Klasszikus felépítésű teleszkópos rakodógépek
Dr. Hajdú József
A teleszkópos rakodók egyik legnagyobb felhasználói a mezőgazdasági vállalkozások, a másik nagy felhasználói ágazat pedig az építőipar. Mindkét területen a rakodási technológiák sajátossága, hogy különböző térfogattömegű rakományokat kell változó magasságba felrakodni. Ehhez a gyors mozgású, 5-15 m magasra rakodni képes, jól manőverező képességű rakodók rendkívül széles, 1,25-7,50 t közötti emelőképességgel rendelkeznek, a motorteljesítményük zömében 40-170 LE közötti tartományban változik. Megjelentek már a hibrid (elektrohidraulikus) és az elektromos meghajtású (pl. Faresin) változatok is. A teleszkópgémes rakodókat napjainkban már többféle gémkialakításban, járószerkezettel és kormányzási móddal is gyártják. A klasszikus teleszkópos rakodóknak azokat a konstrukciókat nevezzük (és ezek vannak többségben), amelyek összkerékhajtással és összkerék-kormányzással rendelkeznek, a vezetőfülke és a motorházuk közötti térben függőlegesen mozgatható teleszkópos gémjüknek a támadás- és forgáspontja a hátsó tengelyük mögött, középen található. A másik elterjedt konstrukciót a csuklós alvázú és csuklós kormányzású teleszkópgémes rakodók képviselik, amelyeknek lényegesen kisebb (3,5-5,0 m) kinyúlású gémjük a kormánycsukló előtt, a mellső tengely fölötti vázrészre támaszkodik, vezetőfülkéjük az alvázcsukló mögött, középen helyezkedik el és mögötte kap helyet az alváz végén a meghajtómotor. Mindkét konstrukciójú teleszkópos rakodók sajátossága, hogy a felhasználási területük függvényében sokféle (akár 15-20 féle) gyorscserélésű munkaeszközzel (adapterrel) rendelkeznek a különböző térfogattömegű, struktúrájú vagy éppen darabos egységrakományok mozgatásához. A hidraulikus működésű klasszikus teleszkópgémes rakodók a múlt század 70-es éveiben jelentek meg először a piacon (1970 – ILG-John L Grove/USA; 1974 – Liner Giraffe/USA; 1977 – JCB 520 Loadall/GB; 1981 – Manitou Maniscopic/F; 1981 – Merlo SM/I stb.). Napjainkban a gyártók száma világszerte, mintegy 40-re tehető, egyrészük már a feltörekvő országokban (Kína, Törökország, Irán, Oroszország stb.) található ...
... tovább »