Zöldítés: főszabályok, hogy ne bukjunk pénzeket

Jobban kell az idén figyelniük vetésszerkezetük kialakítására a gazdálkodóknak ahhoz, hogy jövőre ne essenek el eddigi hektáronkénti területalapú támogatásaik egy részétől. Az új Közös Agrárpolitikában (KAP) ugyanis meg kell felelniük az úgynevezett zöldítési követelményeknek, amelyek új elemként jelennek meg a támogatási rendszerben. A Földművelésügyi Minisztérium összegyűjtötte azokat a legfontosabb szabályokat, amelyek betartásával a termelők teljesíthetik a zöldítési előírásokat.

Az idén már a gazdálkodóknak az őszi munkák megkezdés előtt fontos megtervezniük a vetésszerkezetet a zöldítés követelményeinek megfelelően – hangsúlyozza a Földművelésügyi Minisztérium (FM). A terménydiverzifikációnál figyelni kell arra, hogy 10 és 30 hektár közötti szántó esetén két különböző növénykultúrát kell termeszteni és a fő növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 75 százalékát foglalhatja el. Míg 30 hektár fölötti szántó esetén már legalább három különböző növénykultúrát kell termeszteni, ahol a fő növénykultúra legfeljebb a szántóterület 75%-át, míg két növénykultúra maximum 95%-át teheti ki.

Önálló és nem önálló növénykultúrák
Főszabályként önálló növénykultúrának kell tekinteni a különböző nemzetségekbe tartozó növényeket. Így például a kukorica és a repce különböző kultúráknak számítanak, de a tönkölybúza és a közönséges búza nem, hiszen mindketten a Triticum nemzetséghez tartoznak.
Van azonban három növénycsalád, ahol minden egyes faj, különböző kultúrának számít (függetlenül attól, hogy az egyes fajok ugyanahhoz a nemzetséghez tartoznak-e, vagy sem. Ezek a családok a káposztafélék, a burgonyafélék és a tökfélék (például a sütőtök és a görögdinnye). Szintén különböző kultúrának kell tekinteni ugyanazon nemzetség őszi és tavaszi (például őszi árpa – tavaszi árpa) vetésű növényeit. Terménydiverzifikáció keretében önálló növénykultúraként elszámolható a szántóterületen parlagon hagyott terület, az ideiglenes gyep, az egynyári takarmánynövény is.
Kik mentesülnek az előírások alól?
A terménydiverzifikáció alól mentesülnek azok a gazdálkodók, akik a szántóterületük egészén a növénytermesztési ciklus jelentős részében rizst vagy indiánrizst termelnek. Abban az esetben, ha egy gazdálkodó használatában lévő szántóterület több mint 75%-a parlagon hagyott terület, ideiglenes gyep, egynyári takarmánynövény vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt, mentesül a terménydiverzifikáció alól.
A tárca tájékoztatása szerint mentesség azokra az üzemekre is vonatkozik, ahol a mezőgazdasági területnek több mint 75%-a állandó gyep, ideiglenes gyep, egynyári takarmánynövény, rizs, indiánrizs, vagy ezek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt (ha valaki összesen 100 hektárt művel, melyből 80 hektár állandó gyep, a fennmaradó 20 hektár szántó esetében nem kell terménydiverzifikációt alkalmazni).
Csak a szántó a fontos
Fontos, hogy a terménydiverzifikáció követelményének csak a szántó művelési ág esetében kell megfelelni, állandó kultúrák, úgy mint az ültetvény, vagy állandó gyep automatikusan jogosult a zöldítési támogatásra. Emellett bizonyos ökológiai célterületek (EFA) is alkalmasak biztosítani a terménydiverzifikáció követelményét, így ugyanaz a terület egy időben elszámolható a zöldítés két követelményéhez is (lucernával beültetett terület EFA-ként és terménydiverzifikációként is elszámolható).
A biogazdálkodást folytató gazdák számára hasznos információ, hogy az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező és az átállás alatt lévő területek automatikusan jogosultak a zöldítés támogatásra.
Ökológiai fókuszterületek
A 2015-ös vetésszerkezet megtervezéséhez nem csupán a terménydiverzifikáció követelményét érdemes figyelembe venni, hanem az ökológiai fókuszterület esetleges kijelölését is – hívja fel a figyelmet az FM. A vetésszerkezetben akkor kell ennek megjelenni, hogyha a gazdálkodó területi adottságai között nem szerepelnek olyan nem támogatható tájelemek, amelyek kielégíthetik azt.
Ehhez Magyarország minden lehetőséget meg kíván nyitni, tehát az összes jogszabály által felajánlott ökológiai fókuszterület-típus elszámolásható a nálunk igen ritka tájelem, a kőfal kivételével. Valamennyi EFA-terület esetében a lehető legtágabb fajlistát vezetik be – különösen a nitrogénmegkötő növények esetében.
A zöldítés szabályrendszerében, s ennek megfelelően az egységes kérelemben és a zöldítési követelmények kielégítését célzó vetésszerkezetben azt a területet kell szántó művelési ágúnak tekinteni, amelyre az egységes kérelemben szántóterületre értelmezhető hasznosítási kódot jelentenek be.