A stratégiai céloknak megfelelően alakul át az intézményrendszer

Az exportbővítés és a kereskedelemfejlesztés mellett a kormány stratégiai célja, hogy az egy főre jutó külföldi tőke mennyisége Magyarországon legyen a legmagasabb Közép-Európában, amelyet az intézményrendszer átalakítása is szolgál - hangsúlyozta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára csütörtökön a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 55. küldöttgyűlésén.

Kifejtette: az exportfejlesztési és a befektetés-ösztönzési funkciót szétválasztják. A tervek szerint minden exportfejlesztési feladat és felelősség a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-hez kerülne, és létrejönne egy befektetési ügynökség a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) alapján. A külgazdasági szakdiplomácia hálózat pedig az egységes külügyi és külgazdasági rendszerbe kerül - tette hozzá.
Szijjártó Péter felidézte, hogy a világban a gazdasági és politikai erőviszonyok átrendeződnek, és hangsúlyozta, hogy azok az országok lesznek sikeresek, és a folyamat nyertesei, amelyek bátor döntéseket hoznak, új stratégiákat alkotnak. Szavai szerint Magyarország 2010-ben és 2014-ben egyaránt stratégiai döntéseket hozott. Elindult 2010-ben a keleti nyitás stratégiája, amely alapján az ország a dinamikus növekedés felmutató keleti piacok felé nyitott, 2014-ben pedig új típusú, külgazdasági fókuszú külpolitika jön létre - emelte ki.
Erős nemzeti érdekérvényesítésre van szükség, a külpolitika pedig eszköz, amelynek segítségével a külgazdasági érdekeket erősíteni lehet - mondta. Létrejön a külgazdasági és külügyi minisztérium, amely a külügyi és külgazdasági irányítás egységét foglalja magában, és a külpolitika minden tettét a külgazdasági céloknak, szemléletnek kell áthatnia - tette hozzá az államtitkár.
Szijjártó Péter a magyar export húzóágazati közé sorolta a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, a mérnöki szolgáltatásokat és az informatikát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar kivitel túlságosan függ a multicégektől, ezért növelni kell az exportképes hazai kkv-k számát. Cél, hogy 12 ezer exportképes kkv-jöjjön létre 2018-ra, ezzel egészséges arány alakul ki - mondta.
Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a kormány számít a kis és középvállalkozások együttműködésére, javaslataira a külpiaci tevékenység során.