Együtt jelentkezik a belvíz és a csapadékhiány

Legalább 5-10 milliméterrel nőtt a talajok felső egy méteres rétegének vízhiánya. Március második hetében is az átlagosnál kevesebb csapadék hullott Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén, miközben továbbra is 1-2 fokkal a megszokott felett alakult a középhőmérséklet. Csupán az időszak közepén fordult elő a térségben kisebb eső, záporeső, egyébként folytatódott a száraz időjárás. A lehullott csapadék mennyisége sehol sem haladta meg az öt millimétert, jellemzően 1-2 milliméter között alakult a heti csapadékösszeg.

Legalább 5-10 milliméterrel nőtt a talajok felső egy méteres rétegének vízhiánya.

Március második hetében is az átlagosnál kevesebb csapadék hullott Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén, miközben továbbra is 1-2 fokkal a megszokott felett alakult a középhőmérséklet.

Elpárolgott
Csupán az időszak közepén fordult elő a térségben kisebb eső, záporeső, egyébként folytatódott a száraz időjárás. A lehullott csapadék mennyisége sehol sem haladta meg az öt millimétert, jellemzően 1-2 milliméter között alakult a heti csapadékösszeg. A megnövekedett párolgás okán e csekély mennyiségű csapadék mellett legalább 5-10 milliméterrel nőtt a talajok felső egy méteres rétegének vízhiánya. A szabadföldi vízkapacitás eléréséhez a teljes réteget tekintve sok helyen 40-60 milliméternyi csapadékra lenne még szükség. Emellett különösen Hajdú-Bihar megye déli területein jelentkeznek többfelé kisebb-nagyobb belvízfoltok.

Melegebb volt
Az érintett térségekben a belvízzel elöntött területek nagyságát jelentősen csökkentette a sokéves átlagnál magasabb hőmérséklet, illetve az azzal járó, immár jelentékeny mértékű napi párolgás. A hét során a napi középhőmérsékletek átlaga 5,5-6,5 °C volt, ez mintegy 2 fokkal múlta felül az ilyenkor megszokott értékeket. Fagy jellemzően az időszak elején és legvégén fordult elő, a leghidegebb hajnalokon -4 és -6 fok közé süllyedt a hőmérő higanyszála. Összességében 3-5 napon regisztráltak Kelet-Magyarország területén fagypont alatti hőmérsékletet. A napi csúcsérték a hét elején és legvégén 12-17, a közbenső, hűvösebb napokon 5-10 fok között alakult.

Fagypont fölött
A talaj hőmérséklete a felszín közelében sem csökkent tartósan fagypont közelébe vagy az alá. A tavaszi magvetések szempontjából lényeges 3-8 cm-es rétegben általában 4-7 fok között ingadozott a hőmérséklet. A gabonafélék és kis hőigényű növények csírázáshoz tehát általában optimálisak az időjárási feltételek, a talajelőkészítési-, vetési- és egyéb mezőgazdasági munkákat pedig legfeljebb átmenetileg akadályozta a csapadékos, vagy esetenként szeles idő.