Az előzetes adatok alapján a mezőgazdasági ágazat kibocsátása 2014-ben 2400 milliárd forint körül alakul, szemben a tavalyi 2280 milliárd forinttal. A mezőgazdaság teljesítménye 2011 óta folyamatosan bővül, és az ágazat a GDP növeléséből is kiveszi a részét – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének növekedése a múlt évben 15,1 százalék volt, 2014-ben pedig az első háromnegyed éves adatok 7,7 százalékos növekedést mutatnak a magas bázishoz képest. Ez várhatóan az idei utolsó negyedévben sem változik meg – vélekedett az államtitkár.

A következő uniós támogatási ciklus vidékfejlesztési forrásainak a hatékonyan működő, munkaerő-igényes ágazatok lesznek a kedvezményezettjei, így a kertészeti ágazat is jelentős fejlesztésre számíthat. A miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkárságán hamarosan véget ér az új eljárásrend kialakítását célzó munka: egyszerűbb, gyorsabb átláthatóbb pályáztatást ígérnek, szélesebb célközönség számára és várhatóan 2015 második félévben indulnak a pályázatok.

A december elején megrendezett Portfolio Agrárszektor 2014 konferencia csúcspontját jelentő ex-miniszterek vitája után ültek le egy asztalhoz az agrárium finanszírozásában résztvevő legfontosabb szereplők. A bankvezérek és a hitelintézetek várható jövőbeni hozzáállásról és terveiről szóló panelt azonban megelőzte egy szakmai előadás, melyet Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Front Office Divízió igazgatója tartott arról, hogy a kis- és mikrovállalkozásoknak sokszor nagy gondot jelentő önerő és egyéb szükséges források előteremtéséhez milyen lehetőségek kínálkoznak.

Egy felmérés szerint nagyjából ötven településen tervezik, hogy megadóztatják a termőföldet. Aranykoronára vagy hektárra vetített adót léptethetnek életbe.

16 millió tonnánál több gabona termett az idén, az agrártermelés a tavalyihoz képest csak fele mértékben, de mégiscsak hozzájárult az ország növekedéséhez. Jó hír, hogy nőtt az ágazat beruházása is.

A kormányzat tájékoztatása szerint néhány héten belül összesen 9 új mezőgazdasági támogatási pályázatot hirdetnek meg, együttesen mintegy 120 milliárd forintos pályázati keretösszeggel.

Mintegy 2500 milliárd forint jut összesen 2015-2020-között a magyar mezőgazdaságban közvetlen kifizetésekre uniós forrásból - közölte Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára. Hektáronként több mint 70 ezer forint támogatást kapnak a gazdálkodók az uniótól. Eddig, jövőre a nagyobb gazdaságok jó, ha a felével számolhatnak.

Talán sikerül némileg mérsékelni a 2015-től várható mély piaci válságot a tejágazatban azokkal a támogatásokkal, melyekre már jövőre számíthatnak a tehenészetek. Több pénz jut jövőre a szarvasmarha-tartóknak és a tejtermelőknek. A támogatás az idei duplájára nő, ami talán fedezheti a csökkenő felvásárlási árak miatti veszteségeket. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában számolt be a várható támogatásokról, melyeknek alapja a nagyüzemektől elvett területalapú támogatás

Az Európai Unió Bizottsága a közvetlen támogatásokat érintő, azokat csökkentő jogszabályt fogadott el, amelynek alkalmazása Magyarország számára is kötelező. A csökkentést a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a 2014. évi közvetlen támogatási jogcímeknél 2014. december 1-i kifizetései után a teljes támogatási összegre alkalmazza a kétezer eurót meghaladó közvetlen támogatások esetében.

Területük 5 százalékán ökológiai gazdálkodást kell majd folytatniuk a 15 hektár szántónál nagyobb területen gazdálkodóknak jövő évtől. 2017-ben az unió felülvizsgálja a rendszert, ezután emelhetik az ökológiai célterület nagyságát. Az egyik legnagyobb vitát kiváltó része az új támogatási rendszernek a zöldítés. Az uniós támogatásokat igénybe vevő gazdálkodóknak különféle kötelezettségeket ír elő Brüsszel 2015-től.