR traktorok szerkezeti felépítését. A II. világháború után ezek a traktorok már elavultak és megértek a lecserélésre. A korszerű kivitelű gépek létrehozásának igénye 1957-től 1972-ig egy olyan intenzív traktorfejlesztési folyamatot indított el a kispesti traktorgyárban, amely úgy a gyár műszaki fejlődésében, mint a hazai iparfejlesztés vonalán egyedülálló volt.
1957-ben megszülettek az „U”-jelű mezőgazdasági traktorok, majd 1960-ban a D4K-jelű erőgépek kifejlesztése jelentette azt a tervezési irányvonalat, amelyet a Hofherr jogutód Vörös Csillag Traktorgyár a további fennállása során egészen 1973-ig követett ...

Egy 110 esztendős Fowler gőzszántókészlet krónikája

A XIX. század közepétől Angliában – a gőzgép feltalálása után – már meglehetősen széles körben elterjedt a gőzgépes szántás. James Watt (1736-1819) brit mérnök és feltaláló – aki megteremtette az iparilag fel­használható gőzgépet – nevéhez köthető a gőzszántás ideája. Az ipari forradalom szülőhazájában a mezőgazdasági gépek és esz­közök rohamos fejlődésnek indultak.
A gépszántás gyakorlati megteremtőjének azonban a kiváló angol mérnök, műszaki zseni John Fowler (1826-1864) tekinthető, aki munkálkodása kezdetén, 1856-ban az egygépes szántórendszert kifejlesztette ...