Erre vigyázzon bálázáskor, hogy ne gyulladjon ki a gépe

A gabonabetakarítás dandárját követően bevetésre indulnak a bálázógépek a szalma betakarításában, melyben évről évre "tűzhalált hal" néhány hengeres nagybálázó.

Feltétlen ki kell emelni a tűzoltó készülék meglétének fontosságát és működőképességét. Bármennyire is elővigyázatosak vagyunk, teljesen elkerülni a tűz veszélyét nem lehet, de hogy ne járjunk úgy, hogy teljesen kiég a bálázónk – mint ahogy azt az illusztrációnkon látható – feltétlenül legyen működő hitelesített tűzoltó készülékünk.

Ne csak egy legyen a traktoron, hanem legyen a bálázóhoz is, sőt, az sem árt, ha bálázáskor hárommal is rendelkezünk, hiszen ha pont akkor történik a baj, amikor a bálakamra tele van, akkor egy darabtűzoltó készülékkel nem érünk túl sokat. Könnyen elérhető helyen legyenek tárolva a gépen az oltó készülékek, ahonnan azonnal gyorsan leemelve bevethetjük ezeket. Ha van lélekjelenlétünk és gyorsan megoldható, akkor a traktort csatlakoztassuk le a bálázóról, de ha a tűz keletkezési helye ezt nem teszi lehetővé, a testi épségünket ne kockáztassuk.

A bálázó tüzek a legnagyobb arányban a változó kamrás hevederes körbálázókkal történnek. Az ilyen gépeknél a változó bálakamrát a bálaformázó hevederek alkotják, melyek feszítő-, illetve mozgatógörgőkön futnak. Ezek a görgők a bálázó bálakamrájának két oldalfalába zárt csapágyazással csatlakoznak, általában karbantartás mentesek.

Ezek a csapágyak az egyik legfőbb tűzforrások, mert általában ezek elhasználódására nem fordít megfelelő figyelmet a gép kezelője és csak akkor derül fény rá, amikor már tüzet okoznak. Lehetőség szerint minden üzemkezdet előtt álló helyzetben meg kell járatni a bálázót és a járatás után ellenőrizni kell az összes ilyen csapágyazást. Amennyiben túlmelegedést tapasztalunk, akkor azt még munkába indulás előtt cseréljük. Ha az ilyen túlmelegedésre nem derül fény, akkor a munka közben a hevederek által óhatatlanul odagyűjtött aprószalma meggyullad. Az elhasználódott zárt csapágy először csak melegszik, majd pedig a kopás miatt történő egyenlőtlen járás miatt a feszítőhenger vége beleér a bálakamra oldalába és ott a súrlódástól felforrósodik.

A másik nagyon fontos dolog a formázó hevederek párhuzamos, egymástól egyenlő távolságra történő futása. Ha ezek egymáshoz közel nem párhuzamosan futnak, akkor előbb-utóbb a súrlódásuk ugyancsak tűzhöz vezet. Járatásnál ezekre is figyeljünk és ha nem megfelelően futnak – amellett hogy tüzet okozhat – valószínű hogy valamelyik feszítőgörgő csapágyazásának hibájára utal ez is, de akkor is egyenlőtlenül futhatnak, ha valamelyik heveder megnyúlt.

A lánckerekek csapágyazása is figyelmet érdemel, bár ezek kevésbé vannak kitéve közvetlenül a szalmával való érintkezésnek, de az odagyűlt por és egyéb szennyeződés ugyancsak belobbanhat, ha a csapágyazásuk elhasználódás miatt túlmelegszik.

Ne sajnáljuk a napi üzemkezdet előtti néhány perces járatással egybekötött ellenőrzésre az időt. Egy értékes gép elvesztésének veszélyétől óvhatjuk meg magunkat, ha rendszeresen megfelelő figyelmet fordítunk bálázónkra.