Agrár felsőoktatási képzések átalakítása

A Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia egyik legfontosabb eleme a 2005-ben bevezetett bolognai rendszer felülvizsgálata, hiszen 10 év alatt rengeteget változik a világ, s ehhez a változáshoz a felsőoktatásnak is alkalmazkodnia kell. Ezért a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság - a jogszabályban rögzített egyeztetés mellett - a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságaival (az agrárbizottsággal több körben is), a kamarákkal és az illetékes társminisztériumokkal (így a Földművelésügyi Minisztériummal) együtt áttekintette a 2005-ben létrehozott szakstruktúrát, azaz a mintegy 650 képzési kimenetet.

A résztvevők az egyeztetések során olyan szempontokat vettek figyelembe, mint például a szaktávolság, a munkaerőpiaci relevancia, vagy a képzés szintéjnek szükségessége. Ezen tárgyalások eredményeként született meg a felsőoktatásban szerezhető képesítések új jegyzéke, amely a múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben. A szakjegyzék mellett a képzési és kimeneti követelményeket is felül kell vizsgálni, hiszen az elmúlt 10 év során néhány követelmény elavulttá vált, míg olyan új tartalmak bevezetésére lett szükség, amelyekben az akadémiai és a munkaerő-piaci, gazdasági szempontok is érvényesülnek.

A szakokkal kapcsolatban még a következőkre szeretnénk felhívni a figyelmet:

Az állattenyésztő mérnök, élelmiszermérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, kertészmérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnök, mezőgazdasági mérnök, növénytermesztő mérnök és természetvédelmi mérnök szakokat korábban felsőoktatási szakképzés (FOKSZ) ÉS alapképzés formájában is meghirdethették az egyes intézmények. A jövőben azonban ezen szakok kikerülnek a FOKSZ-ból, s más képzési szinten lesznek oktathatók - magyarán csak a képzés szintje módosul.

A jövőben három felsőoktatási szakképzési szak lesz indítható: a ménesgazda felsőoktatási szakképzés, a mezőgazdasági felsőoktatási szakképzés és a szőlész-borász felsőoktatási szakképzés.

A következő szakokat továbbra is alapképzésben lehet tanulni: élelmiszermérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök (ezen szak esetében csak egy névmódosításra került sor, az új szaknév vidékfejlesztési agrármérnök), kertészmérnök, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnök, mezőgazdasági mérnök, természetvédelmi mérnök.

Az agár képzés területén az új szakjegyzék a tekintetben hozott lényegi változást, hogy új szakként tartalmazza az AGRÁRMÉRNÖKI OSZTATLAN – 5 ÉVES – KÉPZÉST. Ezen szak tartalmába kerül beépítésre a növénytermesztő mérnöki, állattenyésztő mérnöki és a környezetgazdálkodási agrármérnöki alapképzési szakok tartalma, amelyeket alapszakként nem, de mesterszakként az új szakjegyzék továbbra is tartalmaz.

Tehát az említett szakok NEM SZŰNNEK MEG, AZ ÚJ SZAKJEGYZÉK ALAPKÉPZÉSI SZINTEN TOVÁBBRA IS TARTALMAZZA ŐKET.

Emberi Erőforrások Minisztériumának Sajtóosztálya