Behozható a szántóföldi lemaradás?

Három nap alatt 6,5 millió forint értékű fejtrágyát szórnak ki a magyaratádi Barátság szövetkezet repce- és búzatábláin. Bár eladták a terményt, akárcsak a legtöbb gazdaság, hitelből gazdálkodnak. Két tűz között vannak: a piac nyomása és a mezőgazdaságot sújtó pénzügyi-gazdasági terhek gyakran letörik a terveiket.

Hétfőn megtámadtuk a földeket – mondta Laczkovics Sándor, a Barátság mezőgazdasági szövetkezet elnöke. – Nehéz eltalálni a fejtrágyázás optimális időpontját. A környéken többen már korábban megkezdték a munkát, ám földjeink még két-három hete is erősen nedvesek voltak, nem lehetett géppel rámenni. Mostanra alkalmassá vált a munkára a szántó. Bár az elnök nem ilyen kezdésre számított: a vetőmagtól a műtrágyán át a növényvédő szerig szinte minden megdrágult. A munkához szükséges anyagi forrást részben a 70 millió forintos forgóeszköz-hitelből teremtik elő, illetve önerőből.

– Minden kezdet nehéz, de ha most erőt veszünk magunkon, talán legyűrjük az előttünk tornyosuló akadályokat – folytatta. – Sok kívülállónak fogalma sincs, mennyi gond záporozik a termelőkre. Az egyik garanciális gépünket épp javítják, holott már a földeken kellene dolgoznia, s hétfőn szóltak telefonon, hogy a kért vegyszer nincs raktáron. Igyekszünk mindent nagyobb, így gazdaságosabb kiszerelésben rendelni, különben a bevétel messze nem fedezné a költségeket. Gyakran hiábavaló erőlködés a tervezés, ha a gazdasági környezet nem termelőbarát-módon reagál a problémákra. Ilyen például, ha a terményért rendre a vártnál alacsonyabb pénzt adnak a kereskedők vagy utólag, a szerződést módosítva próbálnak kifarolni a pénzügyi kötelezettség alól. Keserűek a következmények: elmaradnak az indokolt fejlesztések, rosszabb esetben borul a pénzügyi egyensúly és elbocsátják a dolgozók egy részét.

Laczkovics azt mondta: hiába vásároltak két éve közel 70 millió forintért két erőgépet, ha a kombájnok már tinédzserkorba léptek. Felvetődik a kérdés: mitől lenne jobb ez az év, mint a korábbi? Az elnök szerint ígéretekkel teli a padlás, jó volna, ha a döntéshozók megértenék, a bőrükre megy a játék. Annak örülne az ágazat, ha gyakorlott szakemberek töltenék be a felelős pozíciókat. Szerinte reális a veszély, hogy az idén is megismétlődik a korábbi évek gyakorlata, s a szánalmas felvásárlási árakkal az anyagi ellehetetlenülés határára küldik a kis- és közepes méretű agrárvállalkozások nagy részét. – A béka feneke alatt vannak a terményárak – jegyezte meg. – A kukorica tonnája 35-36 ezer forint, holott legalább 50 ezer forintot kéne fizetni a termelőknek. Hangsúlyozom: nem hazabeszélek, eladtuk a terményt. Csak arról van szó, hogy a termelők kiszolgáltatottságára épülő stratégiát nem illő az idők végezetéig folytatni. Úgy véli, a búzánál bevezethetnék a garantált felvásárlási árrendszert, ami a minőségi termelésére jobban ösztönözhetné a gazdálkodókat. Ha minimális a különbség a takarmány, illetve a malmi termény között, akkor sokan inkább a mennyiségre állnak rá. A jogi-szakmai hátteret is újra lehetne gondolni: történtek változások, ám a kereskedők rendszerint mindig a nyerő oldalon állnak a gazdálkodókkal szemben. – Nem csak a szántón, az üzleti életben is megkezdtük az évet – mondta. – A napraforgóra van előszerződésünk: tonnáját 117 ezer forintért kötötték le, tavaly 120 ezerért vásárolták meg. Úgy számolunk: ha a hektáronkénti két tonnát eléri a hozam, akkor már nullszaldós az üzlet. Tavaly négy tonna körüli volt az átlagtermés. Ezek a puszta számok, de ha a természetfelelős közbeszól, könnyen veszteséget termelhet egy-egy növény. Bőven van félnivaló, elég, ha csak a rengeteg csapadékra vagy viharos időjárásra gondolunk. Ráadásul a fagy kevésbé szelektálta a kártevőket, ezek a repcénél vagy a búzánál még komoly veszteséget idézhetnek elő.

Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárkamara somogyi elnöke kiemelte: az év eleje sokaknak nehezen indul, a szántók közel 40 százalékára nem lehet géppel ráhajtani. Az időjárás hónapok óta komoly nehézséget idéz elő, ez látszik a minősítéseken is: a vetések egyharmada jó, 30 százalékuk viszont kimondottan gyenge, igaz, a helyzet még javulhat. Felelős szerep hárul az érdekképviseleti szervezetekre, a termelők pluszköltségeinek a felvásárlási árakban meg kell jelenniük. A gondokat tetézi a bankbotrány, mely Somogyban közel 3000 vállalkozót érinthet.
– Az enyhe tél következtében nő a növényvédő szer- és a műtrágya felhasználás – közölte. – A korábbi évekhez képest a költségek könnyen a másfél-, de akár kétszeresére is emelkedhetnek.

Müller János, a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének titkára abban bízik: az időjárás kiegyenlítő hatása hosszú távon érvényesül.